„Cserna (Duna)” változatai közötti eltérés

| név = Cserna
| kép = Cerna, Dunăre.JPG
| felirat = A Cserna torkolata, 2010 júniusában
| forrás = [[Godján-hegység]]
| torkolat = [[Duna]]
| országok = [[Románia]]
| hossz = 84
| forrásszint = 2070
| vízhozam =
| terület = 1433
| országok = {{zászló|Románia}} [[Románia]]
| térkép =
}}
A '''Cserna''' ([[román nyelv|románul]] ''Cerna'') a [[Duna]] bal oldali mellékfolyója [[Románia|Romániában]], [[Gorj megye|Gorj]], [[Krassó-Szörény megye|Krassó-Szörény]] és [[Mehedinţi megye|Mehedinţi megyében]].
A '''Cserna''' a [[Duna]] bal oldali mellékfolyója [[Románia|Romániában]], [[Gorj megye|Gorj]], [[Krassó-Szörény megye|Krassó-Szörény]] és [[Mehedinţi megye|Mehedinţi megyében]]. Neve a 'fekete' jelentésű [[Szláv nyelvek|szláv]] szóból való. Maga a Cserna egy [[vízkelet]]ből, a [[Godján-hegység]] egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb a ''Valea lui Iovan víztározó'' gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered. Dél–délnyugati irányban, főként [[mészkő]]ből álló, látványos képződményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik. Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinţi és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt államhatár is volt. A [[Herkulesfürdő]] fölött épített, 87 [[hektár]]os ''Prisaca víztározó'' energiáját a város fölött öt kilométerrel egy [[vízerőmű]] hasznosítja. Középső szakaszán partvidékének nagy része a [[Domogled–Cserna-völgy Nemzeti Park]]hoz tartozik. Legfontosabb mellékvize a bal oldali ''Belareka,'' amellyel [[Pecsenyeska|Pecsenyeskánál]] egyesül. Alsó szakasza mentén a [[Római Birodalom|rómaiak]] vízvezetéket építettek, amelyet 1739-ben helyreállítottak. [[Orsova]] fölött ömlik a Duna egy hosszan kinyúló öblébe.
 
A '''Cserna'''Neve a [[Dunafekete]] bal oldali mellékfolyója [[Románia|Romániában]], [[Gorj megye|Gorj]], [[Krassó-Szörény megye|Krassó-Szörény]] és [[Mehedinţi megye|Mehedinţi megyében]]. Neve a 'fekete' jelentésű [[Szláv nyelvek|szláv]] szóból való. Maga a Cserna egy [[vízkelet]]ből, a [[Godján-hegység]] egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb a ''[[Valea lui Iovan víztározó'']] gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered. Dél–délnyugatiDél-délnyugati irányban, főként [[mészkő (kőzet)|mészkőből]]ből álló, látványos képződményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik. Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinţi és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt államhatár is volt. A [[Herkulesfürdő]] fölött épített, 87 [[hektár]]os ''[[Prisaca víztározó'']] energiáját a város fölött öt kilométerrel egy [[vízerőmű]] hasznosítja. Középső szakaszán partvidékének nagy része a [[Domogled–Cserna-völgy Nemzeti Park]]hoz tartozik. Legfontosabb mellékvize a bal oldali ''[[Belareka]],'' amellyel [[Pecsenyeska|Pecsenyeskánál]] egyesül. Alsó szakasza mentén a [[Római Birodalom|rómaiak]] vízvezetéket[[vízvezeték]]et építettek, amelyet 1739-ben helyreállítottak. [[Orsova]] fölött ömlik a [[Duna]] egy hosszan kinyúló öblébe.
 
==Források==
Névtelen felhasználó