„Szovjet–japán határkonfliktusok” változatai közötti eltérés

A két vereség után a [[Japán Császári Hadsereg]] vezérkara és a kormány kénytelen volt újragondolni az addig folytatott politikát.<br>
Végül az a döntés született, hogy a [[Japán Birodalom]] nem [[Szibéria]] elfoglalásával fogja biztosítani a nélkülözhetetlen nyersanyagokat az ipar számára, hanem inkább Délkelet-Ázsia lesz a fő célpont. Ezek után 1941. április 13-án megkötötték a szovjet-japán megnemtámadási szerződést, amely hasonló volt, mint a [[Molotov-Ribbentrop paktum]]. Később, amikor a németek [[Barbarossa hadmávelethadművelet|megtámadták]] a Szovjetuniót, a japánok jelentős ideig fontolgatták a szerződés megszegését és Szibéria megtámadását. Azonban a [[halhin-goli csata]] tapasztalatai és a délkeleti terjeszkedést sürgető lobbi megerősödésével végül semlegesek maradtak a Szovjetunióval szemben. Így Sztálin a keleten lekötött csapatokat átdobhatta Moszkva alá, amely nagy segítségére volt a [[moszkvai csata]] megnyerésében. [[1945]].[[augusztus 9]]-én végül a Szovjetunió megszegte a megállapodást, és egy órával a hadüzenet elküldése után elkezdte Mandzsúria megszállását.