„Guidó flamand gróf” változatai közötti eltérés

 

== Élete ==

Guy szülei [[II. Vilmos, Dampierre ura]] és [[II. Margit flamand grófnő]] házasságából született második fiú volt<ref>A ''Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana'' erősíti meg leszármazását, amikor megnevezi "''Guillelmo domino de Dampetra [et] Margaretæ''" fiait (ebben a sorrendben), mint "''Guillelmum Guodnem et Iohannem''". Forrás: ''Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana, Continuatio Leidensis et Divionensis (Cod. Divion. et Cisterc. addunt)'', MGH SS IX, p. 308. Idézi: Crawley</ref>.

Margitnak ez volt a második házassága. 1244-ben anyja örökölte [[Hainauti Grófság|Hainaut]] és [[Flamand grófság|Flandria]] grófságokat nővére, [[I. Johanna flamand grófnő|Johanna]] halála után és Margit első házasságából származó gyermekei bejelentették igényüket mindkét grófságra, apjuk örökségeként. [[1246]]-ban [[IX. Lajos francia király]], a két fél között közvetítve, a Dampierre-leszármazottaknak adta a [[Flamand Grófság]]ot, és az Avesnes-leszármazottaknak a [[Hainaut-i Grófság]]ot.<ref name=Nicholas>{{cite book| author= Nicholas, D.|title=Medieval Flanders|year=1992|publisher=Longman|page=157}}. Idézi: Crawley</ref> Ez a döntés látszólag megoldotta a vitát, Margit Flandriában együtt uralkodott Vilmossal, akit 1247-ben társgróffá nevezett ki. Vilmos 1251-es halála után Margit Guy-t nevezte ki társgrófnak és mivel azt sejtette, hogy Vilmos halálához köze volt az Avesnes családnak, újraindultak a csatározások.

 

[[1253]]-ban [[I. János hainaut-i gróf|Jean d'Avesnes]], aki kisemmizve érezte magát flandriai örökségéből, meggyőzte [[II. Vilmos holland gróf]]ot és német ellenkirályt, hogy szállja meg Hainautot és Flandriának a német-római császársághoz tartozó részét azon a címet, hogy Guy nem hódolt előtte, amikor társgróffá nevezték ki. Vilmos és János megtámadták Holland grófságot és [[július 4]]-én a [[westcapelle-i csata]] során legyőzték a flamand sereget és fogságba ejtették a Guy-t. Margit ekkor Károly anjou herceghez fordult segítségért, aki Hainaut grófság egy részéért cserébe támogatást nyújtott. A két fél 1254. július 26-án kötött fegyverszünetet és megegyeztek, hogy IX. Lajoshoz fordulnak közvetítésért.<ref>Bayley, C. C. (1949): ''The Formation of the German College of Electors in the mid-Thirteenth Century'' (Toronto), p. 39. Idézi: Crawley</ref> Guy 1256-ban szabadult ki fogságából, amikor Lajos megerősítette 1246-os döntését és az Avesnes családnak ítélte Hainaut-ot és a Dampierre családnak Flandriát. A két család közötti ellenségeskedés János 1257-es halálával megszűnt.<ref name="Nicholas" />

 

1270-ban Margit elkobozta a Flandriában működő angol kereskedők vagyonát és ezzel egy súlyos következményekkel járó kereskedelmi háborúba taszította a grófságot. Mivel a flamand [[textilipar]] szinte teljesen az angol és skót gyapjú behozatalától függött, a flamand kereskedők és textilművesek a grófok ellen fordultak. Guy-nak később is sok gondja volt alattvalóival azután is, hogy 1278-ban anyja lemondott a trónról. 1280-81-ben Bruges és Ypres városokban tört ki felkelés.<ref name="Nicholas" />

 

Flandria és a francia királyság közötti konfliktus 1285-ben [[IV. Fülöp francia király|IV. ''Szép'' Fülöp]] trónra lépése után tört ki. 1288-ban a súlyos adóterhek miatt a flamand polgárság [[IV. Fülöp francia király]]hoz fordult segítségért, amit a király (Guy keresztfia) Flandria feletti ellenőrzésének megszilárdítására akart felhasználni és a flamand városokba francia királyi képviselőket küldött. 1290-ben Fülöp Flandriát [[III. János hainaut-i gróf]]nak adta, bár ekkor még nem tudta akaratát rákényszeríteni Guy-re.

 

[[1297]]. [[január 7.|január 7-én]] Guy nyíltan szövetséget kötött I. Eduárd angol királlyal és két nappal később hivatalosan is semmissé nyilvánította Fülöpnek tett hűbéresi esküjét. Válaszul Fülöp a flandriai grófságot hivatalosan a királyság részéve nyilvánította és sereget küldött [[II. Robert d'Artois]] vezetésével Flandria elfoglalására. Robert augusztus 20-án a [[Furnesi csata|Furnesi csatában]] legyőzte a sebtében toborzott grófi sereget. Edward angol király nyolc nappal később kis létszámú serege élén partra szállt és Gent városába, a gróf székhelyére vonult. Időközben a franciák elfoglalták Lille és Brugge városát, míg Eduárd tétlenül nézte az eseményeket. Guy és 1297 októberében [[fegyverszünet]]et kötött, míg Eduárd 1208 márciusában visszatért Angliába.

 

1300. január 6-án véget ért a fegyverszünet és Fülöp, kihasználva az alkalmat, bátyja, Charles de Valois vezetésével sereget küldött Flandria meghódítására. Az idős Guy (akkorra már több, mint 70 éves) nem vállalta az összecsapást és lemondott a flamand trónról fia, [[III. Róbert flamand gróf|Róbert]] javára. Ennek ellenére a franciák folytatták az előrenyomulást és 1300. májusában az utolsó flamand kézen lévő erőd, Ypres vára is elesett. Guy két fiával és számos flamand nemessel együtt a franciák fogságába kerül és száműzetésbe kényszerül.