„Nagy Pál (honvéd tábornok)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CsBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎A [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] széthullása után: Bot: link javítása: Magyar uralkodók listája --> Magyarország uralkodóinak listája (WP:BÜ alapján) AWB
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Dátumkékítés és dátumtoldalékolás javítása
19. sor:
1916 nyarán a 40. honvéd hadosztállyal a 7. hadsereg hadrendjében a [[podólia]]i fronton harcolt az [[Orosz Birodalom|oroszok]] ellen. Hadosztálya a XI. hadtest alárendeltségében állt, amelynek parancsnoka júniusban még [[Ignaz Edler von Korda|Korda]] lovassági tábornok volt, a [[Bruszilov-offenzíva]] után (júliustól) [[Hugo von Habermann|Habermann]] altábornagy lett. Augusztusban Pflanzer-Baltin vezérezredes 7. hadseregét a Károly hadseregcsoport alá rendelték, amelynek parancsnokságát névlegesen [[IV. Károly magyar király|Károly Ferenc József főherceg]]re, a későbbi uralkodóra ruházták.
 
A 7. hadsereg parancsnokságát 1916. október 15-én [[Kövess Hermann]] vezérezredes vette át. 1917 júliusában Nagy Pál a 40. honvéd hadosztály az ő alárendeltségében sikeresen harcolt a [[Kereszkij-offenzíva]] ellen a podóliai fronton, a német IV. tartalék-hadtesttel ''(Karpathenkorps)'' együtt, amelyet [[Richard von Conta]] gyalogsági tábornok vezetett. Nagy Pált 1917. augusztus 17-iei hatállyal altábornaggyá ''(Feldmarschalleutnant)'' léptették elő, és kinevezték a 73. honvéd gyalogdandár (73.HIBrig) parancsnokává.
1918. augusztus 17-én megkapta a [[Katonai Mária Terézia-rend]] ''(MMThO)'' lovagkeresztjét, az 1914 augusztusában az orosz fronton, [[Bychawa|Bychawánál]] (ma: [[Lublin]]i vajdaság, Lengyelország) aratott győzelmének elismeréseképpen. 1918 novemberében szolgálaton kívüli állományba helyezték.
26. sor:
[[Károlyi Mihály]] [[magyar államfők listája|miniszterelnök]] köztársasági kormánya nem tartott igényt szolgálataira. A [[Magyar Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] bukása és [[Horthy Miklós]] hatalomra jutása után azonban Nagy Pál altábornagyot már 1919-ben reaktiválták, és a [[miskolc]]i katonai körzet parancsnokává nevezték ki. 1921-ben gyalogsági tábornokká léptették elő, és kinevezték a budapesti katonai körzet parancsnokává. Ugyanebben az évben felvették a [[Vitézi Rend]]be. A Vitézi Szék hamarosan megválasztotta őt a Rend helyettes főkapitányává. Még ebben az évben nyugállományba vonult.
 
1921 októberében, a második [[királypuccs]] hírére azonban, [[Horthy Miklós|Horthy]] megbízható parancsnokaként, ismét visszatért a tényleges katonai szolgálatba. Az október 23-iai [[budaörsi csata|budaörsi csatában]] ő irányította a Horthyhoz hű kormánycsapatokat a visszatérni próbáló [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] [[magyarország uralkodóinak listája|király]]t kísérő legitimista csapatok elleni harcban. A [[Lehár Antal]] vezérőrnagy által vezetett királyhű erőket visszaverték, Károly király Budapestre jutását meghiúsították, a királyt az angol katonai hatóságok kezére adták, akik [[Madeira]] szigetére deportálták őt. Lojalitása jutalmául Horthy kormányzó 1922-ben Nagy Pál tábornokot nevezte ki a [[Magyar Királyi Honvédség]] főparancsnokává. 1925-ben vonult végleg nyugdíjba. Több harcászati szakmunkát írt.
 
[[1927]]. február 10-én hunyt el Budapesten. A [[Kerepesi úti temető]]ben helyezték végső nyugalomra, sírja ma is megtalálható itt (39. parcella, 1/131. sz. sírhely).
43. sor:
* Galántai József: ''Magyarország az első világháborúban'', Korona, Budapest, 2001.
* Balla Tibor: ''Szarajevó, Doberdó, Trianon'', Scolar, Budapest, 2003.
* Steiner, Jörg C.: ''Schematismus der Generäle und Obersten der k.u.k. Armee, Stand 31.12.1918'' ''(A császári és királyi hadsereg tábornokainak és főtisztjeinek névjegyzéke, [[1918]]. [[december 12.|december 12-iei]] állapot)'', [[Wien]], [[1992]].
* Залесский К.А. : ''Кто был кто во первой мировой войне. Союзники Германии.'' (Zalesszkij K.A.: ''Ki kicsoda az első világháborúban. Németország szövetségesei''), Moszkva, 2003.