„Virilizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
halihó :) |
a Virilista lapot átneveztem Virilizmus névre |
||
1. sor:
A '''virilizmus''' a vagyonosok, illetve a legtöbb adót fizetők számára kitüntetett jogokat, elsősorban aránytalan [[választójog]]ot (nagyobb képviseletet) biztosító politikai és jogi elv. A virilizmus Magyarországon [[Poroszország|porosz]] mintára honosodott meg a [[kiegyezés]] után, a [[törvényhatóság]]ok és a [[község]]ek közigazgatásának rendezéséről szóló 1870. és 1871. évi, továbbá a [[budapest]]et létrehozó 1872. évi törvények vezették be a [[törvényhatósági bizottság]]ok és a községi [[képviselő-testület]]ek választásánál. Megszüntetésére Budapesten 1920-ban, vidéken viszont csak a második világháborút követő demokratikus átalakulás során került sor.
A virilizmus elvének gyakorlati megvalósulása különböző volt a községek és a törvényhatóságok önkormányzati testületeiben, és eltérő volt a [[vármegye|vármegyékben]] és a [[törvényhatósági jogú városok]]ban alkalmazott változata is. Alkalmazásának háromnegyed évszázada alatt időben is változtak a konkrét megoldások.
A virilizmus lényegesen különbözik a vele egyidőben szintén alkalmazott [[választójogi cenzus]] elvétől, mivel az utóbbi egyes személyeket illetve csoportokat meghatározott kritériumok (például vagyon, jövedelem, nem, iskolai végzettség) alapján kifejezetten kizár a választójogból, míg a virilizmus csupán egyenlőtlen választójogot hoz létre. A virilizmus tehát az ''egyenlő választójog'' elvével van ellentétben, míg a cenzus az ''általános választójoggal''.
== A virilizmus gyakorlati formái ==
A virilizmus elvének gyakorlatba ültetése sokféleképpen történhet, és Magyarországon is különböző formái voltak. Ezeket a formákat egyrészt aszerint különböztethetjük meg, hogy a szabályozás kiket és milyen módon sorol a kitüntetett jogokat birtoklók csoportjába (vagyis a ''virilisták'' közé). A virilista rendszerek között különbség tehető továbbá aszerint, hogy a virilisták automatikusan az önkormányzati testületek tagjaivá válnak ''(nyers virilizmus),'' vagy valamilyen formában választás alá esnek ''(puha virilizmus).'' Az utóbbi esetben különbözhet a rendszer aszerint, hogy a virilisták köréből megválasztandókat a virilisták maguk közül választják, vagy az összes választó szavaz róluk ''(tisztított virilizmus).''
A virilizmus alapján a képviselőtestületbe, illetve a megyei jogú törvényhatósági bizottságba kerülés szabályai időben és térben változóak voltak, miközben a helyi társadalom is változott. [[Miskolc]]on például [[1909]]-ben a törvényhatósági bizottságnak 82 virilis és 82 választott tagja volt és mindkét csoport 40%-a volt értelmiségi. [[1913]]-[[1914]]-ben a virilisták közt már csak 35% volt az értelmiségi, a választottak közt azonban már 50%.
== Kritikák ==
Az [[1870]]-es és [[1871]]-es törvényhatósági, illetve községi törvényeket már megszületésükkor sokan bírálták azzal, hogy a listázás nélküli szabad választás demokratikusabb lenne. Támogatóik ugyanakkor azzal érveltek, hogy a virilista rendszer az adófizetőket nagyobb felelősségvállalásra ösztönözte.
== A virilizmus nosztalgiája ==
Az 1990-es évektől kezdve, az új önkormányzati rendszerben egyes településeken szokássá vált, hogy a helyben legtöbb adót fizetőket évenként köszöntik, néhol egy állandó tanácsadó testületben való részvételre kérik fel őket. Ezeknek a szokásoknak azonban semmi közük nincs a virilizmus elvéhez, egyrészt mert semmilyen közjogi következményük nincs, tehát semmilyen befolyással nincsenek a politikai jogokra, másrészt mert a legtöbb adót fizetők döntő többsége jellemzően nem magánszemély, hanem vállalkozás, amelyekre amúgy sem vonatkoznak a politikai jogok.
[[Kategória:Jog]]
[[Kategória:Jogtörténet]]
[[cs:Virilista]]
[[de:Virilist]]
[[pl:Wirylista]]
| |||