„Bantejszrei” változatai közötti eltérés

A sötétrózsaszín [[homokkő]]ből emelt épületet, különösen szép és részletesen kidolgozott faragások ékesítik. Egyedülállóan szépek a falakon körbefutó virág és levél [[ornamentika|ornamentikák]], amelyek az alakokkal díszített kőlapokat elválasztják egymástól. A falakat körülbelül 70 centiméter magas ''dévatá''kat (istennőket), ''apszará''kat (mennyei táncosnőket) és a hindu mitológia menyországának lakóit ábrázoló teljes-alakos [[dombormű]]vek borítják. E műalkotások oly tökéletesen életszerűek, mintha nem is faragták volna őket, inkább varázsütésre megkövültek volna. A bejáratokat mítikus őrök, emberalakok és majomfejek vigyázzák, a lépcsők oldalán ''garudák'' sorakoznak. Az ajtók fölötti szemöldökfalakat és [[timpanon]]okat, a tornyok bejáratait, a ''gopurá''kat és a ''könyvtárak'' falait mitológiai jeleneteket bemutató (Siva életét idéző) alacsony reliefek díszítik – ábrázolásmódjuk erőteljes és rendkívül kifejező.

 

 

Az incidens felkeltette a területen dolgozó régészek Bantejszrei iránti érdeklődését, így [[1931]] és [[1936]] között [[Henri Marchal]] vezetésével elsőként restaurálták a templomot. Itt alkalmazták először az [[anasztilózis]]t, az épületfelújítás és restaurálás ekkoriban forradalmi újításnak számító módszerét.