„Olt Károly” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DSisyphBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: en:Károly Olt
fésű. 1949-50-ben a NET titkára volt, első ezen a poszton
1. sor:
'''Olt Károly''' ([[Zágráb]], [[1904]]. [[május 1424.]] – [[Budapest]], [[1985]]. [[március 22.]]) kommunistamagyar politikus ([[MKP]], [[MDP]] majd [[MSZMP]]), [[az Országgyűlés elnöke]], [[az Elnöki Tanács titkára]], [[miniszter]].
 
==Életrajza==
[[Evangélikus]] felekezetű köztisztviselői-értelmiségi családba született. Családjával a [[trianoni béke|trianoni döntést]] követően, [[1920]]-ban települtek át Zágrábból Magyarországra. Tanulmányait Zágrábban, majd Budapesten végezte, azonban sosem fejezte be. [[1929]]-től [[1944]]-ig magántisztviselőként dolgozott. [[1924]] és [[1927]] között a Pro Christo protestáns diákegyesület tagja volt. [[1928]]-ban került kapcsolatba a Bartha Miklós Társasággal, pontosabban annak balszárnyával. A rajtuk keresztül megismert marxista irodalom hatására egyre inkább baloldali gondolkodásúvá vált, [[1929]]-ben már marxista szemináriumot szervezett. [[1930]]-ban csatlakozott a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]]-hez, amiért (pontosabban illegális kommunista propagandatevékenységért) [[1932]]-[[1933]]-ban összesen hét és fél hónapot ült. Szabadulása után rendőri felügyelet alatt maradt, ennek ellenére folytatni tudta illegális propagandatevékenységét különböző legális (szak)szervezeteken belül. Belépett a legális [[Szociáldemokrata Párt]]ba is, majd az újjászervezett KMP-n belül kezdett munkálkodni, egyebek mellett részt vett az ellenállásban is.
 
[[1945]]. [[január 20]]-tól [[február 15]]-ig a [[Magyar Kommunista Párt]] belvárosi pártbizottságának és a helyi nemzeti bizottságnak volt a tagja. 1945 után is részt vett a szakszervezeti mozgalomban. [[1945]]. [[június 24]]-én a Dunántúlról beválasztották az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]be. Az [[1945-ös választások]]on bejutott a [[Budapest|Budapest fővárosi]] [[törvényhatósági bizottságbabizottság]]ba is, aminek 1947-ig alelnöke volt.

Az [[1947-es magyarországi országgyűlési választások|1947-es választások]]on a Magyar Kommunista Párt országos listájáról jutott a parlamentbe. [[1947]]. [[szeptember 24]]-én kinevezték a [[Dinnyés-kormány]] népjóléti miniszterévé, amit [[1949]]. [[június 11]]-igéig látott el. [[1947]]. [[június 8]]-án megválasztották az [[A magyar Országgyűlés elnökeinek listája|Országgyűlés elnökévé]], ahonnét alig több, mint két hónappal később, [[augusztus 23]]-án távozott, mivel az újonnan létrehozott [[Elnöki Tanács]] titkárává választották. Rövid hivatali ideje ellenére az ő regnálásaországgyűlési elnöksége alatt fogadták el a [[A Magyar KöztársaságNépköztársaság Alkotmánya#A 1949. évi népköztársasági alkotmány|Magyar Népköztársaság Alkotmányát]], a [[Népgazdasági Tanács]] felállításáról szóló, illetve a földreform befejezéséről szóló törvényt. Lemondásától [[1950]]. [[február 25]]-ig az [[Magyar NépköztársaságAz Elnöki Tanácsa|Elnöki Tanács]] tagja,titkári februártisztét 25-től [[1956]]1950. [[októberfebruár 27]]25-igéig pénzügyminiszter.töltötte Az [[1956-os forradalom]] során ő is „oldalt cserélt”, [[november 12]]-én már a [[Első Kádár-kormány|Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány]] titkárságvezetője lett, amit [[1959]]-ig látott elbe.
 
A1950. február 25-étől - a korszakban példátlanul - több mint hat és fél éven át, [[Munkásőrség1956]]. alapító[[október tagja,27]]-éig pénzügyminiszter volt. Az [[19571956-os forradalom]] éssorán ő is „oldalt cserélt”. A [[1961Munkásőrség]] közöttalapító ismét aztagja, [[Magyarnovember Népköztársaság12]]-étől Elnökipedig Tanácsaa [[Első Kádár-kormány|ElnökiForradalmi TanácsMunkás-Paraszt Kormány]] tagjatitkárságvezetője, volt.e posztot [[1959]]. [[június 2]]-ánáig töltötte be. kineveztékEzután az [[Állami Egyházügyi Hivatal]] éléreelnöke lett, onnétés isonnan vonult nyugdíjba [[1961]]. [[október 20]]-án;. Emellett 1957. május 9. és 1961. október 7. között ismét tagja volt az Elnöki Tanácsnak. országgyűlésiOrszággyűlési mandátumát az [[1967-es választások|1967-es „választásokig”választásokig]] tartotta meg, ahol 1953 óta [[Fejér megye|Fejér megyét]] képviselte.
 
==Források==
* {{cite book|author=Bölöny József|coauthors=Hubai László|title=Magyarország kormányai 1848–2004|publisher=Akadémiai|location=Budapest|year=2004|edition=5. kiadás|isbn=963058106X}}
* ''Elhunyt Olt Károly'', [[Népszabadság]], 1985. március 27.
* [http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/almanach_1947-49/1947_ngy_a_t299.htm Életrajza] In: Országgyűlési Almanach 1947–1949, Budapest, 2005
 
{{Magyar Országgyűlés elnöke