„Tripoliszi Grófság” változatai közötti eltérés

3 helyett 2 =-ek
(3 helyett 2 =-ek)
A '''Tripoli Grófság''' (1109-1289) volt az utolsóként alapított keresztes állam Kis-Ázsiában, mely a mai Észak-[[Libanon]] területén terült el. A grófság magvát adó város, [[Tripoli (Libanon)|Tripoli]], mindmáig létezik. A grófság területét a keresztes hadak 1109-ben szerezték meg, majd Toulouse-i Bertrand vezetése alatt szerveződött meg a grófság, mely a jeruzsálemi király vazallusa lett. A grófság később az [[Antiochiai Fejedelemség]]be tagozódott be a XIII. század folyamán. A Tripoli Grófság 1289-ben esett el a muszlim [[mamelukok]] kardja által.
 
=== Tripoli Grófság megszületése ===
[[Fájl:Toulouse8.jpg|right|thumb|200px|III. Raymond Tripoli grófjának pecsétje]]
A Tripoli Grófság megszervezése [[IV. Toulouse-i Raymond]] ötlete volt, Raymond egyike volt a legbefolyásosabb és legvagyonosabb keresztes vezéreknek, kit az a vágy fűtött, hogy az I. keresztes hadjárat után birtokokat szerezzen magának a [[Szentföld]]ön. Időközben nyugati urak kezébe került Antiochia, a [[Jeruzsálemi Királyság]], valamint az [[Edesszai Grófság]]; Raymond mindösszesen [[Bizánci Birodalom|Bizánctól]] tudott területeket nyerni, azonban azokat bölcsen használva jelentősen megerősítette, s Tripolitól néhány mérföldre várat építtetett. Ezt használta később hídfőként az ostromhoz, minek beteljesültét ő maga már nem láthatta meg, mivel 1105-ben elhunyt, azonban az ostrom folytatódott, majd 1109. július 12-én Tripoli kapitulált. Tripoli területe két részre osztatott, az északi területeket Cardagne grófja, Vilmos kapta, míg a déli területeket Bertrand, Toulouse grófja, Raymond fia kapta.
A Tripoli Grófság megszületésével a Jeruzsálemi Királyság, s így a keresztes államok kiterjesztették fennhatóságukat a [[Földközi-tenger]] teljes keleti partvidékére. A jeruzselemi királynak, [[I. Balduin jeruzsálemi király|I. Balduinnak]] komoly szerepe volt a muszlim védők megtörésében, valamint Bertrand birtokigényének érvényesítésében, ennek okáért a mindenkori tripoli gróf hűséggel tartozott a mindenkori jeruzsálemi királynak, maga a grófság nem lett része a Jeruzsálemi Királyságnak, de annak hűbérese lett.
 
=== A grófság területe ===
A Tripoli gróf uralta a [[Földközi-tenger]] partvidékét [[Maraclea|Maracleától]] [[Bejrút]]ig, ereje teljében a grófság határai egészen a [[Krak des Chevaliers]]-ig nyúltak be szárazföldre. A grófság területe uradalmakra tagolódott, melyek legtöbbje kikötői központokban létesült.
 
=== Vallás ===
A Tripoli Grófság esetében magától értetődő lenne, hogy a jeruzsálemi pátriárkának legyen vallási tekintetben alárendelve, azonban a valóságban nem így volt, a grófság teljes területe az antiochiai [[pátriárka]] fennhatósága alá esett, mely a két állam közti szoros együttműködés ékes példája és bizonyítéka lehet.
 
=== A grófság eleste ===
[[Fájl:Hattin Estoire d'Eracles.jpg|right|200px|thumb|A hattini csata]]
1187. július 4-én a hattini csatában a keresztesek egyik legnagyobb vereségüket szenvedték el a muzulmán [[Szaladin]] szultán seregétől. 1187. október 2-án Szaladin (Szaláh ad-Dín) szultán elfoglalta Jeruzsálemet, miután a Tiberias-tó melletti csatában előzőleg legyőzte [[Guido jeruzsálemi király]] seregét. A hír nagyon gyorsan elérte Európát és [[I. Vilmos szicíliai király]] azonnal hajóhadat indított a [[Szentföld]]re, s ezzel megakadályozta, hogy Szaladin elfoglalja Tripolit. Azonban a grófság eleste elkerülhetetlen volt, a folyamatos harcok, a kellő mennyiségű utánpótlás hiánya, valamint a muszlim nyomás végül megtörte a grófságot. Az egyiptomi szultán, Qalawun, elhatározta, hogy beveszi az utolsó keresztes államot a Szentföldön. Az ostrom 1289 márciusában vette kezdetét, s egyiptomi győzelemmel zárult, ezzel a Tripoli Grófság betagozódott Qalawun birodalmába, s megszűnt létezni.
 
=== Források ===
{{reflist}}
* {{cite book|author=Jean Richard|isbn= 978-0-521-62566-1|year=1999|title=The Crusades: c. 1071-c. 1291|publisher=Cambridge University Press}}