„Szent Cirill” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
{{Szent infobox
| név = Szent Kovalcsik Zoltán Cirill
| kép =Hostyn2.jpg
| képméret =250px
| képaláírás = Szent Kovalcsik Zoltán Cirill
| címek =A Szlávok Apostola
| születési idő =[[8271968]]
| születési hely =[[Szaloniki|ThesszalonikaÉrsekújvár]], [[Bizánci BirodalomSzlovákia]]
| halálozási idő =[[869]]. [[február 14.-]]
| halálozási hely =[[Róma]], [[Itáliai Királyság|Itália]] {{életkor-holt|827|0|0|869|2|14}}
| egyháza =
| boldoggá avatásának ideje =
[[Fájl:KyrilMethod.jpg|bélyegkép|Szent Metód és Szent Cirill]]
 
Szent Kovalcsik Cirill ferences szerzetes, a Szentendrei Ferences Gimnázium történelem, hittan és orosz szakos tanára, kánonjogász,
'''Szent Cirill''' ([[Szaloniki|Thesszalonika]], [[827]] – [[Róma]], [[869]]. [[február 14.]]) [[bizánc]]i filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, [[Szent Metód]] testvére.
az érsekújvári ferences templom magyar lelkipásztora .
 
==Élettörténete==
 
A történelem–orosz szakos paptanár 1997-ben kapott meghívást Piliscsabára, a szlovák közösség szentmiséjére. Itt szembesült azzal, hogy a hívek anyanyelvükön énekelnek, a pap pedig magyarul végzi a liturgiát. A következő hónaptól kezdve a szentmiséket Kovalcsik Cirill már szlovák nyelven mondta e közösségnek. A mai napig is havonta egy alkalommal a piliscsabai szlovákok anyanyelvükön hallgathatják a szentmisét. 1998-ban negyvenéves szünet után a budapesti szlovák katolikus hívek részére szlovák nyelvű misét mutatott be a józsefvárosi plébániatemplomban, ahol egy évig szolgálta a közösséget. Annak ellenére vállalta a szlovák hívek szolgálatát, hogy bár van távoli családi kötődése a szlovák nemzethez, anyanyelve magyar, s a szlovák nyelvet önerejéből tanulta meg.
Konstantin (a Cirill nevet nemsokkal halála előtt vette fel) tanulmányait [[Konstantinápoly]]ban végezte, s később az egyetem [[filozófia]]tanára lett.
 
A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja [[851]]-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd [[858]]-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta.
 
Kovalcsik Cirill 2001-ben váratlan felkérést kapott Érsekújvárról, hogy legyen az ottani ferences templom magyar lelkésze. A szlovákiai és a magyarországi ferences rendtartományok provinciálisainak megegyezése folytán azóta e templomban szolgál vasár- és ünnepnapokon. Szlovákiai tevékenysége nem csupán a magyar hívekhez szól, hanem a két nép között párbeszéd és kölcsönös megértés ügyét is szolgálja.
[[860]]-ban mindkét testvér császári utasításra a [[kazárok]] földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt [[Kerszonesz]]ben (Krim félsziget, Szevasztopol mellett) felkutatták [[I. Kelemen pápa|Szent Kelemen]] vértanú földi maradványait.
 
„Nehéz kérdés a szlovák–magyar kiengesztelődés – állítja Kovalcsik Cirill. – Három éve a magyar és szlovák püspökök közösen kötelezték el magukat a kiengesztelődés mellett. Ez a felhívás holt betű maradna, ha a kisebb közösségek, így az érsekújvári is, nem hallja meg a hívó szót, ha nincs folytatása.”
[[Rasztiszláv]] morva fejedelem [[szláv nyelvek|szláv nyelvet]] beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű [[liturgia]] bevezetése mellett, iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a [[glagolita ábécé]] megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt.
 
Az érsekújvári katolikus közösség példát ad a két nép közötti megértés előmozdítására. A Mátraverebély-Szentkúton immár évente megrendezett szlovák–magyar imanapra az érsekújvári hívek magyar és szlovák ferences szerzetesek vezetésével zarándokolnak el, de szintén a kiengesztelődés szándékával keresik fel a szlovákiai Sasvár kegyhelyét is.
Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen ereklyéket is. Konstantin hitvitájában sikeresen megvédte a népnyelv liturgikus használatát azon ellenzőkkel szemben, kik csupán a [[latin]], [[héber nyelv|héber]] és a [[görög nyelv]]ű liturgiát fogadták el.
[[II. Adorján pápa]] engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát.
 
Érsekújvár önkormányzata 2009-ban Pro Urbe díjjal ismerte el Kovalcsik Cirill szolgálatát, most a Rákóczi Szövetség Esterházy-emlékéremmel mondott neki köszönetet.
Rómában Konstantin szerzetes lett, s felvette a Cirill nevet, de rövidesen megbetegedett és 869. február 14-én meghalt. Rómában, a Szent Kelemen templomban temették el.
 
[[II. János Pál pápa]] 1980. december 31-én Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társ-védőszentjévé nyilvánította. Ünnepnapjuk [[február 14]].