„Giulietta Masina” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
24. sor:
== Élete ==
===Gyermekkora===
Giulietta Masina [[Bologna]] közelében, San Giorgio di Pianóban született. Édesapja, Gaetano Masina tehetséges hegedűművész volt. Házassága után feladta művészeti karrierjét, a biztosabb megélhetés reményében hivatalnoki állást vállalt. Masina édesanyja Angela Flavia Pasqualin, művelt, kifinomult családból származó tanítónő volt. Négy gyermekük közül Giulietta született elsőként. Nehéz anyagi körülményeik miatt ötéves korában odaadták anyai nagynénjének, a nemesi származású Giulia Sardinak, aki korán felfedezte a kislányban a művészi tehetséget. Giulietta gyerekként szinte minden művészi ágban kipróbálta magát: énekelt, balettozott, zongorázott és hegedült. Tízéves koráig nem járt iskolába, nyaranta pótolta be a tananyagot édesanyjával, így egy évet sem veszített. Az orsolyiták kollégiumába íratták be, ahol a legmodernebb pedagógiai eszközöket alkalmazták.
===Az első szerepek===▼
Giulietta Masina tizenévesen gyakran szerepelt rádióműsorokban, színházban is kapott kisebb szerepeket. Tizennyolc éves korában jelentkezett a Drámai Művészetek Akadémiájára, ahol a bizottságot elkápráztatta őstehetségével. Azt feltételezték, színész szülők gyereke. Ám hiába nyert felvételt, édesapja ragaszkodott hozzá, hogy civil diplomát szerezzen, ezért a római bölcsészkarra iratkozott be. Itt irodalmat, régészetet, filozófiát tanult. Az egyetemi évek alatt sem hanyagolta a színjátszást, az Egyetemi Színpadon (Theatro dell’ Universita, később Teatro Atheano) sorra játszotta a főszerepeket. Óriási sikert aratott a legkülönfélébb darabokban, fellépett [[Carlo Goldoni|Goldoni]]- és [[Molière]]-darabokban egyaránt. Ezzel egy időben az EIAR zenei és komédiatársulat tagjaként táncolt, énekelt, drámákban és vígjátékokban szerepelt. Játszott továbbá a Theatro delle Artiban, az Argentinában, a Quirino színpadán is.
Megkapta a ''Cico és Pallina'' című népszerű rádiósorozat női főszerepét. A humoros, érzelmes, kissé pajzán sorozat meghozta Masina számára az ismertséget. A rádiójátékot a pályakezdő Federico Fellini írta. A sorozat kapcsán, kalandos körülmények között ismerkedtek össze, és 1943 őszén, mindössze kilenc hónapi jegyesség után házasságot kötöttek.
Fellinit nem sokkal ezután felkarolta [[Roberto Rossellini]]; a filmiparban forgatókönyvíróként és segédrendezőként is felfigyeltek rá.
▲===Az első szerepek===
===Az első filmek===
Masina első
Fellini életművében jelentős mérföldkő a Varieté Fényei: itt próbálkozott először rendezéssel Lattuadával társulva. Masina egy elbűvölő, tűzrőlpattant ripacsnőt alakít egy jelentősebb mellékszerep erejéig. 1952-ben Fellini első önálló rendezésében, a Fehér Sejkben mindössze öt percet szerepel, szintén egy clown stílusú, meghökkentő utcalányt játszik: a jelenet érdekessége, hogy ez a szerep az előfutára a Cabiria éjszakáinak - itt is Cabiriának hívják.▼
▲Fellini életművében jelentős mérföldkő a ''Varieté
===''Országúton''===
43 ⟶ 47 sor:
1957-ban eljátszotta a férje által rendezett ''[[Cabiria éjszakái]]'' címszerepét: a temperamentumos, tragikomikus utcalány volt a művésznő legkedvesebb szerepe, elmondása szerint vele tudott legjobban azonosulni. A film átütő sikert arat, Giulietta megkapja a Cannes-i fesztivál nagydíját, mint legjobb színésznő, BAFTA díjra jelölik - a film pedig Oscar díjat kapott.
===Az 1960-as években===
[[Fájl:Műselyemlány.jpg|bélyegkép|A ''Műselyemlány'' című filmben]]
Ezután számos filmszerepet elvállalt, többek között Fortunella szerepét: egy Gelsomina
Ebben az időszakban gyakran utazott külföldre, a ''Jons és Erdme'' című [[Német Szövetségi Köztársaság|NSZK]]-filmben kikapós háziasszonyt, [[Julien Duviever]] ''Műselyemlány'' című filmjében egy [[Marilyn Monroe]]-szerű csábító szőkeséget alakított. E filmek sem arattak átütő sikert. Színházban [[Bertold Brecht]] ''Koldusoperájában'' németül játszotta Polly szerepét. Az ezt követő öt évben Masina némileg visszavonult, háttérmunkákat látott el Fellini filmjeiben, időnként televíziós fellépéseket vállalt, protokolláris szerepet töltött be.
1965-ben újra közös produkciót hozott létre Fellinivel: a ''Júlia és a szellemek'' címszerepét játszotta el: a mindeddig kirobbanó temperamentumú, érzelmes, erős mimikájú Giulietta éles váltással alakította a lelki problémákkal küzdő, csendes, visszafogott polgárasszony szerepét. Eltűnnek bohócos gesztusai, jellegzetes fintorai, ez a szerep teljesen elüt a tőle megszokott karakterektől. A film nagy része kitaláció, bár vannak benne olyan szituációk, ami a magánéletből lett átvéve – persze szándékosan elferdítve. Ennek ellenére Giulietta nem magát játssza: a csendes, kissé unalmas, otthonülős hölgy pont az igazi Giulietta ellentéte, hiszen a színésznő kifejezetten életvidám, izgalmas, szikrázóan intelligens személyiség volt: saját bevallása szerint egyáltalán nem tud azonosulni Giulietta Boldrini személyiségével, akit ellenszenvesnek, és szánalmasnak talált. ▼
▲1965-ben újra közös produkciót hozott létre Fellinivel
Masina megint aktívan részt vesz a filmezésben, sorra játszik kisebb- nagyobb szerepeket, amik nem túl ismertek hazánkban. A hetvenes években megint pihenőre kényszerül: elmondása szerint az olasz filmipar válságban volt, s bár elhalmozták szerepajánlatokkal, úgy érezte, nem kínáltak neki tetsző karaktereket. Akciófilmekhez, silány tömeg-vígjátékokhoz nem akarta adni a nevét. Tanácsadó műsort vezet a rádióban, a hallgatóknak nyújt pszichológiai tanácsadást, óriási sikerrel. Később saját rovata lett a ''La Stampa'' című újságban, ahol folytatta a levelezést a hozzáfordulókkal – később erről a tevékenységéről ''Mások naplója'' címmel megjelent az általa írt könyv. Az UNICEF olasz nagyköveteként társadalmi kötelezettségei is lettek, ezeket a hetvenes évektől haláláig folytatta. Filmezés tekintetében a hetvenes években mindössze két munkája van, televíziós sorozatok, a Tullio Pinelli által írt Eleonora, majd évekkel később a Camilla – az olasz közönség körében 80-90%-os nézettséget ér el.
60 ⟶ 62 sor:
Ahogy a család barátja, és munkatársa, Tullio Kezich írta: Fellini, és Giulietta házassága igazi, mély, szerelmi kapcsolaton alakult, elválaszthatatlanok voltak; lelki értelemben véve teljesen monogám kapcsolat volt az övék. A minden házasságra jellemző, időnként előforduló viták, nézeteltérések, flörtök ellenére szükségük volt egymásra, létezni sem bírtak egymás nélkül.
===Halála===
Federico Fellini 1993. október 30-án hunyt el agyvérzésben. Giulietta négy és fél hónap múlva követte, noha az orvosok szerint még pár évig élhetett volna ezzel a betegséggel. Férje nélkül értelmetlennek érezte az életét, szó szerint utána halt 1994. március 23-án. Együtt nyugszanak [[Rimini]] temetőjében egy vitorla alakú emlékmű alatt, korán elhunyt kisfiukkal egyetemben.
==
* ''[[Senza pietà]]'' (1948)
* ''[[Persiane chiuse]]'' (1950)
|