„Sebők Imre” változatai közötti eltérés

175 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
kisebb formai javítások
(→‎Képregényei: Nagybetűs írás felszámolása itt is)
a (kisebb formai javítások)
Az ifjú Sebők Imre utcajárdára rajzolt képeit fedezte fel az arra sétáló [[Pólya Tibor]]. A paraszti családból származó fiatalembernek ez a találkozás fordulatot hozott életébe. Mint inas került a tehetségét felfedező [[Pólya Tibor]]hoz, aki foglalkozott vele, és tanította. Állandóan a műteremben tartózkodott, ahol ez idő tájt egymásnak adták a kilincset a jobbnál jobb rajzolók, grafikusok. Sebők Imre pedig figyelte a munkáikat, és szüntelenül rajzolt, képezte magát. Pólya, [[Feics Jenő]] híres rajziskolájába ajánlotta, ahol leginkább mágnások gyermekei, hatalmas pénzekért tanulhattak. Sebők rendkívül magabiztos rajztudása és Pólya közreműködése lehetővé tette, hogy ingyen vegyen részt az oktatásban. Ezt követően képzőműveszeti iskolába javasolták, ahol [[Glatz Oszkár]] és [[Bernáth Aurél]] tanítványa volt. Ezt az iskolát azonban nem tudta befejezni. Pénzt kellett keresnie, és két év után abbahagyta tanulmányait.
 
Nehéz anyagi helyzetén [[Tolnay Simon]], a ''Tolnai Világlapja'' című újság akkori és egyben utolsó tulajdonosa segített, és [[1932]]-ben szerződtette lapjainak illusztrálására. Ekkor került kapcsolatba a sajtóval, amely végül egész életét meghatározta. Illusztrálta a ''Magyar Cserkész'', az ''Ünnep'', a ''Délibáb'' és az ''Antenna'' című lapokat. Emellett több száz, akkor divatos 10-20 filléres, félpengős, pengős regénynek rajzolt, festett címlapot ([[1935]]-től [[1942]]-ig, majd [[1946]] és [[1947]] között, a magyar ponyvairodalom második virágkorában, az első az [[1910]]-[[1920|20]]-as években volt). Rengeteget dolgozott, ontotta a jobbnál jobb rajzokat, és rövid idő alatt rendkívül népszerű lett. A Hungária Rt. számára rengeteg ifjúsági regényt látott el illusztrációkkal és szebbnél szebb címlapokkal. Nem sokkal a háború kitörése előtt, egy kanadai újsághoz hívták, amibe Tarzan és a Maya istennő címmel képregényt kellett volna rajzolnia. Ő azonban nem akart elutazni, így ebből nem lett semmi (pár kockát és rajzot készített ugyan, de ezek elvesztek). Ezután Rómába kapott meghívást, de oda sem volt hajlandó elutazni.
 
A háború után a ''Tolnai Világlapja'' mint ''Dolgozók Világlapja'' még egy ideig működött, majd megszűnése után Sebők Imrének is új munkahelyet kellett néznie. Dolgozott a ''Képes Kurír''nak és a ''Friss Újság''nak. Gál György a ''Pesti Izé'' című vicclapba hívta ([[1946]]-[[1948]]) olyan rajzolókkal egyetemben, mint [[Korcsmáros Pál]], [[Byssz Róbert]], [[Hauswirth Magda]], [[Török János]]. A 100 számot megélt és betiltott újság után, ugyanez a gárda pár hónap után egy másik vicclapot FŰRÉSZ címen indított el, de ez is rövid életű volt.
 
Az ötvenes években olyan propagandakiadványokat illusztrált, mint a ''Rendőrség kiskönyvtára'', ''Belügyminisztérium kiskönyvtára'' stb. Az ötvenes évek második felében újonnan induló lapok folytatásos [[képregény]]eket kezdtek közölni. Sebők Imre képregényei [[1957]]-től a ''Magyar Ifjúság''ban hetente jelentek meg [[1967]] októberéig, a ''[[Népszava|Népszavában]]'' pedig naponta [[1962]] és [[1977]] között. Emellett rajzolt a ''Pajtás'', a ''Füles'', a ''Képes Nyelvmester'', a ''Magyar Rendőr'' és a ''Tolna Megyei Népújság'' számára is egy pár képregényt. Az általa rajzolt képregények nagy többségének a forgatókönyveit [[Cs. Horváth Tibor]] írta. Folyamatosan ellátta munkával, amit otthonában végezhetett. Ettől a naponként gyártott háromkockás képregényektől megcsömörlött, és [[1966]] után stílusa megkopott. A továbbra is míves kompozícióknak a kidolgozottsága komoly kívánnivalót hagyott maga után. [[1973]]-ban megszűnt a napi taposómalom, így élete utolsó hét képregényét ismét mesteri módon készítette el.
Főbb képregényei: A párizsi Notre Dame ([[1958]]), Ben Hur ([[1960]]), A mayák kincse ([[1962]]), Robin Hood ([[1963]]), Koldus és királyfi ([[1965]]), A kétéltű ember ([[1966]]), [[Odüsszeia]] ([[1975]]).
 
Készített egy ötvenkét lapos francia kártyát, amelyeken erotikus, lenge öltözetű hölgyek szerepeltek, és amit pár évvel később újra kiadtak amin, már hátteret is készített a nők mögé. Az [[1950]]-es [[1960|60]]-as években minden jelentősebb grafikust, köztük Sebők Imrét is felkértek diafilmek készítésére. Szívesen és örömmel vállalta el ezeket a munkákat, mert ő elsősorban festőnek tartotta magát. Összesen 14 diafilmet festett meg. Ezek közül kiemelkednek: A kőbaltás ember, Monte Cristo grófja, Ben Hur, Robinson Crusoe, Kincses sziget és a Nagymedve fiai.
Több művét is lefordították [[Német nyelv|németre]], az egykori [[NDK]]-ban megjelenő lapok számára.
 
== Képregényei ==
=== Első közlések ===
Pajtás
* 1949.
** Vak Bottyánék rajtaütnek
** Három elveszett úttörő
* 1950.
** Beljajev: A kétéltű ember
* 1966.
** Kőszegi: A sakkozógép titka
* 1967.
** Alaksza: A csempészek titka
 
Szivárvány Kiskönyvtár
* 1956.
** Kittenberger: Oroszlánkaland Afrikában
 
Magyar Ifjúság
* 1957.
** Stevenson: A kincses sziget
** Polevoj: Az arany
* 1958.
** Lem: Asztronauták
** Nicolescu: Yahuarhuaca száműzöttei
** Hugo: A párizsi Notre Dame
* 1959.
** London: A mexicoi
** Valentyinov: Kaszanda lázadása
* 1960.
** Wallace: Ben Hur
** Traven: Aranyásók
** Dold-Mihajlik: Ordasok között
** Lawson: A négylábú bomba
* 1961.
** Fiedler: Számkivetve
** Prus: A fáraó
** Garay: Háry János
** Cs. Horváth: A 107-es akta
** Müller: Jelek a holdról
* 1962.
** Laskai: Diverzánsok
** Scott: Ivanhoe
** Schreyer: A zöld szörny
* 1963.
** Cs. Horváth: Egy ember akinek élni kell
** Howard: Hét tenger ördöge
** Pinchon: Viva Villa
* 1964.
** Fekete: A koppányi aga testamentuma
** London: Alaszka démona
** Ovalov: A rézgomb
* 1965.
** Goncsár: Három találkozás
** Cs. Horváth: Ballada a poétáról
** Merle. A sziget
* 1966.
** Coster: Till Eulenspiegel
** Asimov: Robotok lázadása
** Hammet: A máltai sólyom
* 1967.
** Schiller: Tell Vilmos
** Sejnyin: A sirius akció
** Boulle: Híd a Kwai folyón
* 1971.
** Bradbury: Mennydörgő robaj
 
[[Népszava]]
* 1961.
** Maupassant: Az ajándék
** Cs. Horváth: Nagy kópé Sempronió
* 1962.
** Voynich: Bögöly
** Tolsztoj: A halálsugár
** London: A mayák kincse
** Jókai: Egy hírhedett kalandor a XVII. századból
** Bates: Jó széllel francia partra
** Martinov: A vénusz titka
** Bocaccio: A féllábú daru
** Ambrus: A Tenkbrink-eset
* 1963.
** Ziergiebel: A sebhelyes arcú
** Jókai: ''[[Szegény gazdagok]]''
** Defoe: Robinson
** Jókai: Szép Mikhál
** Doyle: Eltűnt világ
** Naszibov: Rejtekhely az Elbán
* 1964.
** Cs. Horváth: Robin Hood
** Molnár: A Pál utcai fiúk
** Stendhal: Pármai kolostor
** Waten: Hajsza
** Jókai: Szeretve mind a vérpadig
* 1965.
** Twain: Koldus és királyfi
** Panov: Ködkapitány
** Traven: Halálhajó
** Faulkner: Sírgyalázók
** Berkesi-Kardos: Kopjások
* 1966.
** Arnaud: A félelem bére
** Beljajev: A kétéltű ember
** Panov: Chicago szépe
** Mikszáth: A fekete város
* 1967.
** Imre-Bojcsuk: A vörös Túr
** Twain: Tom és Huck
** Kim: Elolvasás után elégetendő
* 1968.
** Stevenson: A kincses sziget
** Imre-Bojcsuk: Marielandi veszedelem
** Gárdonyi: Egri csillagok
** Beecher-Stowe: Tamás bátya
* 1969.
** Golubjov: A piramis titka
** Schreyer: Preludio 11
** Szolovjov: A csendháborító
** Kuttner: Android
** Jegorov: Merénylet
* 1970.
** Merle: Állati elmék
** London: Farkasvér
** Polescsuk: A pergamen titka
** Rajnov: A névtelen ügynök
* 1971.
** Schreyer: A zöld szörny
** Jókai: Három királyok csillaga
** Zsoldos: A feladat
* 1972.
** Móra: Aranykoporsó
** Beljajev: A repülő ember
** Jókai: A kétszarvú ember
* 1973.
** Homérosz: Iliász
* 1975.
** Goncsár: Zászlóvivők
** Homérosz: Odüsszeia
* 1976.
** London: Az éneklő kutya
* 1977.
** Obrucsev: Utazás Plutoniába
 
Képes Nyelvmester
* 1962.
** Két fiú, két világ
 
TolnaMegyei Népújság
* 1963.
** Ivanov: A rajnai várkastély
 
Magyar Rendőr
* 1964.
** Thürk: A dzsungel előtt meghal a szél
 
Füles évkönyv
* 1964.
** Molnár: Széntolvajok
* 1969.
** Poe: Az aranybogár
 
Füles
* 1975.
** London: Tragédia a messzi északon
** Hemingway: Francis Macomber rövid boldogsága
 
=== Képregényeinek újrakiadása ===
* [http://db.kepregeny.net/index.php?p=comicdetails&cid=8927 Sebők Imre: Jack London nyomán] (Fekete-Fehér Képregénymúzeum, Míves Céh, 2005), ISBN 9638691719
A teljes Sebők-életmű újraközlését 2006-ban kezdte meg a Windom kiadó.
* [http://db.kepregeny.net/index.php?p=comicdetails&cid=11418 Egy hirhedett kalandor], ISBN 9638723505
* [http://db.kepregeny.net/index.php?p=comicdetails&cid=11775 A Kincses sziget], ISBN 9638723513
* [http://db.kepregeny.net/index.php?p=comicdetails&cid=12078 Halálsugár], ISBN 9789638723529
* [http://db.kepregeny.net/index.php?p=comicdetails&cid=13014 Mairelandi veszedelem]
* [http://db.kepregeny.net/index.php?p=comicdetails&cid=13317 Szegény gazdagok]
* [http://db.kepregeny.net/index.php?p=comicdetails&cid=13816 A sebhelyes arcú]
* [http://db.kepregeny.net/index.php?p=comicdetails&cid=31307 Tom és Huck kalandjai]
* A Vénusz titka
 
== Diafilmjei ==
* Apja fia (31 kocka) ff. 1952.
* A kőbaltás ember (59 kocka) sz. 1953.
* Robinson (60 kocka) sz. 1955.
* Fegyverrel a hazáért (88 kocka) ff. 1956.
* A kincses sziget (52 kocka) sz. 1957.
* Monte Cristo grófja (81 kocka) sz. 1957.
* Vihar Itália felett (66 kocka) sz. 1959.
* Csihajda (46 kocka) sz. 1960.
* Ben Hur (79 kocka) sz. 1962.
* Kalózok a tengeren – Hosszú Ben a kalózvezér (60 kocka) sz. 1969.
* Tájfun repülők (60 kocka) sz. 1972.
* Nagy Medve fiai (75 kocka) sz. 1978.
 
== Forrás ==
* Kertész Sándor: Szuperhősök Magyarországon (Avarell Bt. 1991), ISBN 9630414252
* [http://db.kepregeny.net/index.php?p=comicdetails&cid=8927 Sebők Imre: Jack London nyomán] (Míves Céh, 2005), ISBN 9638691719
* [http://windom.extra.hu/ Windom képregények]
 
{{DEFAULTSORT:Sebo~k Imre}}
[[Kategória:Magyar grafikusok]]
[[Kategória:Magyar képregényrajzolók]]
131 512

szerkesztés