„Szlovén Néppárt” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a „Magyarországi szlovének” kategória eltávolítva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
| alapítva = [[1895]]
| feloszlatva = [[
}}
17. sor:
Ivanóczy Borovnyák [[1909]]-ben bekövetkezett halálát követően már teljesen egyedül írányította a Szlovén Néppártot. Az ő halála után ([[1913]]) [[Klekl József (politikus)|Klekl József]] vette át a párt vezetését és [[1914]]-ben ''[[Novine]]'' egy részben radikális újságot indított, amely a párt elveinek egyik fő terjesztője lett (hivatalosan nem volt a párt lapja).<br>
A nemzetiségi követelések és az elszakadási szándékok a Monarchia összeomlásával erősödtek. Klekl határozotabban lépett fel a szélesebb autonómia érdekében, amelybe az új miniszterelnök [[Károlyi Mihály]] és a nemzetiségek megértően kezelő [[Jászi Oszkár]] készséggel belement.
A [[magyarok|magyar]] fél először egy kulturálisan egységes [[Mura megye]] létrehozását terjesztette elő, ahol teljesen ki van zárva a magyarosítás lehetősége és az iskolai oktatás döntően vendül szólna. Ezzel viszont Klekl nem elégedett meg. A párt többi tagjával, [[Szakovics József]]fel, [[Csárics József]]fel, [[Kühár István]]nal és [[Bassa Iván]]nal egy külön programot dolgozott ki, amely egy entitást hozott volna létre [[Szlovenszka krajina]] néven. A szlovén oldalról viszont azt szerették volna, ha a program tervbe venné a teljes függetlenséget és Szlovenszka krajina csatlakozna a [[délszlávok|délszláv]] államhoz. A [[Belatinc]]on tartott gyűlésen ennek lehetősége felvetődött, de Klekl valamilyen oknál fogva nem tette meg, pedig lehetősége adva volt rá. Később Klekl, ha nem teljes önállóságot, de bizonyos fokú autonómiát akart szerezni a vidéknek Szlovénián belül.
[[1920]]-ban a [[trianoni békeszerződés]] elvette a [[Vendvidék]] nagy részét Magyarországtól és a [[Szlovénia|Szlovén tagköztársasághoz]] csatolta. A párt ezután
== Külső hivatkozás ==
|