„Nagyrőce” változatai közötti eltérés

A városkát [[németek|német]] telepesek alapították a [[13. század]]ban. A Murány-völgy központi települése. Első írásos említése [[1357]]-ből származik ''"Nagy Reucze"'' alakban. [[1435]]ben ''"Rewcze"'', [[1453]]-ban ''"Noghrewche"'' néven említik. [[1427]]-ben 70 adózó portája volt. A felvidéki vasgyártás egyik központja volt, [[1556]]-ban 8 vaskohó működött a településen, ebben az évben a török kirabolta és felégette Nagyrőcét. Ezután [[1690]]-ig a töröknek is adózott. [[1557]]-ben városi rangot kapott. Német telepesei a [[17. század|17.]]-[[18. század]]ra a pusztítások és a [[szlovákok|szlovák]] betelepülés miatt elszlovákosodtak. 1690-ben már csak 33 család élt a településen, közülük 20 zsellér és 13 parasztcsalád volt. Ebben az időben alakultak első céhei, [[1694]]-ben a csizmadiák, [[1697]]-ben a molnárok alapítottak céhet. Jelentős vasércbányászattal, posztó- és szövőiparral rendelkezett. [[1862]]-ben itt nyílt meg az első szlovák gimnázium és a szlovák kulturális élet egyik központja lett. A város a szlovák nemzeti mozgalom egyik központja is volt, szlovák gimnáziumát [[1874]]-ben a magyar hatóságok betiltották.

 

 

 

[[1910]]-ben 1925 lakosából 1000 magyar és 884 szlovák volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Gömör-Kishont vármegye]] [[Nagyrőcei járás]]ának székhelye. [[1963]]-ban városi rangot kapott, [[1996]]-óta újra járási székhely. [[2001]]-ben 13 500 lakosa volt.