„Sipőcz Jenő” változatai közötti eltérés

''„Jöttem a romokat eltakarítani és építeni”'' – ezekkel a szavakkal kezdi meg polgármesteri tevékenységét. Noha Sipőcz és az őt támogató politikai mozgalom keresztény-konzervatív beállítottságú volt, a polgármesteri székben Sipőcz mégis reformszellemben irányította a várost. Nem volt pedig könnyű helyzetben, hiszen a [[Trianoni békeszerződés|trianoni béke]] után a területének kétharmadát elvesztő ország [[Budapest]]je hirtelen vízfejként éktelenkedett az ország szívében. Szintén Sipőcznek kellett megküzdeni a nagy gazdasági világválság következményeivel.

 

[[Fájl:Sipőcz Jenő sírja.jpg|bélyegkép|Sipőcz Jenő sírja [[Budapest]]en. [[Kerepesi temető]]: 34-1-25. [[Szentgyörgyi István(szobrász)|Szentgyörgyi István]] alkotása.]]

Sipőcz folytatta a [[Bárczy István]] által megkezdett községesítési politikát, azaz a közműüzemek városi tulajdonba vételét, felvásárlását. Ennek keretében egységes városi közlekedési vállalatot hoztak létre BSZKRT néven ([[1922]]. [[december 27.]]), felvásárlással saját fővárosi bankot alapítottak, a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt.-t. Szociális lakásépítési programot indítottak, fejlesztették az iskolai és egészségügyi hálózatot. Az [[1930-as évek]]ben gyógyfürdők és szállodák építésével fejlesztették az idegenforgalmat – a ''„Budapest a gyógyfürdők városa”'' szlogen is ebből az időből származik. A városi tulajdonban üzemelő közművállalatok gazdálkodásával kapcsolatban állandó támadások kereszttüzében állt a városvezetés: a korabeli lapok tele voltak visszaélésekről, panamákról szóló hírekkel. Ennek ellenére Sipőczöt még kétszer újraválasztották – egyik alkalommal Bárczy volt az ellenfele, akivel szemben korábban apja nem tudott győzni.