„Sarolta (opera)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
43. sor:
A harmadik felvonás bordallal és fegyvertánccal indul, majd az álruhás király megvallja, hogy kész Gyula álnéven nőül venni Saroltát. Belus résen van, útját állja a könnyelmű násznak: aláírat egy papírt a királlyal, mely szerint Sarolta Gyula vitézhez köteles hozzámenni. Közben Ordító a lányával veszekszik, mert azt szeretné, hogy az a királyt válassza férjéül. Ekkor megérkezik Belus a király parancsával. Belus jól tudja, hogy a király Gyula képében akar Saroltával házasságot kötni, ezért gyorsan hívatja a vitézt, és összeesketi a lánnyal. Ordító még mindig azt hiszi, hogy a király a veje és az igazság csak akkor derül ki, amikor a csatából visszatér a győztes király. A csalódott, de méltóságát megőrizni akaró király gróffá üti és a mosoni végvár parancsnokának teszi meg Gyulát.
 
== A mű színpadra állítása, utóélete ==
A Saroltát 1862. június 26-án mutatták be a [[Nemzeti Színház]]ban. A premieren [[Lonovics Kornélia]] (Sarolta), [[Bignio Lajos]] (Gyula), [[Ellinger József]] (Gejza), [[Benza Károly]] (Ordító) és [[Kőszeghy Károly]] (Belus) énekelte a főbb szerepeket, a darabot [[Szigligeti Ede]] rendezte és Erkel Ferenc volt a karmester.
 
50. sor:
Az opera mindössze hat előadást ért meg (a teljesség kedvéért: a Mosonyi-féle ''Szép Ilon'' sem volt sikeresebb, azt is csak hatszor adták elő). 1901-ben még elővette az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] is, de csak négyszer játszották el.
 
Legközelebb évtizedek múlva, [[Vaszy Viktor]] mutatta be 1971-ben [[Szegedi Nemzeti Színház|Szegeden]], és több évadon át játszották. Az átdolgozott változatban Gejza helyébe [[I. Mátyás magyar király|Mátyás királyt]] tették, nyilvánvaló utalásként [[Vörösmarty Mihály|Vörösmarty]] ''Szép Ilonkájára''.
 
LegközelebbÚjabb évtizedekhosszú múlva,szünet [[Vaszyután Viktor]] mutatta be [[Szegedi Nemzeti Színház|Szegeden]], és több évadon át játszották. Aa [[Kolozsvári Állami Magyar Színház|Kolozsvári Magyar Opera]] – amely elhivatottan tűzte műsorára sorban Erkel Ferenc valamennyi operáját – 2010-ben mutatta be a ''Saroltát'', és ezt a kétfelvonásossá átdolgozott produkciót 20102002. júniusjúlius 1712-én, a [[Miskolci Nemzetközi Operafesztivál]]on is bemutatták – a [[Nádasdy Kálmán-díj|Nádasdy-díjas]] [[Demény AttilaGyula (zeneszerzőtelepülés)|Demény Attilagyulai]] rendezésében.tavi Aszínpadon [[Miskolcijátszotta Nemzetiaz Színház]]eredeti, Nyári„Gejzás” színházábanváltozatot. játszott opera főbbA szerepeitszereposztásból [[CovachinschiHary YolandaJudit]] (Sarolta), [[PatakiHercz AdorjánPéter]] (Mátyás királyOrdító), [[LaczkóBancsov V. RóbertKároly]] (GyulaBelos), és [[SándorSzabó ÁrpádBálint]] (Ordítófőpap) ésismert.<!--Pedig [[Mányokiezt László]]is (Belus)láttam énekelték,akkor [[Jankó Zsolt]] vezényelt.Gyulán!-->
 
A kolozsváriak 2010-ben, új rendezésben mutatták be ismét a ''Saroltát'', és ezt a kétfelvonásossá átdolgozott produkciót 2010. június 17-én a [[Miskolci Nemzetközi Operafesztivál]]on is bemutatták – a [[Nádasdy Kálmán-díj|Nádasdy-díjas]] [[Demény Attila (zeneszerző)|Demény Attila]] rendezésében. A [[Miskolci Nemzeti Színház]] Nyári színházában játszott opera főbb szerepeit [[Covachinschi Yolanda]] (Sarolta), [[Pataki Adorján]] (Mátyás király), [[Laczkó V. Róbert]] (Gyula), [[Sándor Árpád]] (Ordító), [[Mányoki László]] (Belus) és [[Szilágyi János (operaénekes)|Szilágyi János]] (főpap) énekelték, [[Jankó Zsolt]] vezényelt.
 
==Felhasznált irodalom==