„Copf stílus” változatai közötti eltérés

jav
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(jav)
[[File:Eger – Lyceum 01.jpg|bélyegkép|jobbra|Az [[Egri líceum]] homlokzata copf stílusban, építette Fellner Jakab]]
[[File:Veszprem Szentharomsagoszlop.jpg|bélyegkép|jobbra|Szentháromság szobor és mögötte az érseki palota copf stílusban, építette Fellner Jakab ([[Veszprém]])]]
A '''copf stílus''' (vagy egyszerűen csak ''copf'', illetve klasszicizáló későbarokk) művészeti stílus volt [[Közép-Európa|Közép-Európában]] a [[18. század]] utolsó évtizedeiben. A [[rokokó stílus]]sal együtt a [[barokk]] késői ága, amelymintegy már átmenetet mutatátmenet a barokk és a [[klasszicizmus]] között.
 
==A név eredete==
==Az építészetben==
 
A copf épületek szakítanak a barokk mozgalmas, hullámzó formáival. Vonalvezetésük letisztult, áttekinthető. Mind alaprajzukban, mind pedig homlokzati kialakításukban egyszerűségre, világosságra törekednek. A templomok tornya nem, vagy csak alig lép ki a homlokzat síkjából. A szoborfülkék helyét átveszik a faltükrök és falmezők. A kastélyok esetében elmaradnak a sarokrizalitok, az épület megjelenését a timpanonnal koronázott 3- tengelyes középrizalit uralja. A stílus formakincse nagymértékben támaszkodik az antik építészetre. Jellemző a füzérdíszek, konzolok, köténydíszek, tárcsák, rozetták, triglifek, gutták, urnák és szögletes voluták alkalmazása. A nyílások egyenesen, kosárívben vagy félkörívben végződnek. Szemöldökpárkányuk az egyenes, timpanon és lunetta formákra korlátozódik. A teret cseh-, vagy csehsüvegboltozat fedi.
 
*===Fennmaradt példái Magyarországon e stílus több remekműve maradt fenn.===
 
* [[Fellner Jakab]] ([[Eger|Egri]] [[Eszterházy Károly Főiskola|Líceum]], 1765 – 1785)
* [[Hefele Menyhért]]: [[Szombathely]]i székesegyház
 
== IparművészetbenAz iparművészetben ==
 
Legjelentősebbek a copf stílusú bútorok, amelyek napjainkig fent maradtak nemcsak a múzeumokban, hanem a magánlakásokban és a műkereskedelemben is.