Főmenü megnyitása

Módosítások

| vízhozam = 3,5
| terület = 5771
| forrás = Ponor-hegy, [[Szilágy megye]], [[Románia]])
| torkolat = [[Sebes-Körös]]be ([[Szeghalom]] és [[Körösladány]] között)
| országok = {{zászló|Románia}} [[Románia]], <br /> {{zászló|Magyarország}} [[Magyarország]]
| térkép = Raul_Barcau.png
}}
 
A '''Berettyó''' ([[román nyelv|románul]] ''Barcău'' vagy ''Beretău'') egy [[Románia|Romániában]] eredő és [[Magyarország]]on a [[Sebes-Körös]]be torkolló, nem túl bővizű, kanyargós [[folyó]] neve.
 
==Nevének eredete==
Neve ősi magyar szó, jelentése: Berekkelberekkel szegélyezett folyó. A név mai alakja ebből alakult Berettyóvá. [[1476]]-ban találkozunk először a nevével.
 
==Földrajza==
[[Románia|Romániában]], [[Szilágy megye|Szilágy megyében]], a [[Réz-hegység]] északkeleti részén, a 379 méter magasságú '''[[Ponor''']] déli oldala alatt ered.
 
[[Újvágás]] és [[Felsővalkó]] között északi irányba fordul, és [[Szilágybagos]]nál több apró érrel egyesülve folyik tovább kb. 500 méter magasságban, majd [[Szilágynagyfalu]]t elérve nyugat felé folyik tovább. Szilágynagyfaluig jobb oldali folyó nem táplálja, a bal oldalon viszont több apró is ömlik bele.
 
A ''Szilágyi medencét'' [[Márkaszék]]nél töri át, és [[Berettyószéplak]]nál ér [[Bihar megye|Bihar megyébe]].
[[Bályok]]nál több apró jobb oldali folyót vesz fel. [[Margitta]] jobb oldali mellékfolyója az [[Úsztató]], a bal oldali a [[Bisztra patak]] patak.
 
Margittától alacsony dombok között halad, majd [[Biharegyháza|Biharegyházánál]] eléri a síkságot, s [[Biharfélegyháza]] és [[Pocsaj]] között [[Kismarja|Kismarjánál]] éri el [[Magyarország]] határát.
A medencében visszamaradt víz a környező megyék területéből csaknem állandóan 80&nbsp;000 katasztrális hold földet borított el, és a [[Sárrét (Tiszántúl)|Sárrétet]] alkotta.
 
A [[Sárrét (Tiszántúl)|Sárrét]] mocsarasodását a [[Tisza]] vize, és a [[mocsár]] levezető medrének lassú eliszapolódása okozta. Ez a levezető széles, sekély meder [[Szerep]] határában, Ördögszigetnél lépett ki a mocsárból, és [[Mezőtúr]] alatt szakadt a [[Hármas-Körös|Hármas-Kőrösbe]]be. Ma ez a [[Hortobágy-Berettyó]] medre.
 
A Berettyónak Pocsaj és [[Esztár]] között kiszakadó ága a [[Kálló (ér)]], mely [[Nagybajom]] határában tér vissza újból a Nagysárrétbe.
A szabályozást ''Bodoky Károly'' kerületi főmérnök tervei alapján kezdték meg [[1858]]-ban. A Berettyót a Sárréttől elzárták, és új medret ástak [[Bakonszeg]]től egészen [[Szeghalom]]ig, s a [[Sebes-Körös]]ig. Emiatt a Berettyó vizének elvezetése a [[Sárrét (Tiszántú)|Sárrét]] fokozatos kiszáradását vonta maga után.
 
A Berettyó völgye jóval mélyebben fekszik, mint a [[Fekete.-Körös|Fekete]]-, vagy a [[Sebes-Körös]] völgye, esése is jóval kisebb. Margittától [[Szalárd]]ig km-ként 80&nbsp;cm, Szalárdtól Pocsajig[[Pocsaj]]ig km-ként 50&nbsp;cm, innen az esés hirtelen csökken: [[Berettyóújfalu]]ig átlag 20&nbsp;cm, [[Szeghalom]]nál 18&nbsp;cm, a torkolati szakaszon átlag 7&nbsp;cm km-ként az esés.
 
A Berettyó az apró szemű kavicsot egészen [[Biharfélegyháza|Biharfélegyházáig]] lesodorja, innen Berettyóújfaluig azonban már csak homokot[[homok]]ot sodor. Az alsó szakaszra viszont már csak finom iszapot[[iszap]]ot visz le.
 
==Források==
* Borovszky Samu: ''Bihar vármegye''
* Korbély József: ''Bihar vármegye hegy-és vízrajza''.
 
{{Berettyó menti települések}}
Névtelen felhasználó