„Nagynyárád” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: I, László hivatkozások kékítése, |
a kisebb formai javítások |
||
15. sor:
'''Nagynyárád''' (németül ''Großnaarad'', horvátul ''Veliki Narad'') [[község]] [[Baranya megye|Baranya megyében]], a [[Mohácsi kistérség]]ben.
== Fekvése ==
Nagynyárád [[Baranya megye|Baranya megyében]], a Mohácsi kistérségben, [[Mohács]]tól 12 km-re, [[Bóly]]tól 7 km távolságra a [[Pécs–Mohács-vasútvonal|Pécs–Villány–Mohács-vasútvonal]] mellett található, alig 800 főt számláló község, az ún. „Schwäbische Türkei” jellegzetes települése.
== Története ==
'''Nagynyárád''' , az [[Árpád-kor]]i kis település [[Szent István]] király idején már királyi birtok volt.
Nevét már [[1093]]-ban már említi egy oklevél '''Narad''' néven, mely szerint [[I. László magyar király|I. László]] király 1093-ban a bátai apátságnak adta, s határát leíratta.
34. sor:
A [[második világháború]] után a falu német lakosságát [[Németország]]ba telepítették át. A kitelepített lakosság helyére az ország különböző részeiből, és [[Szlovákia|Szlovákiából]] érkezett családok telepedtek be. A mai lakosság több mint hatvan százaléka német nemzetiségű.
== A népesség alakulása ==
A [[#Önkormányzat címe|helyi önkormányzat]] adatai szerint:
<center>
50. sor:
|2006. ||<center> 794 fő
|}</center>
A [[18. század]]i [[Habsburg Birodalom|Habsburg]] telepítésekig [[rácok]] ([[szláv népek|szlávok]]) lakták, akiket az [[1720]]-as évektől letelepülő németek fokozatosan kiszorítottak a faluból. A település máig őrzi a [[18. század]]ban kialakult arculatát.
A lakosság nagy része római katolikus volt és elsősorban mezőgazdaságból élt. Kisebb csapások időnként érték a falut, ilyen volt például az [[1836]]-os ázsiai [[kolera]] és a hatalmas szárazság, aminek következtében kiapadtak a kutak és elmaradt a termés, vagy az [[1918]]-as spanyol influenza. ▼
▲A lakosság nagy része római katolikus volt és elsősorban mezőgazdaságból élt. Kisebb csapások időnként érték a falut, ilyen volt például az [[1836]]-os ázsiai [[kolera]] és a hatalmas szárazság, aminek következtében kiapadtak a kutak és elmaradt a termés, vagy az [[1918]]-as spanyol influenza.
A legnagyobb sorscsapás azonban a [[második világháború]] után érte a nyárádiakat, amikor [[1946]] és [[1948]] között előbb 145, majd 185 főt telepítettek ki [[Németország]] nyugati, illetve keleti megszállási övezetébe, kollektíven felelőssé téve a németeket a háború szörnyűségeiért. Bár a keleti zónába telepítettek közül a legtöbben visszaszöktek, életüket szinte teljesen a nulláról kellett újra kezdeniük. Házaikat, földjeiket, jószágaikat elkobozták a hatóságok, és szétosztották a telepesek és a felvidékről kitelepített magyarok közt. Az ebben az időben, a magyar-szlovák lakosságcsere-egyezmény keretében Nagynyárádra telepített felvidékiek és leszármazottjaik alkotják a falu magyarjainak magját ma. ▼
▲A legnagyobb sorscsapás azonban a [[második világháború]] után érte a nyárádiakat, amikor [[1946]] és [[1948]] között előbb 145, majd 185 főt telepítettek ki [[Németország]] nyugati, illetve keleti megszállási övezetébe, kollektíven felelőssé téve a németeket a háború szörnyűségeiért. Bár a keleti zónába telepítettek közül a legtöbben visszaszöktek, életüket szinte teljesen a nulláról kellett újra kezdeniük. Házaikat, földjeiket, jószágaikat elkobozták a hatóságok, és szétosztották a telepesek és a felvidékről kitelepített magyarok közt. Az ebben az időben, a magyar-szlovák lakosságcsere-egyezmény keretében Nagynyárádra telepített felvidékiek és leszármazottjaik alkotják a falu magyarjainak magját ma.
A háborút követő kényszerű kitelepítésekkel a svábok megpróbáltatásai korántsem értek véget, hiszen a magyar kisebbségpolitika, ha egyáltalán létezett ilyen az ötvenes évek közepéig, mindenféle jogot megvont tőlük. ▼
▲A háborút követő kényszerű kitelepítésekkel a svábok megpróbáltatásai korántsem értek véget, hiszen a magyar kisebbségpolitika, ha egyáltalán létezett ilyen az ötvenes évek közepéig, mindenféle jogot megvont tőlük.
A szörnyű események ellenére a nagynyárádi németség nem veszett el, öntudata megmaradt és az átélt események ellenére erősödött.
62. sor:
[[2001]]-ben lakosságának 44,3%-a vallotta magát németnek, 53,4%-a magyarnak, 2,3%-a cigánynak.
== Nevezetességei ==
=== Márton napi búcsú, búcsúfa állítás ===
A búcsúfa állítása egybe esik a Márton nappal. E népszokás a helyi német kisebbség ünnepe, mely még máig is él. Az őszi betakarítás befejezését ünnepelték ilyenkor úgy, hogy egy kb. 10 méter hosszú farúdat – melyen három kerékforma is volt – feldíszítették színes őszi virágokkal, beásták a földbe és körbetáncolták. Ezután következett a búcsúbál sok tánccal, vigalommal. E néphagyomány ugyanígy elevenedik fel napjainkban is minden második évben.
=== Falumúzeum ===
Nagynyárád, Kossuth L. u. 5.
A régi iskola egyik nem használt épületszárnya lett átalakítva [[2002]]-ben múzeummá.
A múzeumban az iskolatörténeti kiállítás mellett egyéb régiségek, régi használati eszközök tekinthetők meg. Például itt látható a régi templomóra szerkezete.
=== Kékfestés ===
A falu fő vonzereje a sváb hagyományok mellett Sárdi János országos hírű [[kékfestő]] mester műhelye. A műhelyében megtekinthetők a kékfestés munkafolyamatai és munkaeszközei. Az elkészült kékfestő anyagok megvásárolhatóak.
=== Kékfestő Fesztivál ===
Minden év július utolsó szombatján és vasárnapján megrendezett, már tradicionálisnak számító kulturális rendezvény a Kékfestő Fesztivál.
84. sor:
A településen falusi turizmus keretében szállás és étkezési lehetőség is van.
=== Római katolikus templom ===
[[Mária Terézia]] királynő építtette. A díszes [[barokk]]-stílusú templom építése [[1757]]-ben kezdődött, és mint az ország egyik legszebb [[barokk]] alkotása [[1766]]-ban fejeződött be. Építője Fischer von Erlach volt.
94. sor:
A templom berendezései: Mária-szobor, [[1766]]. Gyóntatószék, szószék, [[barokk]] [[18. század]].
=== A kápolna ===
Állíttatója ismeretlen, adományokból tartották fenn. Különösen a nők keresték fel, és végezték ott ájtatosságaikat.
Később a szűk kis kápolnát lebontották és elkezdték az új 8 méter hosszú, 5 méter széles, 3,5 méter magas kis toronnyal is ellátott kápolna építését. A toronyra [[1896]]. június 22-én tűzték fel a keresztet. A toronyba kis harangot is szereltek.
Az ünnepélyes felszentelés az első szentmise napján, [[1897]]. szeptember 29-én történt meg.
== hivatkozások ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.nagynyarad.hu/ Nagynyárád Önkormányzatának honlapja]
* [http://www.vendegvaro.hu/5-1842 Nagynyárád a Vendégvárón]
108. sor:
{{Mohácsi kistérség}}
{{DEFAULTSORT:Nagynyarad}}
[[Kategória:Baranya megye települései]]
| |||