„Thema” változatai közötti eltérés

547 bájt törölve ,  15 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Théma-rendszer átmozgatva Thema-rendszer névre)
Nincs szerkesztési összefoglaló
A '''thémákthemák''' (E. sz. ''thémathema'') katonai és közigazgatási területegységek voltak a [[Bizánci Birodalom]]ban, amelyek létrehozása [[Hérakleiosz]] császár nevéhez fűződik. Ezek szolgáltak a [[középkor]]i bizánci állam fennmaradásának alapjául.
 
 
== Kialakulása ==
 
A [[6. század]] végén és a [[7. század]] elején a Bizánci Birodalom folyamatos támadásoknak volt kitéve. Keletről és délről aaz [[PerzsaÚjperzsa Birodalom]] fenyegette [[Szíria|Szíriát]], [[Egyiptom]]ot és [[Anatólia|Anatóliát]]. [[SzlávSzlávok]]ok és [[avaravarok]]ok dúlták fel [[Görögország]]ot és a [[Balkán-félsziget]]et, a [[longobárdlongobárdok]]ok pedig ellenállás nélkül szabadon garázdálkodtak Észak-[[Itália|Itáliában]]. A birodalom nagy városaiból kiáramlott a lakosság, hogy a mezőgazdaságban[[mezőgazdaság]]ban keressen megélhetést. A birodalom kincstára kimerülőben volt, aaz ideggen zsoldosokat vezető hadvezérek pedig kedvükre lázongtak a császárok ellen. Mindemellett a birodalom főleg idegen zsoldosokra hagyatkozott háborúiban, ami a gyengeség biztos jele volt. Ilyen körülmények között elengedhetetlen volt, hogy mélyreható reformokat hajtsanak végre. A feladatra [[Hérakleiosz]] császár ([[610]]-[[641]]) és unokája, [[II. KonsztanszKónsztansz]] ([[641]]-[[668]]) vállalkozott.
 
Hérakleiosz alapvető célja az volt, hogy a [[Római Köztársaság]] idejének mintájára visszállítsa a [[parasztkatonaság]] intézményét. Ennek érdekében megkezdte a hadseregek és az egyes katonák letelepítését: földet adott nekik az örökletes katonai szolgálatért cserébe, így kevesebb zsoldot kellett fizetnie.
== Szerkezete ==
 
A ''thémathema'' maga az a földterület volt, amit kiadtak a katonáknak művelésre. A thémákthemák katonái továbbra is egy egység tagjai maradtak, élükön egy [[sztratégosz]] látta el a polgári és katonai irányítást. A katonák nem birtokolták a nekik kiadott thémákatthemákat, hanemmivel azok továbbra is állami tulajdonban maradtak, így az állam csökkenthette a pénzbeli juttatások mértékét. A thémátthemát elfogadó katonák beleegyeztek abba, hogy utódaik is a hadseregben fognak szolgálni, ezáltal be lehetett szüntetni a népszerűtlen sorozásokat, mégis olcsón növekedett a haderő létszáma. A meghódított vagy veszélyes területek betelepítésében is jó szolgálatot tett a thémathema-rendszer: a katonák együtt maradtak és gyors reakcióra voltak képesek.
 
== Hatásai ==
 
Az új rendszer hatalmas erőtöbbletet adott a Bizánci Birodalomnak. Már Hérakleiosz döntő csapást mért a perzsákra, és visszaszerezte a [[Közel-Kelet]]et. Az avar és szláv fenyegetés jelentősen csökkent, a belső lázongások is egyre ritkultak. A thémákrathemákra alapozott haderő megmentette a [[keletrómai Birodalom|Keletrómai Birodalmat]] a pusztulástól és több évszázadon keresztül biztosította a fennmaradását. Azonban ennek is megvolt az ára: a társadalom általános militarizálása és a polgári kultúra visszaszorulása. Épp ezért a thémathema-rendszer bevezetése tekinthető a késő [[ókor]] végpontjának és a [[középkor]] kezdetének a Bizánci Birodalomban. (Nyugat-Európával ellentétben a bizánci területeken sosem alakult ki [[jobbágyság]], helyette megmaradt a parasztkatonaság intézménye.)
 
== Az első thémákthemák ==
 
Hérakleiosz alapvetően ötnégy thémára osztotta a birodalmat, melyek a korábban szabadon mozgó hadseregekből jöttek létre:
 
* Az [[Örményország|armenia]]i hadseregből megszervezett '''armeniai thémaArmeniakon''' [[Pontus|Pontosz]]Északkelet-Anatóliában ésfeküdt, [[Cappadocia|Kappadókia]] területén helyezkedett el,körülbelül a tengerparton [[Szinope|Szinopétól]] egészen [[Trabzon|TrapezuntigKaiszareia]], a szárazföldön pedig [[Caesarea|KaiszareiáigSzinopé]] húzódott (azaz a maiés [[TörökországTrapezunt]] északkeletiáltal feléthatárolt foglalta el)területen.
* Az elitosztagokból kialakított '''Opszikion''' Északnyugat-Kis-Ázsiában feküdt, a Boszporusztól Szinopéig, délen pedig kb. Ankürától Abüdoszig húzódott.
* A korábban Szíriát és [[Palesztina|Palesztinát]] védelmező keleti hadakból létrehozott '''anatóliai théma''' félhold alakban ölelte körül a karabisziánit, és [[Lydia|Lüdia]], [[Phrygia|Frígia]], [[Pisidia|Piszidia]], illetve [[Galatia]] és [[Izauria]] egyes részeiből állt.
*A keleti hadsereg alakulatai az '''Anatolikon''' themában kaptak földeket, amely az Opszikion és az Armeniakon déli szomszédja volt. Körülbelül Leszbosz, Khiosz és Szamosz magasságában érintkezett az Égei-tengerrel, bár csak ez utóbbi tartozott hozzá. A Földközi-tengeren csak Szeleukeia közelében volt partja.
* A császár által személyesen vezetett haderőből szervezték az '''opszikiai thémát''', ami magában foglalta [[Bithynia|Bithüniát]] és [[Paphlagonia|Paphlagóniát]], a [[Hellészpontosz]]tól ([[Dardanellák]]) és [[Konstantinápoly]]tól egészen Szinopéig, a szárazföldön pedig [[Ancyra|Anküráig]] nyúlt (azaz Kis-Ázsia északnyugati részén helyezkedett el).
*A '''Karabisziani''' tengerészthema (karabisz görögül hajót jelent) az Anatolikont választotta el a Földközi-tengertől.
* A [[II. Konsztansz]] idején megalakított, talán az [[illyricum]]i hadseregből szervezett '''karabisziáni''' (''karabisz'' (gr.) = hajó) '''tengerészthéma''' [[Kis-Ázsia]] délnyugati részein osztozott az anatóliaival. Területe meglehetősen kicsi volt, mindössze a tengerparti [[Pamphylia|Pamphülia]] és [[Rodosz]] szigete tartozott hozzá.
* A '''thrákiai thémát''' Kis-Ázsiában hozták létre, ahová a korábban Thrákiát védő bizánci sereg visszavonult. Később a birodalom balkáni területeit egyesítette: [[Dyrrhachium|Dürrakhion]]tól egészen Konstantinápolyig húzódott (azaz a mai Görögország, [[Albánia]], [[Macedónia]] és Törökország európai része tartozott hozzá.)
 
A birodalom területi változásaival és az idő előrehaladtával ezeket a thémákat felosztották, illetve újakat hoztak létre, elsősorban az eredetiek további felosztásával. A bizonytalan helyzetű Balkánon a themák bevezetésére csak később, jóval korlátozottabb mértékben történt kísérlet a tengerparti területeken.
 
== ForrásForrások ==
 
*[[Georg Ostrogorsky]]: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 9633893836
*[http://coursesa.matrix.msu.edu/~fisher/hst372/readings/treadgold1.html Warren Treadgold: A History of the Byzantine State and Society (angol)]