„Harisnyanadrág” változatai közötti eltérés

A '''harisnyanadrág''' szerkezetileg két hosszú [[harisnya|harisnyából]] és az azokat összekötő nadrágrészből áll. Szorosan a testre simuló ruhadarab, amelynek nadrág része a derékig ér. Leginkább nők és kisgyerekek hordják, bár készül harisnyanadrág férfiak számára is. A női viseletben ma már teljesen általános és így fontos divatcikk is, a kisgyerekek leginkább télen viselik a hideg elleni védelemért, a férfiak harisnyanadrág-viselete kivételesnek számít, például nagyon hideg környezetben, bizonyos sportokhoz (például búvároknak és korcsolyázóknak), balett-táncosoknak, és egyes esetekben – hangsúlyozott szorító hatású kivitelben – mint gyógyászati segédeszköz is szerepel.

 

 

A harisnyanadrág eredete a [[reneszánsz]] korára nyúlik vissza, de akkor csak férfiak viselték.<ref>Loschek, Ingrid: Mode im 20. Jahrhundert, eine Kulturgeschichte unserer Zeit. Bruckmann, München, 1988.</ref><ref>Broby_Johansen, Rudolf: Az öltözködés története. Gondolat, Budapest, 1969</ref> A nők nem mutathatták a lábukat nyilvánosan. A mai harisnyanadrágra némileg hasonló ruhadarabra az első utalás az a lábszárra szorosan simuló selyemnadrág, amit a velencei fiatal férfiak viseltek rövid zekéjük alatt a 14. században.<ref>[http://www.madehow.com/Volume-1/Pantyhose.html A harisnyanadrág története és gyártása]</ref> Ez fényes és élénk színű volt, gyakran hímzés is díszítette. (Az idősebb generáció illetlennek találta.) Az alsónadrág mai formája a [[középkor]]ban teljesen ismeretlen volt, a nők és férfiak egyforma alsóruhát viseltek, pamut- vagy lenszövetből készült bő ruhadarabot. Amikor azonban a 16. században divat lett a combig érő rövid buggyos nadrág és a lábszárak hangsúlyozása, fontos lett a harisnya, amelynek csípőig fel kellett érnie, és amit szalagokkal egyfajta alsónadrághoz kellett erősíteni. Ebből alakult ki az egy darabból álló harisnyanadrág. A későbbi századok divatja azután mellőzte ezt a viseletet, és a különálló alsóruha és harisnya vált általánossá, mígnem a 20. század 20-as éveiben ismét fel nem fedezték, elsősorban a táncosok.

A női finom harisnyanadrág népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy – különösen feketére színezve – még karcsúbb lábat mutat.

 

 

[[Fájl:Harisnyanadrág2d.jpg|bélyegkép|300px|A harisnyanadrág részei. A lépésbetét kialakítása különböző csípőbőségű harisnyanadrágokhoz.]]

A harisnyanadrágot lényegében két hosszított szárú – derékig érő – [[harisnya|harisnyából]] állítják elő, amelyek felső részét felvágják és úgy varrják össze, hogy nadrágot alkossanak.<ref>Wignall, Harry: Hosiery technology. National Knitted Outerwear Association, New York, 1968</ref> Mivel azonban a harisnya-körkötő gépek átmérője nem elég nagy ahhoz, hogy a csípő és a derék körméretének megfelelő bőségű harisnyaszárat állíthassanak elő, a két szár összevarrásánál rendszerint betoldást („lépésbetétet”, „cviklit”) kell alkalmazni. Ezt egy másik [[kötőgép]]en előállított kelméből külön szabják ki. Attól függően, hogy milyen méretű (bőségű) és konstrukciójú harisnyanadrágot akarnak előállítani, többféle lépésbetét-forma használatos. Ezt a konfekcionálási munkát a női finom-harisnyanadrágok esetében ma már automata berendezéseken végzik és van olyan is, amely egyúttal az orrhegy lezárást is megoldja. Léteznek olyan harisnyanadrág-kötőgépek is, amelyek a teljes harisnyanadrágot egy darabban kötik meg és még az orrhegy lezárást is elvégzik. A harisnyaszárak készítésére gyakran olyan kötőgépet használnak, amely különleges (csipkeszerű, hálós, figurális stb.) minták készítését teszik lehetővé.

 

 

A harisnyanadrágok gyártása a következő fő lépésekből áll:

Gyermek-harisnyanadrágok gyártására gyakran színes fonalat használnak, ilyenkor a színezés természetesen elmarad.

 

 

A finom női harisnyanadrágok csaknem kizárólag poliamid (nylon) filamentfonalból<ref group="Jegyzet">A filamentfonal elemiszálai gyakorlatilag végtelen hosszúak, azaz nem rövid szálakból, fonással készülnek. Megjelenésük ebből a szempontból a selyemhez hasonlít.</ref> készülnek. Ennek a fonalnak a finomságát denier-ben (ejtsd: dönié, rövidítve: den) vagy dtex-ben mérik; a denier-ben megadott érték azt jelenti, hogy az adott fonalból 9000 méter hosszú darab hány gramm tömegű, a dtex-ben megadott érték ugyanezt 10&nbsp;000 méterre vonatkoztatja.<ref group="Jegyzet">Bővebben lásd a ''[[Fonal]]'' címszó alatt.</ref> Ezt az adatot a csomagoláson általában feltüntetik. Minél kisebb ez a szám, annál vékonyabb fonalról van szó. A vékony harisnyanadrágok harisnya részéhez 15-30 den (17-33 dtex) finomságú fonalat használnak, a nadrág részhez ennél vastagabbat, többnyire 40 den (44 dtex), ritkábban 60 den (67 dtex) finomságút. A poliamidfonalaknak többféle fajtája van: csillogó, fényes, matt – ez lehetőséget ad különböző mintahatások elérésére is. Gyakran használnak a harisnyanadrág-gyártáshoz terjedelmesített (texturált) poliamidfonalat (ezt nevezik „kreppnylonnak” is). Ez olyan fonal, amelyet a gyártási folyamatban hullámossá, kuszálttá tesznek és ebben az állapotában hőkezeléssel rögzítenek, ennélfogva hullámossága rugószerűen működik: a harisnyanadrág megnyújtott állapotából a tehermentesítés után igyekszik összeugrani és így szépen rásimul a testre. Ugyanakkor viszont ez a termék matt, ami nem mindig előnyös esztétikai szempontból.

A harisnyanadrágok egész gyártási folyamatára - ezen belül főleg a felhasznált nyersanyagra és a színezésre vonatkozólag – érvényesíthetők az [[Öko-Tex]]<ref group="Jegyzet">Az Öko-Tex a textíliákra használt, nemzetközi szabványok szerint elvégzett szigorú vizsgálatok alapján engedélyezett megkülönböztető jegy, amely arra utal, hogy a termék nem tartalmaz az egészségre ártalmas anyagokat.</ref> szigorú elírásai; az erre vonatkozó tanúsítást egyes kereskedelmi cégek meg is követelhetik.

 

 

<references group="Jegyzet" />

 

 

* [[Harisnya]]

* [[Csonkharisnya]]

 

{{források}}

 

{{commonscat|Pantyhose}}

{{wikiszótár|a|harisnyanadrág}}

[[no:Strømpebukse]]

[[pl:Rajstopy]]

[[ru:Колготки]]

[[sv:Strumpbyxor]]