„Ikerion” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
1. sor:
Az '''ikerion''' olyan nagyobb, [[összetett ion]], melyen egyszerre találhatók elektronhiányos (pozitív töltésű, [[kation]] jellegű) és elektrontöbblettel rendelkező (negatív töltésű, [[anion]] jellegű) részek is.
Az ikerionos állapot vizes oldatban alakulhat ki olyan szerves molekulán, melyen egyszerre található gyengén [[bázis|bázikus]] és gyengén [[sav]]as jellegű csoport is. A [[sav]]as csoport leadja [[proton]]ját, a [[bázis|bázikus]] pedig felvesz egy [[proton]]t, így mindketten ionos állapotba kerülnek. A [[sav]]as csoport [[anion]]os, a [[bázis|bázikus]] [[kation]]os jellegű lesz. Az ikerionos állapot, mivel sav-bázis kölcsönhatások során jön létre, erősen [[pH]]-függő.
Ikeriont alkothatnak az [[aminosav]]-, a [[fehérje]]-, a [[foszfatid]]-, és a [[nukleotid]]molekulák. A legjellemzőbb ikerionos állapotú részecskék a vízben oldott aminosav- és fehérjemolekulák. A [[glicin]] karboxilcsoportja [[proton]]t ad le, így anionos, az aminocsoportja protont vesz fel, így [[kation]]os állapotba kerül. A [[glicin]]molekulán így egyszerre lesznek pozitív és negatív elektromos töltésű részek, tehát ikerionos állapotba kerül.
9. sor:
Az ikerionos állapot megszüntethető a vizes oldatból való kivonással, ill. a pH változtatásával. Ha az oldathoz savat adunk (a pH-t csökkentjük), a karboxilcsoport protont vesz fel a savtól, így töltése elveszik. Ha az oldathoz lúgot adunk (a pH-t növeljük), az aminocsoport leadja protonját a lúgnak, így semlegesítődik. Mindkét esetben csak egyfajta ionos rész marad a molekulán, így elveszti ikerionos állapotát.
== Lásd még ==
[[Atom]], '''[[ion]]''', [[molekula]], [[elektron]], [[elemi részecskék]], [[pH]], [[hidrogén]], [[anion]], [[kation]]
[[Kategória:Ionok]]▼
[[en:Zwitterion]]
30 ⟶ 31 sor:
[[sv:Zwitterjon]]
[[zh:两性离子]]
▲[[Kategória:Ionok]]
|