„Kis kagylós fauna” változatai közötti eltérés

Ez az időszak ''550-520'' millió évig tartó szakaszt jelöl az élet történetéből. Jelentőségét az adja, hogy felfedezhetők benne a [[kambriumi robbanás]]kor diverzifikálódott állatcsoportok ősi, kis méretű tagjainak vázmaradványai, amelyek legtöbbször mindössze milliméteres nagyságúak. A fauna eredeti neve, a tommóciai, arra a [[szibéria]]i területre utal, ahol az orosz tudósok eredetileg felfedezték a faunát. A leletekre azért figyeltek fel, mert betöltötte az Edicara fauna és a klasszikus alsó kambriumi faunák között tátongó űrt, holott nem hozhatók a leletek kapcsolatba az edicarai fajokkal, megtartásuk és méreteik is mások. Nagy valószínűséggel azoknak a primitív [[puhatestűek|puhatestű]]eknek, szaruvázas inarticulata [[pörgekarúak]]nak, férgeknek és ősi [[tüskésbőrűek]]nek a páncéldarabjai, amelyekből kiindult a kambriumi radiáció. A leletek számos darabja azonban meghatározhatatlan vázdarab, mint amilyen pl. a [[Cloudinia]] váza. Mikroszkópos vizsgálatokból sejthető, hogy az esetek egy részében nem kis állatok egyes héjai, hanem cm-es méreteket is elérő férgek, tüskésbőrűek [[kutikula|kutikulában]] elhelyezkedő mészvázpikkelyei maradtak fenn. Ezek az állatok nagyon hasonlóak lehettek a mai bogárcsigákhoz ''(cserepeshájúak)'' vagy az inarticulata [[pörgekarúak]]hoz (pl. Lingula), amelyek a kambriumi fauna ritka fennmaradt túlélői közé tartoznak. A csigaszerű [[Halkieriid]]ek és a szelvényezett testű, esetleg ízeltlábú-féle [[Onychophorák]] esetében csak feltételezhető a rokonságuk, de az is lehetséges, hogy mára kihalt állattörzsekről van szó.