„Eötvös Loránd Tudományegyetem” változatai közötti eltérés

▲[[1635]]-ben alapította [[Nagyszombat]]on Pázmány Péter [[esztergom]]i érsek és teológus, és vezetését a [[jezsuita|jezsuitákra]] bízta. Az egyetem ekkor egy, [[bölcsészet]]i és [[teológia]]i karból állt, [[PhD|fokozat]]szerzési joggal. Jogi kara [[1667]]-ben jött létre, orvostudományi kara pedig [[1769]]-ben kezdte meg működését; így klasszikus értelemben csak ettől a karalapítástól beszélhetünk egyetemről. A jezsuita rend feloszlatása után az egyetem [[1777]]-ben – az alapító szándékával összhangban – [[Buda|Budára]] költözött, a [[Budai Vár|királyi várba]]. Itt kezdődött el speciális tanfolyamok formájában a hazai [[mérnök]]- és [[állatorvos]]képzés. Az intézmény [[Pest]]en nyert végleges elhelyezést [[1784]]-ben. Az oktatás nyelve [[1844]]-ig a [[latin nyelv|latin]] volt: ekkor vezették be a magyar nyelv állami használatát. A [[neoabszolutizmus]] idején valójában [[német nyelv|németesítő]] célzattal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között a Teológiai Karból egyenjogúsították a Bölcsészeti Fakultást. Az [[1867]]-es [[kiegyezés]] után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza: a századfordulóra a világ 15 legjelentősebb egyeteme közé került. Nők [[1895]] óta iratkozhatnak be az egyetemre. Az ELTE Természettudományi Kara [[1949]]-ben vált ki a bölcsészkarból, [[1950]]-ben állami utasításra elcsatolták a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem|Római Katolikus Hittudományi Fakultást]], s az önálló akadémia lett. [[1951]] elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált az [[Semmelweis Egyetem|Orvostudomány]]i Kar.