„Kecsethy Márton” változatai közötti eltérés

a
Dátumkékítés és dátumtoldalékolás javítása
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (kategóriák: "16. századi magyarok" és/vagy "Magyar katolikus papok")
a (Dátumkékítés és dátumtoldalékolás javítása)
'''Kecsethy Márton''' vagy ''Kecseti, Kechety'' (megh. [[Pozsony]]? [[1551]]. [[január 13.]]) [[magyarok|magyar]] [[latin rítusú katolikus egyház|katolikus]] pap, [[Veszprém]] [[veszprémi püspökök listája|püspöke]], [[Szalaházy Tamás]] unokaöccse.
 
Családja nevét ősi birtokukról, [[Kecsed]]ről kapta ([[Doboka vármegye|Doboka vm.]]). [[1528]]. [[január 1.|január 1]]-jén]] nevezték ki veszprémi püspökké. Diplomáciai feladatokat is ellátott, többször volt követ [[Erdély]]ben, [[Csehország]]ban és [[Stájerország]]ban.<br>
Még [[pápa (egyházfő)|pápát]], [[III. Pál pápa|III. Pált]] is megbontránkoztatta, ezért az egyházfő felszólította, hogy a katolikus papi elvek szerint éljen.
 
A [[magyar belháború (1526–38)|magyar belháború]] alatt [[I. Ferdinánd]] mellé állt, s a Veszprém környéki területeket felkészítette a [[törökök|török]] támadások ellen, többek között [[Tihany]]t és [[Sümeg]]et is megerősítette. Harcolt a [[Szapolyai János|Szapolyai-pártiak]], így [[Török Bálint]] ellen, de a harcból igyekezett magának hasznot húzni. [[1538]]. [[január 21.|január 21]]-én]] elfoglalta [[Tátika-vár|Tátika várát]], [[Segesd]]et és [[Örményes]]t, melyek a [[gerse]]i Pethő család birtokai voltak és közel százezer forint értékű kincset kaparintott meg, amelyeket [[Magyar Pálos Rend|pálos]] kolostorokból és nemesi családoktó menekítettek ide a török veszély miatt. Csalás és erőszak útján ellopta a veszprémi káptalan kincseit is amelyeket [[1548]]-ben magával vitt Pozsonyba. Visszaélései és gazságai miatt panaszok egész sorát emelték fel ellene mindkét királynál. A [[veszprém vármegye]]i vezetőségbe ő segítette bele [[Devecseri Chorón András]]t, akinek később vagyona egyrészét elzálogosította, mert tékozlásai miatt állandó anyagi küszködött.<br>
[[Székesfehérvár]] elfoglalása után a veszprémi püspökség értékeit a biztonságosabb [[Sümeg]]re menekítette.
 
Feltételezik, hogy áttért a [[Kálvinizmus|református]] hitre, mivel Kecseden az ottani jobbágyok szintén ezt az új vallást vették fel a ''cuius regio, eius religio'' alapján, s [[1549]]-ben házasságot kötött [[Homonnai Drugeth Anna|Drugeth Annával]]. Ez azonban még nem lehet elég bizonyíték, mert Ferdinánd király szolgálatában udvarmester volt és a főherceg nem nevezett ki [[protestantizmus|protestánsokat]] erre a szolgálatra. Valószínűbb, hogy elhagyta a papi hivatást, s [[1549]]. [[március 6.|március 6]]-án]] el is vették tőle a püspökséget.
 
Pozsonyban letelepedett, ahol valószínűleg eltékozolta vagyonát és szegényen halt meg.
116 360

szerkesztés