„Féltékenység (érzelem)” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Angelo Bronzino 003.jpg|right|200px|thumb|[[Angelo Bronzino]]: Vénus diadalának allegóriája című képén a féltékenység ábrázolása]]

A '''féltékenység''' [[érzelem]], melyet akkor élünk át, ha valaki, akitől vágyunk valamire (tipikusan [[figyelem]]re, [[szeretet]]re vagy [[gyengédség]]re), egy harmadik személynek nyújtja ezt a valamit. Például egy gyerek féltékeny lesz, ha a testvére kap édességet, de ő nem. A féltékenység nem egyszerűen abból ered, hogy nem kapjuk meg, amire vágyunk: a gyerek féltékenységét még csillapítja, ha ő is kap az édességből, de egy féltékeny szerető már kizárólag magának akarja a szeretett személy figyelmét.

 

Egyes szakértők (például [[John Rawls]] [[Az igazságosság elmélete]] c. [[1971]]-es művében) különbséget tesznek féltékenység és [[irigység]] között: a féltékenység lényege, hogy meg akarjuk tartani, ami a miénk, míg az irigység lényege, hogy vágyunk valamire, ami nincs a birtokunkban. (Eszerint a gyerek féltékeny a testvérére, akire a szülei többet figyelnek, és irigyli a barátja új biciklijét.) Ezzel a megközelítéssel az a gond, hogy a féltékenységnek a fordított irányú figyelem is lehet az oka – egy tizenéves féltékeny lehet amiatt a figyelem miatt, amit egy rocksztár mutat a jegyese felé, holott ő maga nem igényli azt a figyelmet. Mások szerint a féltékenység és az irigység különbségének lényege a harmadik fél részvételében van: a féltékeny személy nem egyszerűen csak magáénak akarja a figyelmet, és nem is azt szeretné, hogy a harmadik fél egyáltalán nem kapjon – hanem hogy az, akire féltékeny, ne adjon a harmadik félnek.