„A lateráni egyházi épületegyüttes” változatai közötti eltérés

{{coor title dms|41|53|9|É|12|30|21|K|type:landmark_region:IT}}
{{Világörökségi helyszín infobox|
{{Világörökségi helyszín infobox
név=Róma történelmi központja|
|név=Róma történelmi központja
kép=Piranesi- Basilica di S. Giovanni in Laterano.JPG|thumb|250px|Főhomlokzat|
felirat|kép=Piranesi: Basilica di S.San Giovanni in Laterano (1764)|Rom.jpg
|A lateráni bazilika homlokzata]]
országok=[[Olaszország]], [[Vatikán]]/[[Róma]]|
|országok=[[Olaszország]], [[Vatikán]]/[[Róma]]
kategória=Kulturális világörökségi helyszínek|
típus|kategória=Kulturális helyszín|világörökségi helyszínek
|típus=Kulturális helyszín
kritériumok=|
|kritériumok=|évek=[[1980]], [[1990]]|
|szélesség = N
}}
|szélességi fok = 41
|szélességi ívperc = 53
|szélességi ívmásodperc =9
|hosszúság = E
|hosszúsági fok = 12
|hosszúsági ívperc = 30
|hosszúsági ívmásodperc =21
|pozíciós térkép = Olaszország
|szöveg pozíciója =
|térkép felirat =
}}
 
A '''lateráni épületegyüttes''' adott otthont, székhelyet és főtemplomot a [[Pápa (egyházfő)|pápáknak]], mielőtt [[Avignon]]ba, majd pedig a [[Vatikán]] területére tették át székhelyüket. Az itt található épületek és a bennük felhalmozódott felbecsülhetetlen értékű és jelentőségű műkincs révén méltán váltak a mai [[Róma|Rómát]] felkereső hívők, művészek és művészetkedvelő turisták zarándokhelyévé.
 
A [[Laterán]] épületegyüttesét a [[lateráni bazilika|bazilika]], a hozzá csatlakozó [[lateráni palota]] és a [[lateráni keresztelőkápolna]] alkotja.
 
==A pápák Rómája==
1590-ben [[V. Szixtusz pápa|V. Sixtus pápa]] (1585-1590) a következőket írta:
[[Fájl:Piazza di Porta Laterano.JPG|thumb|left|400px|Piazza di Porta Laterano]]
1590-ben [[V. Szixtusz pápa|V. Sixtus pápa]] (1585-1590) a következőket írta: ,,Rómának, a boldogságos Péter, az apostolok fejedelme megingathatatlan székhelyének és tiszteletet parancsoló trónusának, a keresztény hit otthonának, minden hívő ember közös hazájának, valamennyi, a világ minden tája felől feléje tartó nemzet biztos kikötőjének, nemcsak Isten óvó kezére, s a szent és spirituális erőre van szüksége, hanem arra a szépre is, amelyet a materiális díszítmények és gazdagság nyújthat. Ennélfogva pápaságunk kezdete óta egyetlen pillanatra sem veszítettük szem elől e város polgárainak és egyéb lakóinak közös és magán természetű szükségleteit, s azon voltunk, hogy növeljük lakónegyedeikben a templomok és a magánépületek számát, megújítva a régieket, és felépítve az újakat, mindezt a mindenható Isten dicsőségére és a Szentszék hírnevének gyarapítására. Akaratunk az volt, hogy minden erőnkkel a maga nagyságában és szépségében őrizzük meg ennek a városnak az egészét."
 
{{idézet2|Rómának, a boldogságos Péter, az apostolok fejedelme megingathatatlan székhelyének és tiszteletet parancsoló trónusának, a keresztény hit otthonának, minden hívő ember közös hazájának, valamennyi, a világ minden tája felől feléje tartó nemzet biztos kikötőjének, nemcsak Isten óvó kezére, s a szent és spirituális erőre van szüksége, hanem arra a szépre is, amelyet a materiális díszítmények és gazdagság nyújthat. Ennélfogva pápaságunk kezdete óta egyetlen pillanatra sem veszítettük szem elől e város polgárainak és egyéb lakóinak közös és magán természetű szükségleteit, s azon voltunk, hogy növeljük lakónegyedeikben a templomok és a magánépületek számát, megújítva a régieket, és felépítve az újakat, mindezt a mindenható [[Isten]] dicsőségére és a [[Szentszék]] hírnevének gyarapítására. Akaratunk az volt, hogy minden erőnkkel a maga nagyságában és szépségében őrizzük meg ennek a városnak az egészét.}}
A XVIII. század pápai politikája sem távolodott el V. Sixtus akaratától. Róma a század folyamán gazdagodott: nagy városfejlesztéseket hajtottak végre, és látványos kultikus építményeket fejeztek be. A Lateráni Szent János-bazilika új homlokzatot kapott, míg a Sant Ignazio-templom elé új teret terveztek. A San Giovanni dei Fiorentini, a Santa Maria dell' Orazione e della Morte-templom, valamint a [[Santa Maria Maggiore]] bazilika pedig új homlokzattal gazdagodott.
 
A 18. század pápai politikája sem távolodott el V. Sixtus akaratától. Róma a század folyamán gazdagodott: nagy városfejlesztéseket hajtottak végre, és látványos kultikus építményeket fejeztek be. A [[Lateráni bazilika|Lateráni Szent János-bazilika]] új homlokzatot kapott, míg a Sant Ignazio-templom elé új teret terveztek. A San Giovanni dei Fiorentini, a Santa Maria dell' Orazione e della Morte-templom, valamint a [[Santa Maria Maggiore]] bazilika pedig új homlokzattal gazdagodott.
Maga a Lateráni épületcsoport - amely a középkorban még nagyobb terjedelmű volt - a tér déli részén a Battisteróval kezdődik, majd a főtemplom oldalhajójának árkádsoros bejárata után a pápai palota következik; a bazilika főhomlokzata a palota mögötti túlsó térre néz.
 
Maga a lateráni épületcsoport – amely a középkorban még nagyobb terjedelmű volt – a tér déli részén a ''Battisteró''val kezdődik, majd a főtemplom oldalhajójának árkádsoros bejárata után a pápai palota következik; a bazilika főhomlokzata a palota mögötti túlsó térre néz.
[[Fájl:A Piazza di S. Giovaanni in Laterano.jpg|thumb|right|250px|Piranesi: P. di S. Giovanni in Laterano (1764)]] [[Fájl:Pope Leo XIII tomb.JPG|thumb|right|250px|XIII. Leó síremléke]][[Fájl:Battistero S. Giovanni in Laterano.jpg|thumb|250px|A főszékesegyház Főhajója]] [[Fájl:Basilica di San Giovanni in Laterano5.jpg|thumb|250px|S. Giovanni in Laterano]] [[Fájl:Basilica di San Giovanni interior.jpg|thumb|250px|A szentély-kórus]] [[Fájl:San Giovanni interior2.jpg|thumb|250px|Szentélyapszis és kórus]] [[Fájl:Basilica di San Giovanni in Laterano interior.jpg|thumb|180px|Kereszthajó]]
 
==A tér, a Piazza di S. Giovanni in Laterano==
A [[Lateráni- bazilika]], s a hozzá épült palota, a pápaság egykori székhelye előtt, a négyszögletes Piazza di S.Giovanni in Lateranon a [[IV. Thotmesz]] fáraónak (i. e. XV15. század) csaknem négyezer éves egyiptomi[[egyiptom]]i obeliszkje[[obeliszk]]je áll, melyet [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] 300 evezős hajón szállíttatott annak idején [[Róma|Rómába]], majd a [[Circus Maximus]]ban állíttatott fel. V. Sixtus idején találták meg a föld mélyében - három darabra törve – a pápa 1588-ban állíttatta fel a mai helyén.
 
<center><gallery perrow="5">
==Battistero S. Giovanni in Laterano==
Fájl:Piazza di porta san Giovanni.JPG
(röviden: a Battistero, vagy S. Giovanni in Fonte; illetve: Szt. János Keresztelőkápolna) Eredete tisztázatlan, talán a régi római nimpheumból alakították át. Mindenesetre még római császárkori alapokon épült és valószínűleg az V-VI. században nyerte el mai nyolcszögletű formáját. Egy másik álláspont szerint 440 körül emelték. Nyolcszögletű belső tere a legérdekesebb ókori emlékek közé tartozik. A battistero belsejét nyolc antik piros porfíroszlop díszíti, melyeken további nyolc kisebb fehérmárvány oszlop áll, a késő-barokk stílusú kupolát tartva. A Keresztelő Jánosról elnevezett bronzkapuja még V. századi, a János evangélistáról elnevezetté azonban csak XII. századi. Épületben található VII. századi mennyezetmozaikok is figyelemre méltóak.
Fájl:Piazza di Porta Laterano.JPG
Fájl:Piazza dell Esquilino.JPG|Az [[obeliszk]]
Fájl:Obelisco lateranense.jpg
Fájl:Fountain in the pedestal of the obelisk in front of S. Giovanni in Laterano.JPG|Kút az obeliszk lábánál
</gallery></center>
 
==Szent János keresztelőkápolna==
A belső térben, középen nagy, kerek medence van. Abban az időben még - felnőtt korban, alámerítéssel - kereszteltek, vagyis meztelenül merítették vízbe a neofitákat (keresztségre várókat, más szóval az új hitre térőket). Ezért az oldalsó kápolnahelyiségekben különítették el a férfiakat a nőktől. Ezek, az épülethez csatlakozó kis kápolnák is igen szépek.[http://www.panoramio.com/photo/13487174] [http://www.panoramio.com/photo/13487191] [http://www.panoramio.com/photo/13487208]
A ''Battistero S. Giovanni in Laterano'' (röviden: a ''Battistero'', vagy ''S. Giovanni in Fonte'') Eredete tisztázatlan, talán a régi római nimpheumból alakították át. Mindenesetre még római császárkori alapokon épült és valószínűleg az V-VI. században nyerte el mai nyolcszögletű formáját. Egy másik álláspont szerint 440 körül emelték. Nyolcszögletű belső tere a legérdekesebb ókori emlékek közé tartozik. A ''battistero'' belsejét nyolc antik piros porfíroszlop díszíti, melyeken további nyolc kisebb fehérmárvány oszlop áll, a késő-barokk stílusú kupolát tartva. A [[Keresztelő Szent János]]ról elnevezett bronzkapuja még 5. századi, a [[János evangélista|János evangélistáról]] elnevezetté azonban csak 12. századi. Épületben található 7. századi mennyezetmozaikok is figyelemre méltóak.
 
<center><gallery perrow="5">
==A Lateráni Palota==
Fájl:Baptistère du Latran.JPG
A térbe mélyen benyúló Lateráni-palota mai formájában a XVI. század végén épült. Mestere, [[Domenico Fontana]] azt a megbízást kapta, hogy [[Sangallo|Sangallónak]] a [[Farnese-palotá]]-hoz készített eredeti tervét vegye mintául. A pápák nem költöztek be, mert akkoriban a vidék már erősen szenvedett a trópusi maláriától. 1840 és 1962 között múzeum működött a palotában. Anyagát 1970 óta a Vatikáni Képtár melletti új múzeumépületben mutatják be.
Fájl:Lateran baptistery, entrance.jpg
Fájl:Roma, Cappella di San Venanzio presso il Battistero Lateranense, interno.jpg
Fájl:Roma San Giovanni in Laterano BW 5.JPG
Fájl:Roma San Giovanni in Laterano BW 6.JPG
</gallery></center>
 
A belső térben, középen nagy, kerek medence van. Abban az időben még – felnőtt korban, alámerítéssel – kereszteltek, vagyis meztelenül merítették vízbe a neofitákat (keresztségre várókat, más szóval az új hitre térőket). Ezért az oldalsó kápolnahelyiségekben különítették el a férfiakat a nőktől. Ezek az épülethez csatlakozó kis kápolnák is igen szépek.
==A S. Giovanni in Laterano bazilika==
 
==A lateráni palota==
A reneszánszig a kereszténység főtemploma volt, ma is a római püspök székesegyháza, a hét [[főszékesegyház]]-, illetve a négy [[patriarchális bazilika]] egyikének számít. Többször leégett, többször átépítették.
{{Fő|Lateráni palota}}
A térbe mélyen benyúló Lateráni palota mai formájában a 16. század végén épült. Mestere, [[Domenico Fontana]] azt a megbízást kapta, hogy [[Sangallo|Sangallónak]] a [[Farnese-palotá]]-hoz készített eredeti tervét vegye mintául. A pápák nem költöztek be, mert akkoriban a vidék már erősen szenvedett a trópusi [[malária|maláriától]]. 1840 és 1962 között múzeum működött a palotában. Anyagát 1970 óta a [[vatikáni képtár]] melletti új múzeumépületben mutatják be.
 
<center><gallery>
===Építészeti kialakítása===
Fájl:196SGiovanniLaterano.JPG|Balra a bazilika főbejárata
A hatalmas, öthajós ókeresztény bazilikának jóformán csak az alaprajza maradt meg. [[X. Ince pápa]] megbízásából a különc barokk mester, [[Borromini]] 1650-ben teljesen kora képére alakította át. A 16 m széles, 87 m hosszú főhajó antik oszlopsorai köré pilléreket épített, s az azokban kialakított fülkékben elhelyezett nagy barokk szobrok áldrámai mozgalmassága űzi el az ókeresztény egyház hangulatát.
Fájl:Western facade Palazzo del Laterano 2006-09-07.jpg
Fájl:Palace of St. John Lateran and Obelisk of Thuthmose IV.JPG
Fájl:Lateranspalast 1.jpg|Jobbra a bazilika [[kereszthajó]]jának bejárata
</gallery></center>
 
==A San Giovanni in Laterano bazilika==
A főhajót záró nagy apszis és középkori mozaikképei szerencsére átélték a sok tűzvészt és átalakításokat. Az apszis és a négyezeti tér közé eső - mai megjelenésében - gyönyörűen díszített kórus átalakítása és díszítése megtervezésével korábban [[Giovanni Battista Piranesi|Piranesi]]-t bízták meg, ez azonban nem valósult meg.
{{Fő|Lateráni bazilika}}
A [[reneszánsz]]ig a kereszténység főtemploma volt, ma is a római püspök székesegyháza, a hét [[főszékesegyház]]-, illetve a négy [[patriarchális bazilika]] egyikének számít. Többször leégett, többször átépítették.
 
==A Szent Lépcső, a Sancta Sanctorum és az Exedra==
===Az épület díszítményei===
A főhomlokzattól északra, a Porta S. Giovanni tágas terén külön épület rejti a régi lateráni palota maradványát, a „Szent Lépcsőt” és a pápák egykori házi kápolnáját. A ''Scala Santa'' a hagyomány szerint az a márványlépcső, melyen [[Jézus]]t [[Poncius Pilátus|Pilátus]] elé vezették és amelyet [[I. Constantinus római császár|Constantinus]] anyja, [[Szent Ilona császárné|Heléna császárné]] hozatott [[Róma|Rómába]], de csak 845-ben állították fel a mai helyén. A lépcső 28 fokát faburkolat borítja, a bennük levő kristállyal fedett lyukak [[Jézus|Krisztus]] vércseppjeinek helyét jelképezik.
Az apszisbeli boltív tetején a Megváltó óriási mellképe angyalok között. Alatta egy dombból kiemelkedő nagy kereszt és jelképes „Új Jeruzsálem" látható, a négy evangéliumot szimbolizáló folyóval. A kereszt lábánál Mária látható apostolokkal, Szt. Antallal, Szt. Ferenccel és a képet megrendelő [[IV. Miklós pápa]] pápával (1288-92), aki megválasztása előtt szintén ferences szerzetes volt. Lejjebb, az apszis csúcsíves ablakai között apostolok képei; a mellettük térdeplő két jóval kisebb alakú ferencrendi barát egyike a mozaikok mestere, [[Jacopo Torriti|Torriti]]- kezében zománcozó szerszámmal,és a másik a segédje. Valószínű, hogy Torriti csak részben alkotta, részben pedig restaurálta a mozaikokat. Krisztus alakja és a folyók virágos rétje a gyermekekkel, madarakkal a IV. század stílusára vall.
 
A látogatók csak térdepelve haladhatnak a lépcső felső fokáig. (Visszafelé már a kétoldali barokk lépcsőkön lehet lejönni.) A szent lépcső felett van a középkori pápai kápolna, a “Sancta Sanctorum”. [[Architráv]]ja fölött büszke felirat: ''Non est in toto sanctior Orbe locus'' (Nincsen a világon ennél szentebb hely).
A fő- és kereszthajók alkotta négyezeti térben emelkedő nagy gótikus márvány tabernákulum (1367) rejti Péter és Pál apostolok koponyáit. Sajnos, ez a középkori építmény is átalakítást szenvedett a XIX.században.
 
A kápolna sok nagyra becsült ereklyét őriz, köztük Lukács evangelistának a legenda szerint sajátkezűleg festett Krisztus-képét, melyet angyalok fejeztek be.
Magyar vonatkozású a második pilléren, II. Szilveszter pápa sírja felett a szent korona küldéséről 1909-ben készített dombormű(Damkó József műve). A dombormű elhelyezését a magyar püspöki kar kezdeményezte.
 
A Scala Santa épületéhez a térre nyíló nagy exedra csatlakozik. Itt akarták elhelyezni az egykori pápai palota fogadótermét díszítő IX. századbeli mozaikokat. Átszállítás közben azonban darabokra törték, és csak emlékezetből másolták le újra. Köztük [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károly]] koronázásának jelenetét ábrázolót is.
A jobb első oldalhajó első pillérén helyeztek el egy [[Giotto]]-nak tulajdonított freskót, mely egykor az áldás-loggiát díszítette. [[VIII. Bonifác pápa|VIII. Bonifác]] pápát ábrázolja, aki elsőnek használta a „Szt. Péter helytartója" helyett „Krisztus földi helytartó¬ja" címet. A képen az 1300-as szentévet nyitja meg. Akkor, tekintélye tetőpontján, százezernyi zarándok és fejedelmek ünneplésének középpontjában állott. Mire a kép elkészült, a főurak már megfosztották a pápai tróntól.
 
<center><gallery>
A negyedik pillérrel szemben szép [[cosmata]] síremlék található. A Borromini által kialakított, pillérekbe mélyített fülkékben egyházatyák szobrai nyertek elhelyezést. [http://www.panoramio.com/photo/4985283] [http://www.panoramio.com/photo/4985308] [http://www.panoramio.com/photo/4985291] [http://www.panoramio.com/photo/4985283]
Fájl:Scala Santa 2.jpg
Fájl:Scala Santa 1.jpg|A Szent Lépcső, a ''Scala Santa''
Fájl:Cappella di San Lorenzo in Palatio (Sancta Sanctorum).jpg
Fájl:Acheropita lateranense.jpg
Fájl:Roma scalasanta.JPG
Fájl:Roma Triclinium BW 1.JPG
Fájl:S. Giovanni in Laterano4.JPG|Az Exedra mozaikdísze
</gallery></center>
 
A gazdagon aranyozott kazettás mennyezet égszínkék és bíborvörös színei még késő reneszánsz szellemet árasztanak (1562-1567).
 
=== Capella Corsini===
A bazilika legpompásabb kápolnája (színes márványokkal borított), melyet [[XII. Kelemen pápa]] emeltetett a főhomlokzatot tervező Galileivel (1734) egy szentté avatott családtagja tiszteletére. A pápa síreléke antik porfír kád, Agrippa termáiból való.
 
===A kolostorkert===
A bal kereszthajóból nyílik kijárat a templomhoz tartozó gyönyörű XIII. századi kolostorkerthez, melynek változatosan faragott, [[cosmata]] - berakásos oszlopokkal ékes keresztfolyosója nyújtja azt, amit az óriási bazilikában már hiába keresünk: a régmúlt hangulatát.[http://www.panoramio.com/photo/11385720][http://www.panoramio.com/photo/3385329][http://www.panoramio.com/photo/3890480]
 
===A székesegyház külső képe===
Az obeliszk terére nyíló kereszthajó homlokzatának finom, emeletes loggiáit - a régi áldás-loggiát – [[Domenico Fontana]] építette újjá, nemesen egyszerű reneszánsz stílusban. Az árkádsort szép kovácsoltvas rács zárja le. (Itt is beléphetünk a bazilikába).
 
A Porta S. Giovanni Laterano tágas terére a nagyarányú barokk homlokzat alatti főkapun lépünk ki. A mai homlokzatot [[XII. Kelemen pápa]] megbízásából 1743-ban emelte [[Alessandro Galilei]], a barokk utolsó nagy római építésze. A nagyvonalú, harmonikus loggiasor szépségét még annak is meg kell csodálnia, akit a barokk művészet hidegen hagy. A loggiasor fölött a templom címét hirdeti a felirat:
 
''' „Omnium ecclesiarum Urbis et Orbis mater et caput” '''
 
(a Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje).
 
===A főhomlokzat===
Mindössze két évvel azt követően, hogy a Corsini-házból való [[XII. Kelemen pápa|XII. Kelemen]] (1730-40) a pápai trónra lépett, versenyt hirdetett a Lateráni Szent János-bazilika új homlokzatának megtervezésére, amelyen a korszak számos építésze vett részt. A győztes a firenzei [[Alessandro Galilei]] lett egy olyan tervvel, amelyet szigorú klasszicizmus jellemzett:)oszlopsor alkotta árkádját, amely pontosan követi a templomhajókat, a kései római [[cinquecento]] építészete ihlette. A homlokzat előtt rövid lépcsősor emelkedik, az árkádsor felett pedig loggia teszi teljessé a képet. A loggia fent gerendasorban végződik, központi timpanonnal és mellvéddel, amely végighúzódik a bazilika teljes hosszán. Tizenkét szobor emelkedik itt, szenteké és egyházatyáké, ők az áldást osztó Jézust veszik körül. A munkálatokat három év alatt fejezték be, majdhogynem egyidejűleg a templombelső ismertetésében szereplő Corsini-kápolnával együtt.
Az 56 m széles előcsarnok bal végződésénél [[Constantinus]] szobra áll. A középső antik bronzkapu a [[Forum Romanum]]ról, pontosabban a [[Curia Julia|Curia Juliáról]] való.[http://www.panoramio.com/photo/4985225] [http://www.panoramio.com/photo/4985218] [http://www.panoramio.com/photo/4985200] [http://www.panoramio.com/photo/4985213 ]
 
==Scala Santa, Sancta Sanctorum és az Exedra==
[[Fájl:S. Giovanni in Laterano4.JPG|thumb|left|250px|Az exedra mozaikdísze]]
A főhomlokzattól északra, a Porta S. Giovanni tágas terén külön épület rejti a régi lateráni palota maradványát, a „Szent Lépcsőt" és a pápák egykori házi kápolnáját. A Scala Santa a hagyomány szerint az a márványlépcső, melyen Krisztust Pilátus elé vezették és amelyet Constantinus anyja, Heléna császárné hozatott Rómába de csak 845-ben állították fel a mai helyén. A lépcső 28 fokát faburkolat borítja, a bennük levő kristállyal fedett lyukak Krisztus vércseppjeinek helyét jelképezik.
 
A látogatók csak térdepelve haladhatnak a lépcső felső fokáig. (Visszafelé már a kétoldali barokk lépcsőkön lehet lejönni.) A szent lépcső felett van a középkori pápai kápolna, a “Sancta Sanctorum”. Architrávja fölött büszke felirat:
 
'''„Nincsen a világon ennél szentebb hely".'''
 
A kápolna sok nagyrabecsült ereklyét őriz, köztük Lukács evangelistának a legenda szerint sajátkezűleg festett Krisztus-képét, melyet angyalok fejeztek be. A Scala Santa épületéhez a térre nyíló nagy exedra csatlakozik. Itt akarták elhelyezni az egykori pápai palota fogadótermét díszítő IX. századbeli mozaikokat. Átszállítás közben azonban darabokra törték, és csak emlékezetből másolták le újra. Köztük [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károly]] koronázásának jelenetét ábrázolót is.
 
[[Fájl:Roma-san giovanni interior4.JPG|thumb|right|200px|A szentély XII. századi mozaikdíszítése]][[Fájl:S. Giovanni in Laterano3.jpg|thumb|right|200px|Cosmata padlóburkolat]]
==Források és irodalom==
 
* Cincia Valigi Gasline: Róma és a Vatikán - 2005. Perseus - ISBN 88-7280-534-1
* Carlotta Lenzi Iacometti: A rokokótól a XVIII. század végéig (A művészet története 11. k.) - Bp. 2008. Corvina - ISBN 978 963 135 6601
* Pogány Frigyes kötetei: ''Róma'' / ''Belső terek művészete'' / ''Terek és utcák művészete'' / ''Festészet és szobrászat az építőművészetben'' / ''A szép emberi környezet'' - Bp. (Műszaki K. Kiadó)
* Luca Mozatti: ''ROM – Roma'' (Electa, 2003. Electa K -.) ISBN 88-370-2070-8
* A. M. Hind: ''Ci riferiamo all’ opera…(''G. B. Piranesi…) (London, 1922).
* ''A Világvilág természeti csodái és kulturkincseikultúrkincsei''. (UNESCO sorozat 3. kötet: Dél-Európa) (Alexandra K., 1998.) ISBN 963-367-345-3
* Fajth T. – Dombi J.: ''Itália'' (6.Panoráma, kiadás1977) - Bp6. 1977kiadás. Panoráma K. - ISBN 963-243-119-7
* Wellner István: ''Velencétől Rómáig'' – Bp.(Panoráma, 1973. Panoráma K. -) ISBN 963-243-012-3
 
==Képgaléria==
==Külső hivatkozások==
{{Commons|Category:San Giovanni in Laterano (Rome)}}
* [http://www.sacred-destinations.com http://www.sacred-destinations.com]
* [http://www.newadvent.org/cathen/09014b.htm Catholic Encyclopedia Article on the Basilica di San Giovanni in Laterano]
*[http://www.italycyberguide.com/Geography/cities/rome2000/L12.htm Illustrated Guide of the Basilica di San Giovanni in Laterano]
* [http://roma.katolsk.no/giovannilaterano.htm Lateran entry from "Guide to the Churches of Rome"]
* [http://maps.google.com/maps?q=basilica+of+st+john+rome&ll=41.885953,12.506207&spn=0.004044,0.007196&t=h&hl=en Satellite Photo of St. John Lateran]
* [http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Gazetteer/Places/Europe/Italy/Lazio/Roma/Rome/_Texts/PLATOP*/Obeliscus_Constantii.html Constantine's obelisk]
* [http://www.rome-guide.it/english/monuments/monuments_laterano.html San Giovanni in Laterano]
 
{{fő|Lateráni bazilika}}
{{Commons|Basilica di San Giovanni in Laterano|Laterán}}
 
[[Kategória:Róma és a Vatikán közös világörökségi helyszínei]]
[[Kategória:Katolikus templomok, kolostorok]]
[[Kategória:Olaszország világörökségi helyszínei]]
[[Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek]]
 
[[en:Lateran]]
[[en:Basilica of St. John Lateran]]
[[ca:Basílica de Sant Joan del Laterà]]
[[ca:Laterà]]
[[cs:Lateránská bazilika]]
[[da:Laterankirken]]
[[de:Lateran]]
[[eo:Baziliko Sankta Johano de Laterano]]
[[es:Letrán]]
[[es:Archibasílica de San Juan de Letrán]]
[[fi:San Giovanni in Laterano]]
[[fr:Latran]]
[[fr:Archibasilique Saint-Jean-de-Latran]]
[[gl:Basílica de San Xoán de Latrán]]
[[id:Basilika Santo Yohanes Lateran]]
[[it:Basilica di San Giovanni in Laterano]]
[[ja:サン・ジョバンニ・イン・ラテラノ大聖堂]]
[[ko:산 조반니 인 라테라노 대성전]]
[[la:Archibasilica Sanctissimi Salvatoris]]
[[lb:San Giovanni in Laterano]]
[[lt:Šventojo Jono bazilika Laterane]]
[[nds-nl:Basiliek van Sint-Jan van Lateranen]]
[[nl:Sint-Jan van Lateranen]]
[[no:Laterankirken]]
[[pl:Bazylika św. Jana na Lateranie]]
[[pl:Lateran]]
[[pt:Latrão]]
[[pt:Basílica de São João de Latrão]]
[[ru:Собор Святого Иоанна Латеранского]]
[[sv:San Giovanni in Laterano]]
[[sw:Kanisa kuu la Roma]]
[[th:มหาวิหารเซนต์จอห์นแลเตอร์รัน]]
[[tl:Basilika ni San Juan sa Laterano]]
[[vi:Vương cung Thánh đường Thánh Gioan Laterano]]
[[zh:圣若望拉特朗大殿]]
Névtelen felhasználó