Főmenü megnyitása

Módosítások

egy kis kiegészítés arról, milyen is volt ez a választás úgy általában az országban
Az ellenzék az eseményeket (a gyűlés betiltását a késés ürügyén, a csendőrség igénybevételét a feloszlatásához és az eljárás során alkalmazott erőszakot) a választások szabadságának korlátozásaként értékelte. A főszolgabíró az intézkedéseit saját hatáskörben hozta meg, összhangban a választások lebonyolításával kapcsolatos központi kormányzati utasításokkal. A csendőrség az adott helyzetben a fegyverhasználatra vonatkozó rendkívül szigorú szabályok miatt nem volt döntési helyzetben, a csendőrnek ugyanis mérlegelési lehetőség nélkül azonnal tüzelnie kellett, ha bármilyen támadás érte őt, vagy bajtársát, ellenkező esetben hadbíróság várt rá.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 7. old.</ref> Támadásként kellett értékelnie már azt is, ha megfogták a puskáját.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 13. old.</ref>
 
== Az 1935-ös választásokrólválasztások körülményei ==
A [[Horthy Miklós]] [[kormányzó]]val baráti viszonyt ápoló [[Gömbös Gyula]], aki 1932 óta volt [[miniszterelnök]], igyekezett a kormánypárt Bethlen vezette mérsékeltebb köreit kiszorítani az [[országgyűlés]]ből. 1935-ben elérte, hogy a kormányzó feloszlassa a parlamentet, majd a csalásokban és terrorban bővelkedő választásokon igyekezett visszaszorítani az ellenzéki FKgP-t is, sikerrel, így a mandátumok 70%-át pártja szerezte meg az újjáalakuló parlamentben.<ref>[http://www.tortenelemklub.hu/?tema=94 Történelemklub.hu]</ref>
 
Az eredmény kialakításában a szokásos választási csalások és kormányprivilégiumok felhasználása – az ellenzék ajánlási íveinek visszautasítása, a választók közvetlen befolyásolása, a hatalmas kampánypénzek, a rádiónak, mint propagandaeszköznek a monopolizálása – jelentős szerepet játszott. Az ellenzék szinte minden árnyalata egyetértett abban, hogy ezen a választáson történt a legtöbb törvénysértés és csalás. A legdurvább eset [[Tarpa|Tarpán]] történt, ahol Gömbös a hozzá csatlakozni nem akaró [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] ellenében olyan személyt választatott meg képviselőnek, akiről utóbb kiderült, hogy nemcsak a neve hamis, hanem még választójoggal sem lett volna szabad rendelkeznie. Minden addiginál nagyobb számban, összesen 38 mandátumot támadtak meg petícióval, s ebből 17-nél a [[Közigazgatási Bíróság]] az eredményt megsemmisítette. Ennek ellenére nem írható minden a közigazgatási apparátus<ref>A közigazgatási apparátus legfontosabb helyi vezetői vidéken a járási közigazgatás élén álló főszolgabírók voltak.</ref> közreműködésének számlájára. Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy Gömbös viszonylagos népszerűségének, a reformretorika sikerének köszönhetően egy „tiszta” választáson is többséget szerzett volna.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/17.html Magyarország a XX. században. I. kötet 91-94. oldal.]</ref>
 
== Jegyzetek ==
33 275

szerkesztés