„Magyarkirályfalva” változatai közötti eltérés

 

== Népesség ==

[[2002]] népszámlálási adatok: ''1210'' lakos.

A lakosság többsége [[magyarok|magyar]] és [[református]].

 

== A református egyház ==

 

Magyarkirályfalva Református gyülekezete körülbelül 1568-ban alakult. Az első írásos feljegyzések már 1570-ből találhatók a levéltárban.

== Szüret ==

 

 

A [[Gyergyói-havasok]]ból eredő [[Kis-Küküllő]] felső szakasza (44–45 km) a hegyvidéki hidegebb időjárás miatt a szőlőtermesztésre alkalmatlan, de annál inkább alkalmas e tevékenységre a már említett száz kilométernyi alsó szakasz, melyben a Küküllő csendes dombok lábai előtt kanyarog. E vidékeken már a legrégibb időktől ismeretesek a szőlőművesség és a bor készítés fogásai, melyekről feljegyzések is maradtak. Az írott feljegyzések mellett megmaradtak még a festett templomkazetták, karzatok, úrvacsorai ötvösmunkák és hímzések, melyek szintén a Kis-Küküllő-i szőlőművességet igazolják. Például a gyalakuti templom kazettás mennyezet közepén található virágmotívumot szőlőkoszorú övezi. A bonyhai Bethlen család ősi címerének két alsó sarkán ott a szőlőfürt. A 16. századi magyar irodalom is megörökíti a Kis-Küküllői borokról való feljegyzéseket. 1552-ben [[Tinódi Lantos Sebestyén]] bezörget a díszes [[bonyhai kastélyba]], de barátságtalan fogadtatásban részesült.

<center>

<gallery>

</gallery>

</center>