„Lükeion” változatai közötti eltérés

A '''Lykeion''' (latinosan '''líceum''') egy [[ókor]]i görög, filozófiai jellegű oktatást adó [[gümnaszion]] volt [[Athén|Athénban]]ban, melyet [[Arisztotelész]], az Athénban élő filozófus alapított meg [[Kr. e. 335|Kr. e. 335]]-ben. A Lykeionban alakult ki a mintegy hatszáz éven át működő arisztoteliánus filozófus-társaság, a [[peripatetikusok|peripatetikus iskola]].

Arisztotelész [[Kr. e. 335|Kr. e. 335]]-ben alapította, ötvenedik életévében, miután hosszabb külföldi tartózkodás után visszament [[Athén]] városába, amely az elkövetkező tizenkettő<!--dionüsziosz--> vagy tizenhárom évben otthonául szolgált. Itt néhány épületet bérelt ki <ref>Mint [[metoikosz]], nem vásárolhatott ingatlant Athénban.</ref> és iskolát nyitott. A gimnázium fedett oszlopcsarnokában (vagy esetleg csak árnyékos fasoraiban <ref name="Pallas">A '''''[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ A Pallas nagy lexikona]''''', [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/006/pc000697.html#4 Arisztotelész-szócikk]. Pallas Irodai és Nyomdai Rt., 1893–1897. [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ MEK-szöveg]. Hiv. beill. 2010. 07. 20.</ref>), a ''perípatosz''ban (περίπατος), melyekről az iskola később a nevét kapta, tartotta Arisztotelész előadásait.

A peripatetikus kifejezés a [[Szmürnaiszmürnai Hermipposz|szmürnai Hermipposztól]]tól ered <ref name="pecz">[[Pecz Vilmos]]: ''[http://mek.niif.hu/03400/03410/html/868.html Ókori lexikon / Aristoteles]''. 1902-1904. [[Magyar Elektronikus Könyvtár]]beli elektronikus könyv. Hiv. beillesztése: 2010. 08. 08.</ref>; de az a valószínűleg túlzó és magát sokáig makacsul tartó tévhit is, hogy a peripatetikus (szó szerint „körbesétáló”) iskolában a tanítás kizárólag körbe-körbe sétálás közben folyt volna, melyet a modern filozófiatörténetírás már a múlt században is elutasított <ref name="Pallas" /> (az persze nem lehetetlen, hogy Arisztotelész sokszor séta közben ''is'' beszélgetett tanítványaival filozófiai kérdésekről). Erről tanúskodik az, hogy fennmaradtak vázlatok több előadásról is, Arisztotelész pedig számtalan helyen utal rá, hogy előadásait ábrákkal illusztrálja, ami sétálás közben nehéz lett volna; továbbá szinte minden görög filozófiai iskola az előadások és viták helyszínéről kapta a nevét, nem pedig a tanítás módjáról, nagyobb közönség számára tartott előadáskor a hallgatóság bizonnyal ülve hallgatta a bölcsességeket <ref name="szalai">[[Szalai Sándor]]: ''Előszó'' (az ''[[Organon]]'' magyar kiadásaihoz). [[MTA]] Filozófiai Írók Tára, [[Akadémiai Kiadó]], Bp., 1979. HU ISSN 0071-4984 .</ref> (ugyanakkor néhány érv felhozható Hermipposz mellett is, például Platón egyes dialógusaiban van utalás a séta közben folyó akadémikus tanításra). Arisztotelész az iskolában bizonyos rendet és fegyelmet tartott: az iskolának volt feje (archontes), kit mindig tíz napra választottak. Évente többször valamennyien együtt ebédeltek.

E tizenhárom év alatt írta meg legtöbb nagy munkáját. A hagyomány szerint [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] fejedelmi bőkezűséggel segítette egykori tanítóját: [[Plinius]] szerint állítólag több ezer ember foglalkozott a filozófus számára azon állatok, növények és természeti ritkaságok szakszerű összegyűjtésével, melyekre Arisztotelésznek szüksége volt. Mások (például [[Sztrabón]]) mondják, hogy Nagy Sándor 800 [[talentum]]ot adott Arisztotelésznek <ref>1 (attikai) [[talentum]] hozzávetőleg 20 ezer [[amerikai dollár]] (2004-es [[árfolyam]]on), így 800 talentum kb. 16 millió dollárnak felel meg;<!--athénnak összes ezüstbányájából ekkoriban kb. tíz év alatt 200 talentum volt a bevétele-->ld. ''[http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Plutarch/Lives/Crassus*.html Life of Crassus]''. penelope.uchicago.edu. (Hozzáférés: 2010. július 6.)</ref>, hogy lehetségessé tegye tudományos kutatásait és rendkívül gazdag [[Könyvtár (intézmény)|könyvtára]] összeállítását (Ross szerint ez volt az első nagyobb könyvtár Görögországban, ami modellként szolgált az [[Alexandria|alexandriaialexandria]]i és a [[Pergamon|pergamonipergamon]]i számára is. Nemcsak több száz iratot tartalmazott, de térképeket és természettudományos előadások számára gyűjtött szemléltető tárgyakat is. <ref>[[David Ross|Ross, David]]: ''Arisztotelész''. Osiris, Bp., 2001; 14. o.</ref>). Csak a sors rendkívüli kegye, hogy a nagy király és a nagy tudós ily baráti viszonyba kerültek, tette lehetségessé az ókor legnagyobb tudományos emlékeinek keletkezését; bár miután Nagy Sándor egy ellene szőtt összeesküvés felfedezése után letartóztatta - és talán ki is végeztette - Arisztotelész unokaöccsét, [[Kalliszthenész]]t (az biztos, hogy utóbbi [[Kr. e. 327]]-ben Alexandrosz által bebörtönözve halt meg), meghidegült a viszony a gyászba döntött filozófus és a király közt, ugyanis - Plutarkhosz szerint - Alexandrosz nemcsak Kalliszthenészre, de annak nagybátyjára is megharagudott, mivel unokaöccse és házának neveltje oly tiszteletlenül viselkedett vele, az uralkodóval szemben <ref>[[Plutarkhosz]]: ''[http://www.scribd.com/doc/33727843/Plutarkhosz-parhuzamos-eletrajzok Párhuzamos életrajzok]''. ''Nagy Sándor / Iulius Caesar''.</ref>.

A vezető halála után tanítványa, [[Theophrasztosz]] kett az iskola feje, aki főleg elődje természettudományos munkáját folytatta, elsősorban [[botanika|botanikával]] foglalkozott. Bár mesteréhez hasonlóan [[metoikosz|körüllakó]] volt, aki elvileg nem vásárolhatott ingatlant, mégis, [[Kr. e. 315]]-ben az iskola közelében sikerült földterületet és épületeket vásárolnia, és további épületeket az egyre növekvő könyvtár számára <ref name="lindberg">{{cite book|last=Lindberg |first=David C. |title=The Beginnings of Western Science |publisher=University of Chicago Press|location=Chicago|date=2007 |origdate=1992|edition=2nd |chapter=4: Hellenistic Natural Philosophy |isbn=0226482057}}</ref>.

*