Főmenü megnyitása

Módosítások

kieg a forrás alapján - és a véletlenek szűkülnek
Az '''endrődi sortűz''' [[1935]]. [[március 20.|március 20-án]] a [[Békés vármegye]]i [[Endrőd]]ön bekövetkezett tragikus esemény, amelynek nyolc halálos áldozata volt. Az ''endrődi sortűz'' fogalommá vált a későbbiekben: a [[Gömbös Gyula]] nevéhez kapcsolt erőszakos, terrorisztikus módszerek szinonimájává lett. A [[kommunizmus|kommunista]]-érában Gömböst emiatt is azonosították „[[fasizmus|fasisztaként]]”, vagy fasisztoid típusú politikusként. Nevezik a „választási gyűlés véres szétverésének”,<ref>[http://www.kommunista.net/hir/emlekek-horthy-demokracia kommunista.net]</ref>, a kormányterror megnyilvánulásának,<ref>[http://www.freedom.hu/IIvh/Emberek/Magyar/politikusok.htm Politikus életrajzok]</ref> az endrődi kisgazdagyűlés sortüzes feloszlatásának.<ref>[http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=14485 A Horthy-korszak csendőrsége]</ref>
 
Az [[1935-ös választások|1935. évi országgyűlési választási kampány]] alatt, március 20-án Endrőd főterén [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|kisgazdapárti]] választási gyűlésre gyülekeztek a település lakói, hogy meghallgassák a párt jelöltjének beszédét. A képviselőjelöltképviselőjelöltet azonban a gyomai járási szolgabíró feltartóztatta, emiatt egy óránál többet késett a kezdés előre meghirdetett időpontjához képest, erre hivatkozva az illetékes [[gyomai járás]]i [[főszolgabíró]] elrendelte a karhatalomként kirendelt csendőrségnek a gyűlés feloszlatását. A csendőrök felszólították a résztvevőket a terület elhagyására, akik rendben meg is kezdték elvonulásukat. Ezalatt azonban megérkezett a képviselőjelölt és meg akarta tartani beszédét, ezt viszont a főszolgabíró továbbra sem engedélyezte, és ennek megfelelően utasította a csendőrséget a terület kiürítésének folytatására. Az emiatt kialakuló tumultusban néhány csendőrt megütöttek a tömegből. A csendőrök - az erre vonatkozó szabályokat követve - fegyverüket használták a tömeggel szemben, aminek következtében hat ember a helyszínen, kettő a kórházban később halt bele sebesüléseibe.<ref>Rubicon: ''Csendőrség a Horthy korszakban'', 18. old.</ref>
 
Az ellenzék az eseményeket (a gyűlés betiltását a késés ürügyén, a csendőrség igénybevételét a feloszlatásához és az eljárás során alkalmazott erőszakot) a választások szabadságának korlátozásaként értékelte. A főszolgabíró az intézkedéseit saját hatáskörben hozta meg, összhangban a választások lebonyolításával kapcsolatos központi kormányzati utasításokkal. A csendőrség az adott helyzetben a fegyverhasználatra vonatkozó rendkívül szigorú szabályok miatt nem volt döntési helyzetben, a csendőrnek ugyanis mérlegelési lehetőség nélkül azonnal tüzelnie kellett, ha bármilyen támadás érte őt, vagy bajtársát, ellenkező esetben hadbíróság várt rá.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 7. old.</ref> Támadásként kellett értékelnie már azt is, ha megfogták a puskáját.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 13. old.</ref>
33 275

szerkesztés