„Szécsi Dénes (püspök)” változatai közötti eltérés

Főúri családból származott, apja [[Szécsi Miklós]] [[nádor]], édesanyja Garai Ilona volt. [[1426]]-tól a [[bécs]]i, majd [[1433]]-tól a [[bologna]]i egyetemen tanult, ahol [[1434]]-ben a [[kánonjog]] doktora lett. [[Padova|Padovában]] folytatott még tanulmányokat. [[1438]]. [[március 2.|március 2]]-án]] nyitrai püspökké választották, megerősítést [[április 20.|április 20]]-án]] kapta meg [[IV. Jenő pápa|IV. Jenő pápától]], aki rövidesen áthelyezte az [[Eger|egri]] püspökség élére ([[június 5.]]). [[Albert magyar király]] halála után özvegye, [[Luxemburgi Erzsébet]] oldalán foglalt állást, ezért az özvegy királyné kérésére a pápa [[1439]]. [[december 18.|december 18]]-án]] bíborossá nevezte ki. [[Címtemplom]]a a San Ciriaco lett [[1440]]. [[január 8.|január 8]]-án]]. Szintén Erzsébet javaslatára [[1440]]. [[február 15.|február 15]]-én]] az esztergomi érseki hivatalt is elfoglalhatta, amely minőségben [[Székesfehérvár]]on megkoronázta a februárban született [[V. László magyar király|V. László]]t a [[Szent Korona|Szent Koronával]]. Röviddel ezután azonban a májusban Magyarországra érkező ifjú lengyel király, a Jagelló-házi III. Ulászló oldalára állt, akit [[július 17]].|július 17-én]] szintén megkoronázott [[I. Ulászló]] néven – igaz, ezúttal csak a [[I. István magyar király|Szent István]] ereklyetartójáról leszedett koronával, mivel a Szent Korona Erzsébet birtokában volt.

A király [[1444]]-ben elesett a [[várnai csata|várnai csatában]], Szécsi pedig [[Hunyadi János]] [[erdélyi vajda]] és [[szörényi bán]] mellé állt a kibontakozó hatalmi harcokban. Szintén Hunyadival összhangban hevesen támadta a huszitákat. Érdemeiért [[1449]]–[[1464]] között királyi kancellár volt V. László és [[I. Mátyás|Hunyadi Mátyás]] mellett; utóbbit ő koronázta meg [[1464]]. [[március 25]].|március 25-én]].