„Endrődi sortűz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A felhasznált forrás alapján néhány momentum vissza. Nem kell mindent kipakolni belőle.
egy választási gyűlés mondvacsinált ürüggyel történő betiltásának és erőszakos feloszlatásának azért valami politikai vonatkozása mégiscsak van, még a fegyverhasználattól függetlenül is
3. sor:
Az [[1935-ös választások|1935. évi országgyűlési választási kampány]] alatt, március 20-án Endrőd főterén [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|kisgazdapárti]] választási gyűlésre gyülekeztek a település lakói, hogy meghallgassák a párt jelöltjének beszédét. A képviselőjelölt azonban egy óránál többet késett a kezdés előre meghirdetett időpontjához képest, erre hivatkozva az illetékes [[gyomai járás]]i [[főszolgabíró]] elrendelte a karhatalomként kirendelt csendőrségnek a gyűlés feloszlatását. A csendőrök felszólították a résztvevőket a terület elhagyására, akik rendben meg is kezdték elvonulásukat. Ezalatt azonban megérkezett a képviselőjelölt és meg akarta tartani beszédét, ezt viszont a főszolgabíró továbbra sem engedélyezte, és ennek megfelelően utasította a csendőrséget a terület kiürítésének folytatására. Az emiatt kialakuló tumultusban néhány csendőrt megütöttek a tömegből. A csendőrök - az erre vonatkozó szabályokat követve - fegyverüket használták a tömeggel szemben, aminek következtében hat ember a helyszínen, kettő a kórházban később halt bele sebesüléseibe.<ref>Rubicon: ''Csendőrség a Horthy korszakban'', 18. old.</ref>
 
AAz tények alapjánellenzék az eseményeknekeseményeket politikai(a indíttatásagyűlés nembetiltását volt.a Akésés főszolgabíróürügyén, aza intézkedéseitcsendőrség sajátigénybevételét hatáskörbena hoztafeloszlatásához meg. A következő időszakbanés az ellenzékeljárás eztsorán összefüggésbealkalmazott hoztaerőszakot) a kormányzativálasztások politikával,szabadságának éskorlátozásaként eztértékelte. A főszolgabíró az eseménytintézkedéseit saját hatáskörben hozta meg, összhangban a választások szabadságánaklebonyolításával korlátozásakéntkapcsolatos központi kormányzati értékeltékutasításokkal. A csendőrség az adott helyzetben a fegyverhasználatra vonatkozó rendkívül szigorú szabályok miatt nem volt döntési helyzetben.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 7. old.</ref> Aa csendőrnek ugyanis mérlegelési lehetőség nélkül azonnal tüzelnie kellett, ha bármilyen támadás érte őt, vagy bajtársát, ellenkező esetben hadbíróság várt rá.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 7. old.</ref> Támadásként kellett értékelnie már azt is, ha megfogták a puskáját.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 13. old.</ref>
 
== Jegyzetek ==