Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
== Az események ==
Az [[1935-ös választások|1935. évi országgyűlési választási kampány]] alatt, március 20-án Endrőd főterén [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|kisgazdapárti]] választási gyűlésre gyülekeztek a település lakói, hogy meghallgassák Andaházi Kasnya Béla beszédét, aki a párt jelöltje volt.<ref>[http://gyomaendrod.onkori.econet.hu/telepules/telepules/?PHPSESSID=e9c14665192cd4bfc8f6cbca39af1ea9 Gyoma és Endrőd története]</ref> Andaházi azonban egy óránál többet késett a kezdés előre meghirdetett időpontjához képest, ami feszültséget keltett a várakozók között. (Egyes források szerint a képviselőjelöltetmképviselőjelöltet, aki telefonálni akart a belügyminisztériumba engedélyért a gyűlés megtartása végett a gyomai járási szolgabíró tartóztatta fel.<ref>[http://www.kommunista.net/hir/emlekek-horthy-demokracia kommunista.net]</ref>) Erre hivatkozva Pálka Pál [[főszolgabíró]] elrendelte a karhatalomként kirendelt csendőrségnek a gyűlés feloszlatását. A csendőrök felszólították a résztvevőket a terület elhagyására, akik rendben meg is kezdték elvonulásukat. Ezalatt azonban megérkezett a képviselőjelölt és meg akarta tartani beszédét, és a téren tartózkodók egy része meg akarta hallgatni őt. Ezt a főszolgabíró továbbra sem engedélyezte, és utasította a csendőrséget a terület kiürítésének folytatására. Az emiatt kialakuló tumultusban dulakodás támadt a csendőrök és a tömeg között, a csendőrök pedig - az erre vonatkozó szabályokat követve - fegyverüket használták a tömeggel szemben, aminek következtében hat ember a helyszínen, kettő a kórházban később halt bele sebesüléseibe.<ref>Rubicon: ''Csendőrség a Horthy korszakban'', 18. old.</ref>
 
Az ellenzék az eseményeket (a gyűlés betiltását a késés ürügyén, a csendőrség igénybevételét a feloszlatásához és az eljárás során alkalmazott erőszakot) a választások szabadságának korlátozásaként értékelte. Az endrődi sortűz az egyik legsúlyosabb volt az 1935-ös választást kísérő A főszolgabíró az intézkedéseit saját hatáskörben, a rá vonatkozó jogszabályok és központi utasítások alapján hozta meg, és eljárását később a felettes hatóságok teljes egészében jóváhagyták, se őt, se a csendőrséget nem vonták felelősségre a történtek miatt. A csendőrség az adott helyzetben a fegyverhasználatra vonatkozó rendkívül szigorú szabályok miatt nem volt döntési helyzetben, a csendőrnek ugyanis mérlegelési lehetőség nélkül azonnal tüzelnie kellett, ha bármilyen támadás érte őt, vagy bajtársát, ellenkező esetben hadbíróság várt rá.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 7. old.</ref> Támadásként kellett értékelnie már azt is, ha megfogták a puskáját.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 13. old.</ref>
96 115

szerkesztés