Főmenü megnyitása

Módosítások

háttér
 
Az ellenzék az eseményeket (a gyűlés betiltását a késés ürügyén, a csendőrség igénybevételét a feloszlatásához és az eljárás során alkalmazott erőszakot) a választások szabadságának korlátozásaként értékelte. A főszolgabíró az intézkedéseit saját hatáskörben hozta meg, összhangban a választások lebonyolításával kapcsolatos központi kormányzati utasításokkal. A csendőrség az adott helyzetben a fegyverhasználatra vonatkozó rendkívül szigorú szabályok miatt nem volt döntési helyzetben, a csendőrnek ugyanis mérlegelési lehetőség nélkül azonnal tüzelnie kellett, ha bármilyen támadás érte őt, vagy bajtársát, ellenkező esetben hadbíróság várt rá.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 7. old.</ref> Támadásként kellett értékelnie már azt is, ha megfogták a puskáját.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 13. old.</ref>
 
== Az 1935-ös választásokról ==
A [[Horthy Miklós]] [[kormányzó]]val baráti viszonyt ápoló [[Gömbös Gyula]], aki 1932 óta volt [[miniszterelnök]], igyekezett a kormánypárt Bethlen vezette mérsékeltebb köreit kiszorítani az [[országgyűlés]]ből. 1935-ben elérte, hogy a kormányzó feloszlassa a parlamentet, majd a csalásokban és terrorban bővelkedő választásokon igyekezett visszaszorítani az ellenzéki FKgP-t is, sikerrel, így a mandátumok 70%-át pártja szerezte meg az újjáalakuló parlamentben.<ref>[http://www.tortenelemklub.hu/?tema=94 Történelemklub.hu]</ref>
 
== Jegyzetek ==
33 298

szerkesztés