„Gegő Elek” változatai közötti eltérés

21 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
Tatros (település)
a (Tatros (település))
1833-ban a pesti angolkisasszonyok intézetében kezdett magyar nyelvet, illetve magyar nyelven oktatni, és 1836-ig, moldvai útjáig ott is maradt.
[[Perger János]] rendes tag Gegő Eleket levelező tagnak ajánlotta a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémián]] 1834-ben, azonban egyetlen hiányzó szavazat miatt csak a következő esztendőben választották meg [[Eötvös József]]hez hasonlóan. Az 1834-es esztendőben önként nyújtott be általa gyűjtött csíkszéki szavakat, melyek majd az 1838-ban megjelenő Tájszótárba kerültek bele.
Az Akadémia támogatásával és kérdéseivel [[1836]]-ban tette [[moldva]]i utazását, mely mindössze három hétig tartott, ám útja miatt a [[csángók|csángó]] nép és kultúra első tudományos igényű bemutatójaként, feldolgozójaként tartják számon. Sok segítséget kapott a [[Tatros (település)|Tatros]]on szolgáló ''Pap Sándor'' plébánostól, többek között az 1648-ból származó Bandulovics Márk bosnyák ferences, moldvai püspök egyházlátogatási jegyzőkönyveinek ''(Codex Bandinus)'' a felfedezését is neki köszönhetjük. Gyűjtőmunkája végeztével 1837 júniusában 124 lapnyi anyagot terjesztett az Akadémia elé.
 
Foglalkozott az egyházi nyelv magyarosításával, az elavult szavak gyűjtésével, az új szavak terjesztésével is. Modern pedagógiai elvei voltak, prédikációiban nemcsak a hit dolgairól tanított, hanem az emberi élet szinte minden területéről beszélt.