Wikipédia

„Reológia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a [[Image:..]], [[File:..]] magyarítása
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 780 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: fa:رئولوژی; kozmetikai változtatások
1. sor:
A '''reológia''' tudománya az [[anyag]]ok folyási tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozik. Kapcsolódik részben a vegyészmérnöki tudományhoz, részben a [[Képlékenységtan|szilárdságtanszilárdságtanhoz]]hoz.
 
A reológia kezdeteit [[:en:Eugene_C._Bingham|Eugene Cook Bingham]] és [[Markus_Reiner|Markus Reiner]] fektették le 1929. december 9-én, megalapítva a '''[http://www.rheology.org The Society of Rheology]''' társaságot. A kezdetek idején fejlődött ki a [[műanyag]]ipar. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a korábban fémekre kidolgozott elasztikus modell többé már nem elegendő az anyagok tulajdonságainak megfelelő leírásához.
 
Az elnevezés forrása: Πάντα ῥεῖ (minden folyik; idézet Hérakleitosztól)
22. sor:
A táblázat egyesíti a reverzibilis és az irreverzibilis alakváltozások rendszerét; a lineáris és a nemlineáris jelenségeket
 
=== Erő és alakváltozás ===
A merev testek alakja nem változik meg a külső erők hatására. A deformálható testek alakja [[Robert_Hooke|Robert Hooke]] törvénye értelmében a külső erők hatására, azokkal arányosan megváltozik. A tizennyolcadik században ezt [[Jean_le_Rond_d’AlembertJean le Rond d’Alembert|d'Alembert]] azzal egészítette ki, hogy egységes szemléletbe foglalta a dinamikus és a sztatikus erőket. Az alakváltozást kezdetben csak húzó igénybevételre értelmezték.
 
A dinamikus erők a mozgásállapot megváltozásából (gyorsulásból, vagy lassulásból) származnak. A sztatikus erők az állandó, nyugvó terhelésből származnak, például a súlyterhelésből.
 
=== A deformálható testek szilárdságtana ===
 
* Korpuszkuláris megközelítés. Ennek értelmében az anyagnak az erő hatására történő alakváltozása az anyagszerkezeti alapokból levezethető
55. sor:
=== A reológia axiómái ===
# Az izotróp erő hatása reverzibilis mindaddig, amíg kémiai, vagy szerkezeti változás nem történik
# Az alakváltozások összetettek; elemi alakváltozások szuperpozíciói ([[Ludwig_BoltzmannLudwig Boltzmann|Boltzmann]]-féle szuperpozíciós elv)
# A rendszert leíró változók értékének zérussá válása esetén az egyenletek egyszerűbb reológiai rendszerek egyenleteivé degradálódnak
 
80. sor:
|[[Fájl:elast_graph.png|thumb|none|160px]]
|}
Alternatív elnevezése: [[Robert_HookeRobert Hooke|Hooke]]-test, rugó elem
 
Elasztikus az a test, amelynek relatív alakváltozása arányos a testre ható mechanikai feszültség értékével
88. sor:
* csak ugyanabban az irányban okoz alakváltozást
 
Az elasztikus test jellemző sajátossága a rugalmassági modulusz ([[Thomas_YoungThomas Young|Young]]-modulus). Ez anyagi tulajdonság, amely a feszültség és a relatív alakváltozás értékét kapcsolja össze:
<math>\sigma = E \cdot \epsilon</math>
 
122. sor:
<tt>A valódi lengéscsillapítókban áramlási veszteség lép fel, amely a sebesség négyzetével arányos. A viszkózus elem szimbóluma a sebességgel arányos modellre utal</tt>
 
=== Plasztikus test ===
{| class="wikitable" style="float:right"
! szimbóluma
140. sor:
Jelképe a helyettesítő vázlatokon: két egymásban súrlódásosan mozgó test
 
* A plasztikus elem szokásos ábrája két olyan szakaszt is tartalmaz, amely nem jellemző a plasztikus viselkedésre.
# Nullától a maximumig kell növekednie a feszültségnek, hogy a plasztikus folyás elinduljon
# A plasztikus folyás fenntartásához a feszültségnek vissza kell esnie a τ<sub>0</sub> határnyírófeszültségre.
147. sor:
=== Egyéb közelítések ===
Az itt felsorolt jelenségek nem részei a reológia elméletének, de kapcsolódnak hozzá.
* Tehetetlen tömeg. A rugóhoz erősített tehetetlen tömeg jól meghatározott lengéseket végez. A rugó a reológiában is definiált elasztikus test. Ha a mozgását viszkózus test csillapítja, három elemű reológiai modellként értelmezhető
* Rideg test. A plasztikus test variánsa, azzal jellemezve, hogy törés előtti alakváltozása elhanyagolhatóan kicsi.
* Kotyogás. A plasztikus jelenségnek olyan variánsa, amelyet kétirányú elmozdulásra értelmeztek. Eszerint az erő (feszültség) hatástalan a határfeszültség alatt. Ennél nagyobb feszültségeknél nincs alakváltozás; a merev testekre leírt törvényszerűségek érvényesülnek: a test együtt mozog a mozgását okozó kényszerfeltétellel.
 
== Összetett modellek ==
156. sor:
Az elemek additivitása miatt a nyírófeszültség τ és a nyomófeszültség σ jelét egységesen használjuk.
 
* [[James_Clerk_MaxwellJames Clerk Maxwell|Maxwell]]-test
A Maxwell-test egy elasztikus (''H'')ooke és egy viszkózus (''N'')ewton elem ''soros'' kapcsolásával jön létre. Ennek értelmében két jellemzője van: a [[rugalmassági_modulus|rugalmassági moduluszmodulus]]z és a [[viszkozitás]]
Az alakváltozások eloszlanak a két sorba kapcsolt elemi testen: <math>\epsilon=\epsilon_H+\epsilon_N</math>. A feszültség azonos a két testen: <math>\sigma=\sigma_H=\sigma_N</math>
 
165. sor:
 
Időállandója: <math>\tau=\frac{\eta}{E}</math> a relaxációs idő
* [[Lord_KelvinLord Kelvin|Kelvin]]-test (Kelvin–Voigt-modell)
A Kelvin-test egy elasztikus és egy viszkózus elem ''párhuzamos'' kapcsolásával jön létre. Ennek értelmében két jellemzője van: a [[rugalmassági_modulus|rugalmassági moduluszmodulus]]z és a [[viszkozitás]]
Az alakváltozások azonosak a két elemi testen: <math>\epsilon=\epsilon_H=\epsilon_N</math>. A feszültségek eloszlanak a két elemi testen: <math>\sigma=\sigma_H+\sigma_N</math>
 
174. sor:
 
Időállandója: <math>\tau=\frac{\eta}{E}</math> a retardációs idő, számszerűen azzal az idővel azonos, amely alatt a modell az egyensúlyi deformáció 0,632-szeresét <math>(1-(1/e))</math> éri el.
* [[:en:Eugene_C._Bingham|Bingham]]-test
A Bingham-test tartalmaz egy elasztikus elemet, amelyet ''sorba'' kapcsolunk további két elem ''párhuzamos'' kapcsolásával. Ezek: egy viszkózus és egy plasztikus elem.
 
183. sor:
Ez a Herschel-Bulkley-modell, ''K'' a látszólagos viszkozitás, ''n'' pedig a folyási szám. A nyíró-határfeszültség elhanyagolásával az Ostwald-de Waele hatványtörvényhez jutunk
 
* További összetett, és nemlineáris modellek a [[tixotrópia]], a [[pszeudoplasztikus]] és a [[dilatáns]] viselkedés (dilatancia). Ezen jelenségek szemléltetésére használjuk a [[Folyásgörbe|folyásgörbét]]
 
== Mérések és műszerek ==
=== Newtoni folyadékok mérése ===
Ebbe az osztályba soroljuk azokat a műszereket, amelyek elegendő mértékben leírják a [[Newton viszkozitási elmélete|viszkozitás newtoni törvényét]]. Ugyanakkor nem is teszik lehetővé a nemnewtoni folyadékok precíz megmérését.A legyakoribbak és legismertebbek:
* kapilláris viszkoziméter (Ostwald-Fenske–Cannon)
* esőtestes viszkoziméter (Höppler)
 
=== Nem-newtoni folyadékok mérése ===
Ebbe az osztályba soroljuk azokat a műszereket, amelyeknél vagy a nyírósebesség, vagy a [[nyírófeszültség]] terv szerint beállítható és mérhető
* rotációs viszkoziméter
A [[rotációs viszkoziméter]]eknél azt használjuk ki, hogy
: a nyírósebesség arányos a fordulatszámmal
200. sor:
 
== Irodalom ==
* {{cite book
|last= Mohsenin|first= Nuri N.|
title=Physical properties of plant and food materials|publisher=Gordon and Breach|year=1970|location=New York|
id= ISBN 978 067 7023007}}
* {{cite book
|last=Mezger|first=Thomas G.|title=The Rheology Handbook
}}
* {{cite book
|last=Verhás|first=József|title=Termodinamika és reológia|
publisher= Műszaki Könyvkiadó|location=Budapest|year=1985|id= ISBN 963-0573 89x}}
* {{cite book|
last=Gasztonyi|first=Kálmán|coauthors=Lásztity, Radomir|
title=Élelmiszer-kémia I.|publisher=Mezőgazda Kiadó|
id= ISBN 963 736 2789}}
* {{cite book|
last= Macsihin|first=Jurij Alexandrovics|coauthors=Macsihin, Szergej Alexandrovics|
title=Élelmiszeripari termékek reológiája|
publisher=Mezőgazdasági Kiadó|id= ISBN 963 232 404 8}}
* {{cite book|
last=Budó|first=Ágoston|coauthors=Pócza, Jenő|
title=Kísérleti fizika I|publisher=Tankönyvkiadó|year=1965|location=Budapest}}
* {{cite book|
last=Nagy|first=Károly|title=Elméleti mechanika|
publisher=Tankönyvkiadó|year=1989|location=Budapest|id= ISBN 963 18 1755 5}}
 
== Külső hivatkozás ==
* [http://www.rheology.org Nemzetközi Reológiai Társaság honlapja]
 
[[Kategória:Anyagtudomány]]
237. sor:
[[es:Reología]]
[[et:Reoloogia]]
[[fa:رئولوژی]]
[[fi:Reologia]]
[[fr:Rhéologie]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Reológia”