„Odüsszeusz hazatérése” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: sv:Odysseus återkomst |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor:
A zenei anyagot sokáig elveszetnek hitték, míg nem a [[Bécs]]i Állami Könyvtárban W. Amros zenetudós fel nem fedezte a partitúra egy töredékes példányát 1881-ben. Az opera nyomtatásban 1923-ben jelent meg az osztrák fővárosban, majd két évvel később sor kerül a darab első modern kori bemutatójára is.
==Az opera színpadra állításának nehézségei==▼
A darab színpadra állítása számos nehézséget vet fel, ugyanis az 1881-ben megtalált kézirat csupán az énekszólamokat, a basszust, valamint az ötszólamú zeneközjátékot tartalmazza minden féle hangszerelési utasítás nélkül. Ezenkívül még, a már 1881 előtt ismert librettó öt felvonásos, addig a zenei anyag csak három. Feltételezhető tehát, hogy a zene csak töredékes formában maradt ránk. Ennek következtében minden előadása az eredeti hangzáskép hiteles megszólaltatásának kísérlete. Mióta külföldön olyan nagy [[reneszánsz]]ukat élik a korai, XVII-XVIII. századi [[barokk]] operák, szakemberek tömkelege foglalkozik a régi zenés színpadi művek általuk hitelesnek tartott rekonstrukciójával.▼
Az ''Odüsszeusz hazatérését'' az 1925-ös bemutató alkalmával [[Vincent d’Indy]] dolgozta fel, majd [[Luigi Dallapiccola]] próbálkozott a darab rekonstrukciójával 1942-ben. Aztán [[Raymond Leppard]] angol [[csembaló]]művész vette gondjai alá az operát, az ő változatát, mivel a korszakkal foglalkozó zenész volt, sokkal hitelesebbnek tartották, mint az előző két feldolgozást, ezért többek között a [[Magyar Állami Operaház]] is úgy döntött, hogy az ő változatát viszi színre (1975). Aztán az 1970-es években [[Nicolaus Harnoncourt]] változata hívta fel magára a figyelmet. Harnoncourt új korszakot nyitott a korszak műveinek interpretálásában. Legújabban [[Reneé Jacobs]] állította ismét színpadra a művet. Jacobs és Harnoncourt változata is hozzá férhető CD kiadás formájában. ▼
==Az opera zenéje==▼
A megváltozott közönségnek tudható be, hogy az operában kevesebb az udvari, de annál több a kalandos, szórakoztató elem. A komikus vegyül a [[tragikum|tragikussal]], a [[mitológia]]i szereplőket félig történelmi, emberibb alakok váltották fel. A közönséggel egyfajta „adok-veszek” kapcsolatot alakított ki Monteverdi: a közösség problémáit és érzelmeit próbálta meg érzékeltetni. Az ''Orfeohoz'' képest hatalmas díszlet tömegeket vonultatott fel és a díszlettervezők eszköztárát is óriásira tágította. Az ''Odüsszeusz hazatérése'' már híven tükrözi a barokkra oly jellemző mozgalmasságot és látványosságot. ▼
A zene sokkal szabadabb és népiesebb, mint az ''Orfeóban'', de sokkal egyöntetűbb is. ennek köszönhető, hogy egyesek Monteverdit csak egy ügyes utánzónak tartották. A kutatók többségé azonban ma már úgy gondolja, hogy az ''Odüsszeusz hazatérése'' egyfajta átmeneti munka volt, amely előkészítette a talajt a következő nagy Monteverdi opera a ''[[Poppea megkoronázása]]'' számára. Ez azonban csak feltételezés marad, ugyanis mivel a mester munkái életében nem jelentek meg nyomtatásban a kéziratok pedig (az egy ''[[L'Arianna|Arianna siralma]]'' kivételével) mind elvesztek, így a zenekutatók nem tudják pontosan rekonstruálni azt a folyamatot, amely az ''Orfeotól'' elvezetett az ''Odüsszeusz hazatéréséig''. ▼
Az opera eredeti zenei anyagának feltűnő jellegzetessége a kettősök érett kidolgozása, valamint a zárt számok meglehetősen nagy aránya. A szerző eltávolodott a stile [[recitativo|recitativótól]], ezt tette lehetővé a zárt számok ([[arioso]]k és együttesek) a korábbinál szélesebb körű alkalmazását. A partitúra erősen zenekari fogantatású, de a beszéd drámai erejét megőrizte. A személyek és az érzelmek ábrázolása [[dramaturgia]]ilag differenciáltabb lett, a komikus és népies jelenetek alkalmazásának következtében. ▼
==Az opera szereplői és helyszínei==
129 ⟶ 115 sor:
'''Megjegyzés:''' Az opera eredetileg öt felvonásra tagolódik, de a Magyar Állami Operaházban a két felvonásossá összevont változatott játszották, ezért a magyar operaismertetők kivétel nélkül két felvonásban ismertetik az opera cselekményét.
▲==Az opera színpadra állításának nehézségei==
▲A darab színpadra állítása számos nehézséget vet fel, ugyanis az 1881-ben megtalált kézirat csupán az énekszólamokat, a basszust, valamint az ötszólamú zeneközjátékot tartalmazza minden féle hangszerelési utasítás nélkül. Ezenkívül még, a már 1881 előtt ismert librettó öt felvonásos, addig a zenei anyag csak három. Feltételezhető tehát, hogy a zene csak töredékes formában maradt ránk. Ennek következtében minden előadása az eredeti hangzáskép hiteles megszólaltatásának kísérlete. Mióta külföldön olyan nagy [[reneszánsz]]ukat élik a korai, XVII-XVIII. századi [[barokk]] operák, szakemberek tömkelege foglalkozik a régi zenés színpadi művek általuk hitelesnek tartott rekonstrukciójával.
▲Az ''Odüsszeusz hazatérését'' az 1925-ös bemutató alkalmával [[Vincent d’Indy]] dolgozta fel, majd [[Luigi Dallapiccola]] próbálkozott a darab rekonstrukciójával 1942-ben. Aztán [[Raymond Leppard]] angol [[csembaló]]művész vette gondjai alá az operát, az ő változatát, mivel a korszakkal foglalkozó zenész volt, sokkal hitelesebbnek tartották, mint az előző két feldolgozást, ezért többek között a [[Magyar Állami Operaház]] is úgy döntött, hogy az ő változatát viszi színre (1975). Aztán az 1970-es években [[Nicolaus Harnoncourt]] változata hívta fel magára a figyelmet. Harnoncourt új korszakot nyitott a korszak műveinek interpretálásában. Legújabban [[Reneé Jacobs]] állította ismét színpadra a művet. Jacobs és Harnoncourt változata is hozzá férhető CD kiadás formájában.
▲==Az opera zenéje==
▲A megváltozott közönségnek tudható be, hogy az operában kevesebb az udvari, de annál több a kalandos, szórakoztató elem. A komikus vegyül a [[tragikum|tragikussal]], a [[mitológia]]i szereplőket félig történelmi, emberibb alakok váltották fel. A közönséggel egyfajta „adok-veszek” kapcsolatot alakított ki Monteverdi: a közösség problémáit és érzelmeit próbálta meg érzékeltetni. Az ''Orfeohoz'' képest hatalmas díszlet tömegeket vonultatott fel és a díszlettervezők eszköztárát is óriásira tágította. Az ''Odüsszeusz hazatérése'' már híven tükrözi a barokkra oly jellemző mozgalmasságot és látványosságot.
▲A zene sokkal szabadabb és népiesebb, mint az ''Orfeóban'', de sokkal egyöntetűbb is. ennek köszönhető, hogy egyesek Monteverdit csak egy ügyes utánzónak tartották. A kutatók többségé azonban ma már úgy gondolja, hogy az ''Odüsszeusz hazatérése'' egyfajta átmeneti munka volt, amely előkészítette a talajt a következő nagy Monteverdi opera a ''[[Poppea megkoronázása]]'' számára. Ez azonban csak feltételezés marad, ugyanis mivel a mester munkái életében nem jelentek meg nyomtatásban a kéziratok pedig (az egy ''[[L'Arianna|Arianna siralma]]'' kivételével) mind elvesztek, így a zenekutatók nem tudják pontosan rekonstruálni azt a folyamatot, amely az ''Orfeotól'' elvezetett az ''Odüsszeusz hazatéréséig''.
▲Az opera eredeti zenei anyagának feltűnő jellegzetessége a kettősök érett kidolgozása, valamint a zárt számok meglehetősen nagy aránya. A szerző eltávolodott a stile [[recitativo|recitativótól]], ezt tette lehetővé a zárt számok ([[arioso]]k és együttesek) a korábbinál szélesebb körű alkalmazását. A partitúra erősen zenekari fogantatású, de a beszéd drámai erejét megőrizte. A személyek és az érzelmek ábrázolása [[dramaturgia]]ilag differenciáltabb lett, a komikus és népies jelenetek alkalmazásának következtében.
==Meghallgatható felvételek==
| |||