„A jövendő múlt napjai” változatai közötti eltérés

''A jövendő múlt napjai'' több szempontból is mérföldkőnek számít a kiadó X-Men-füzeteinek történetében. Az ''Uncanny X-Men'' egyik legelismertebb alkotópárosának, Chris Claremontnak és John Byrne-nek ''A jövendő múlt napjai'' volt az utolsó nevezetes közös munkája, mely után a páros szétvált, amihez hozzájárultak a történet kapcsán kiéleződő alkotói nézetkülönbségek. ''A jövendő múlt napjai''ban számos új szereplő mutatkozott be, akik az X-Men-történetek fontos résztvevőivé váltak. A történetben bemutatott disztópikus jövő, mely Claremont szándéka szerint eredetileg a sorozat jelenében játszódó cselekménnyel egyazon valóságban létezett, más írók munkája során egy külön, párhuzamos jövővé alakult, melynek később a kiadó a 811-es Föld besorolást adta.

 

 

''A jövendő múlt napjai'' története és cselekménye [[Chris Claremont]] és [[John Byrne]] eltérő elképzelései és szándékai miatt számos változáson ment keresztül, mire végleges formájában nyomtatásba került. A jövőben játszódó történet ötlete Byrne-től származott, akinek egyik alapvető szándéka annak bemutatása volt, hogy az [[X-Men]]-füzetekben már régóta szereplő óriás mutánsvadász robotok, az [[Őrök (képregény)|Őrök]], valójában nagyszerű szereplők. Byrne később úgy nyilatkozott, hogy Claremont nem igazán kedvelte az Őröket, mivel esetlen és könnyen legyőzhető ellenfeleknek tartotta őket.<ref name="reporter">{{cite web|title=The X Effect: An Interview with John Byrne |url=http://www.graphicnovelreporter.com/content/x-effect-interview-john-byrne-interview |publisher=The Book Report |work=Graphic Novel Reporter |author=Jeffery Klaehn |accessdate=2010-01-04 |language=angol |archiveurl=http://webcitation.org/5mquoVLkj |archivedate=2010-01-17}}</ref><ref name="byrne-1">{{cite web|url=http://www.byrnerobotics.com/forum/forum_posts.asp?TID=20587#615488 |title=JB: Days of Future Past Q |author=John Byrne |accessdate=2010-01-04 |language=angol |date=2007-09-03 |work=Byrne Robotics |publisher=John Byrne Incorporated |archiveurl=http://webcitation.org/5mquoYqaT |archivedate=2010-01-17}}</ref><ref name="master31">Nolen-Weathington, Cooke, 31. o.</ref> Byrne nyilatkozatai során nem nevezett meg olyan művet, mely hatással lett volna rá ''A jövendő múlt napjai'' történetének megtervezése során. Mindemellett azonban több alkalommal is megjegyezte, hogy csak évekkel a történet megjelenése után vette észre, hogy ''A jövendő múlt napjai'' cselekménye mennyire hasonlít a népszerű angol televíziós sorozat, a ''[[Ki vagy, Doki?|Doctor Who]]'' egyik régebbi, 1972-es, négy részes epizódjára. „Úgy négy évvel később, Chicagóban laktam, mikor a ''Doctor Who''-t néztem a PBS-en. A soron következő rész a ''[[The Day of the Daleks]]'' volt. »Hú, a ''The Day of the Daleks'', igen, ezt már láttam korábban mikor még Londonban, Ontarióban laktam.« Néztem, és egy az egyben ''A jövendő múlt napjai'' volt.” – mondta Byrne.<ref name="master32"/>

''A jövendő múlt napjai'' cselekményének kidolgozását Byrne már hónapokkal az éppen megjelenő, Claremonttal közös ''[[A Főnix halála]] (The Dark Phoenix Saga)'' című történetük utolsó részeinek kiadása előtt megkezdte.<ref name="byrne-4">{{cite web|url=http://www.byrnerobotics.com/forum/forum_posts.asp?TID=20587#615276 |title=JB: Days of Future Past Q |author=John Byrne |accessdate=2010-01-04 |language=angol |date=2007-09-03 |work=Byrne Robotics |publisher=John Byrne Incorporated |archiveurl=http://webcitation.org/5mquoYqaT |archivedate=2010-01-17}}</ref> A történethez Byrne és Claremont több új szereplőt is megalkotott, köztük a [[Rejtély (Marvel Comics)|Rejtély]] által újjászervezett [[Mutánsok Testvérisége|Gonosz Mutánsok Testvériségének]] tagjait, [[Lavina (képregény)|Lavinát]], [[Piro|Pirót]] és [[Sors (képregény)|Sorsot]]. A szereplők külsejét és képességeit Byrne tervezte meg, nevüket Claremont adta.<ref name="byrne-5">{{cite web|url=http://www.byrnerobotics.com/forum/forum_posts.asp?TID=12641#353059 |title=06.15.06 - New Commission Piece |author=John Byrne |accessdate=2010-01-07 |language=angol |date=2006-06-15 |work=Byrne Robotics |publisher=John Byrne Incorporated |archiveurl=http://webcitation.org/5mquodaN6 |archivedate=2010-01-17}}</ref> A disztópikus jövő cselekményében megjelenő új X-Man, [[Rachel Summers|Rachel]], az eredeti tervek szerint Scott Summers, vagyis [[Küklopsz (Marvel Comics)|Küklopsz]] és [[Jean Grey]] lánya lett volna, ám az erre vonatkozó utalást el kellett távolítani a készülő történetből, mivel a ''A Főnix halála'' főszerkesztői utasításra az utolsó pillanatban Jean Grey halálával végződött. Rachel így csak mint egy új csapattag jelent meg, bármiféle utalás nélkül a hátterére.<ref name="byrne-4"/><ref name="byrne-3">{{cite web|url=http://www.byrnerobotics.com/forum/forum_posts.asp?TID=31772&TPN=4#985641 |title=How to "fix" X-Men 3 for X-Men 4 |author=John Byrne |accessdate=2010-01-06 |language=angol |date=2005-05-11 |work=Byrne Robotics |publisher=John Byrne Incorporated |archiveurl=http://www.webcitation.org/5o0XuhCr6 |archivedate=2010-03-05}}</ref> A mutánsellenes politikájáról ismert Robert Kelly szenátor, aki már korábbi történetekben is feltűnt, Claremont javaslatára lett ''A jövendő múlt napjai'' központi alakja.<ref name="byrne-8">{{cite web|url=http://www.byrnerobotics.com/forum/forum_posts.asp?TID=30279&TPN=6#925530 |title=Skullduggery - 02.15.09 |author=John Byrne |accessdate=2010-01-06 |language=angol |date=2005-05-11 |work=Byrne Robotics |publisher=John Byrne Incorporated |archiveurl=http://www.webcitation.org/5o0Y42HuV |archivedate=2010-03-05}}</ref> Claremont jelentősen hozzájárult a történet második, ''Lélek a múltban (Mind out of Time)'' című része cselekményének kidolgozásához is.<ref name="master32">Nolen-Weathington, Cooke, 32. o.</ref>

 

 

 

''A jövendő múlt napjai'' történetének eseményei párhuzamosan zajlanak a sorozat jelenében, 1980-ban, és annak [[disztópia|disztópikus]] jövőjében, 2013-ban. A cselekmény tényleges kiindulópontja, mely a negatív jövő kialakulásához vezetett, a [[Mutánsok Testvérisége|Gonosz Mutánsok Testvérisége]] által elkövetett merénylet volt a mutánsellenes politikájáról ismert Robert Kelly szenátor ellen. Az ezt követő eseménysorozat a mutánsvadász [[Őrök (képregény)|Őr]]-robotok tömeggyártásához vezetett, melyek végül átvették az irányítást az Egyesült Államok felett. Az Őrök 2013-ra jórészt kiirtották a [[Mutáns (Marvel Comics)|mutánsokat]] és más emberfeletti képességgel rendelkező lényeket, a túlélőket pedig gyűjtőtáborokba kényszerítették. A szigorú ellenőrzés alatt tartott népességen belül a gyermeknemzés jogát csak a mutáns génektől mentes, általuk „tisztának” ítélt egyéneknek tartották fenn.

 

 

2013-ban az egykori [[X-Men]] csapatának gyűjtőtáborba zárt túlélői, [[Kitty Pryde|Kate Pryde]], [[Vihar (Marvel Comics)|Vihar]] és [[Kolosszus (Marvel Comics)|Kolosszus]], egykori ellenfelük, [[Magneto]], a [[Fantasztikus Négyes]] utolsó élő tagja, [[Franklin Richards]] és telekinetikus képességekkel rendelkező felesége, [[Rachel Summers|Rachel]], valamint a kanadai kormány ügynökeként, még szabadon tevékenykedő [[Rozsomák (képregény)|Rozsomák]] azon dolgoznak, hogy megváltoztassák a múlt eseményeit.

Egy hónappal később Kelly szenátor találkozik az Egyesült Államok elnökével, aki úgy dönt, hogy a mutánsok elleni nyílt fellépés helyett utasítást ad egy titkos projekt keretein belül új Őr-robotok kifejlesztésére.

 

 

A [[Mutáns (Marvel Comics)|mutánsok]] fogalmát [[Stan Lee]] vezette be a Marvel képregényeinek világába 1963-ban, az [[X-Men]] csapatának megalkotásával. A mutánsok, akiknek természetes módon megváltozott génjeik emberfeletti képességeket kölcsönöznek, megjelenésük óta különféle előítéletek tárgyai voltak a kiadó füzeteinek történeteiben. Chris Claremont, aki 1975-től lett az ''Uncanny X-Men'' rendszeres írója, a [[holokauszt]] nyomasztó emlékeit és rémképeit a cselekmény állandó elemévé tette. Ennek részeként az X-Men füzetek legismertebb gonosztevőjének, [[Magneto|Magnetónak]] [[zsidók|zsidó]] hátteret adott, aki mint a [[holokauszt]] és a [[koncentrációs tábor]]ok túlélője azért küzd, hogy a mutánsok átvegyék a hatalmat a közönséges emberek felett. Cheryl Alexander Malcolm megítélése szerint Claremont történeteiben ezalatt a mutánsok a zsidó nép szimbólumává váltak.<ref>Baskind, Omer-Sherman, 145. o.</ref> Mindazonáltal maga Magneto, és az általa alapított [[Mutánsok Testvérisége|Gonosz Mutánsok Testvérisége]] nem mint egy elnyomott nép, vagy faj szimbólumai vagy szabadságharcosai jelennek meg, hanem maguk is egy [[árja fajelmélet|fajelmélet]] metaforái, akik saját felsőbbrendűségüket hirdetik.<ref name="byrne-7">{{cite web|url=http://www.byrnerobotics.com/forum/forum_posts.asp?TID=10839&TPN=3#295718 |title="How do you know I’m NOT a mutant?!" |author=John Byrne |accessdate=2010-01-06 |language=angol |date=2006-03-03 |work=Byrne Robotics |publisher=John Byrne Incorporated |archiveurl=http://www.webcitation.org/5o0YaPAZ8 |archivedate=2010-03-05}}</ref>

A cselekmény során Kelly szenátor negatív szereplőként jelenik meg, ugyanakkor törekvései az emberi természetből, egy valós veszélytől, az irányíthatatlan, hatalmas erővel bíró mutánsoktól való félelemből erednek.<ref>Sanderson, ''The X-Men Companion I'', 114. o.</ref> ''A jövendő múlt napjai'' egyik jelenetében, a jövőből visszautazó Kate Pryde emlékeiben megjelenő 1984-es elnökválasztási kampány jelmondata, a „Tudod, hogy mik a gyermekeid?” is erre utal. A Marvel Comics történeteinek világában azonban a mutáció származástól független, véletlenszerű, és az emberfeletti képességek bárkiben felébredhetnek a [[Kamaszkor|pubertás]] során, így a faji megkülönböztetés kétélű karddá válik.<ref name="byrne-8">{{cite web|url=http://www.byrnerobotics.com/forum/forum_posts.asp?TID=10839&TPN=3#295717 |title="How do you know I’m NOT a mutant?!" |author=John Byrne |accessdate=2010-01-06 |language=angol |date=2006-03-03 |work=Byrne Robotics |publisher=John Byrne Incorporated |archiveurl=http://www.webcitation.org/5o0YaPAZ8 |archivedate=2010-03-05}}</ref>

 

 

''A jövendő múlt napjai'' és a történet második, ''Lélek a múltban'' című része 1981 januárjában és februárjában jelent meg az ''[[Uncanny X-Men]]'' 141. és 142. számában, öt hónappal a szintén nagy sikerű ''[[A Főnix halála]]'' című történet befejezése után.<ref name="fingeroth125">Fingeroth, 125. o.</ref> A történet [[Chris Claremont]] és [[John Byrne]] [[X-Men]] sorozatának utolsó nevezetes közös munkája volt, mielőtt a páros Byrne távozásával, a 143. szám megjelenése után szétvált.<ref name="top100">{{cite web|url=http://goodcomics.comicbookresources.com/2009/12/11/top-100-comic-book-storylines-25-20/ |title=Top 100 Comic Book Storylines #25-20 |author=Brian Cronin |work=Comic Book Resources |language=angol |accessdate=2010-01-03 |date=2009-12-11 |publisher=Boiling Point Productions |archiveurl=http://webcitation.org/5mqup6Gga |archivedate=2010-01-17}}</ref>

Byrne-nek, nyilatkozata szerint, a történet végkimenetelének Claremont-féle változatáról egészen a füzet megjelenéséig nem volt tudomása. „Majdnem felrobbantam. Nem tudtam róla egészen a megjelenésig, … még soha életemben nem voltam olyan dühös. [[Roger Stern]] beszélt le arról, hogy azonnal otthagyjam a füzetet.” – mondta később Byrne. Az incidens igen negatív hatással volt Byrne hozzáállására és viszonyára a füzethez és annak szereplőihez.<ref name="byrne-1"/> Claremont 1982-ben, bár név nélkül és általánosságban beszélve a problémáról, úgy nyilatkozott, hogy két különösen kreatív és öntudatos alkotó közös munkája során elkerülhetetlenek a nézetkülönbségek, ha a termék, amin közösen dolgoznak, mindkettőjük számára sokat jelent. Ezek néha elsimíthatóak, néha azonban eljuthatnak egy olyan pontra, mikor egyikük vagy mindkettőjük úgy gondolja, hogy a további közös munka már csak negatív hatással lehet a füzetre.<ref name="sandersonII28">Sanderson, ''The X-Men Companion II'', 28. o.</ref> Byrne évekkel később már jóval konkrétabban fogalmazott: úgy ítélte meg a helyzetet, hogy akkoriban benyomása szerint a saját véleménye a füzetről és annak főszereplőiről teljes mértékben Claremont elgondolásainak volt alárendelve. „Chris szkriptjei jelentek meg nyomtatásban, és az olvasók ezt elfogadták mint »tényt«.” – mondta Byrne.<ref name="byrne-1"/> ''A jövendő múlt napjai'' során felvetődött nézetkülönbségeknek nagy szerepük volt abban, hogy Byrne megszakította a Claremonttal való közös munkát, és elhagyta a sorozatot,<ref name="byrne-6">{{cite web|url=http://www.byrnerobotics.com/forum/forum_posts.asp?TID=30560#934174 |title=Wolverine’s claw sheathing |author=John Byrne |accessdate=2010-01-06 |language=angol |date=2009-03-09 |work=Byrne Robotics |publisher=John Byrne Incorporated |archiveurl=http://www.webcitation.org/5mqup6Ilf |archivedate=2010-01-17}}</ref> de Byrne nyilatkozata szerint szétválásuk előbb-utóbb enélkül is bekövetkezett volna.<ref name="master33">Nolen-Weathington, Cooke, 33. o.</ref>

 

 

[[Chris Claremont|Claremont]] a történet átdolgozott befejezésével nem szándékozott egy új, különálló világot teremteni, csupán egy „lehetséges idővonalat”. A bizonytalan jövő felé vezető eseményeket Claremont tudatosan építette be az ''Uncanny X-Men'' cselekményébe. ''A jövendő múlt napjai'' [[disztópia|disztópikus]] jövőjében Kelly szenátor meggyilkolása után, 1984-ben, az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága megvétózza a kormány [[Mutáns (Marvel Comics)|mutánsokat]] [[diszkrimináció|diszkrimináló]] törvényét (Mutant Control Act), mely a végzetesnek bizonyuló lépéshez, az [[Őrök (képregény)|Őr]]-robotok üzembe helyezéséhez vezetett. Claremont 1984-ben megjelent történeteiben, melyekben visszautalt ''A jövendő múlt napjai'' eseményeire is, a Kelly szenátor által előterjesztett mutánsokat célzó regisztrációs törvénytervezetet (Mutant Registration Act) a kormány végül elfogadja, és a disztópikus jövővel ellentétben, a felsőbb bíróság sem vétózza meg. Claremont szándéka az volt, hogy a cselekménnyel valós időben haladva az olvasót bizonytalanságban tartsa, hogy ''A jövendő múlt napjai''ban látott jövő beteljesedik-e, vagy sem. Claremont nyilatkozata szerint ezt a történetvezetést egészen ''A jövendő múlt napjai'' jövőbeli cselekményeinek időpontjáig, egészen 2013-ig folytatta volna, amennyiben addig a füzet írója marad.<ref>{{cite web|url=http://www.seriejournalen.dk/tegneserie_indhold.asp?art=&ID=32 |title=An interview with Chris Claremont |language=angol |accessdate=2010-01-04 |author=Tue Sørensen |publisher=magánkiadás |work=Seriejournalen |date=1996-05-01 |archiveurl=http://web.archive.org/web/20080623094842/http://www.seriejournalen.dk/tegneserie_indhold.asp?art=&ID=32 |archivedate=2008-06-23}}</ref>

 

 

''A jövendő múlt napjai''ban több olyan szereplő is feltűnt, akik az X-Men füzetek fontos szereplőivé, vagy éppen kevésbé fontos, de rendszeresen visszatérő mellékszereplőivé váltak. Köztük a [[Mutánsok Testvérisége|Gonosz Mutánsok Testvériségének]] új tagjai, [[Lavina (képregény)|Lavina]], [[Piro]] és [[Sors (képregény)|Sors]], valamint a disztópikus jövő cselekményének szereplője, [[Rachel Summers|Rachel]],<ref name="top100" /> aki fél évvel ''A jövendő múlt napjai'' megjelenése után, 1984 augusztusában, a ''[[Új Mutánsok|The New Mutants]]'' 18. számában a jövőből visszautazva az ''Uncanny X-Men'', majd pedig az ''[[Excalibur (Marvel Comics)|Excalibur]]'' című füzet állandó szereplője lett. A disztópikus jövőben létező Kate Pryde tudata szintén az ''Excalibur'' oldalain tért vissza.

A mutáns regisztrációs törvény, mely a rasszizmus és a vakbuzgóság szinonimájaként jelent meg, valamint az azzal kapcsolatos konfliktusok 1984-től nem csak a Claremont által írt X-Men-történetekben, hanem a Marvel más füzeteiben is felbukkantak. Bár a törvény jelentős mértékben érintette a füzetek szereplőinek életét és fontos mondanivalót hordozott a történetekben, szerepe egyre csökkent, majd háttérbe szorult, miután Claremont 1991-ben távozott az ''Uncanny X-Men'' sorozatától. Ez idő alatt, és ezután a kiadó füzeteiben időnként felmerült egy minden emberfeletti képességekkel rendelkező személyre, lényre kiterjedő regisztrációs kötelezettség bevezetése is. Az ezekhez a szabályozásokhoz kapcsolódó történetek azonban már nem a fajgyűlöletet, hanem inkább az egyéni szabadság korlátozásának jogosságát és morális vonatkozásait helyezték előtérbe, mint például a Marvel 2006–2007-es eseménysorozata, a ''[[Civil War]]''.<ref>{{cite web|title=Freedom versus Security: The Basic Human Dilemma from 9/11 to Marvel’s Civil War |url=http://fac.hsu.edu/langlet/comics_psy/Fromm_Marvel_Travis_Langley.htm |language=angol |author=Travis Langley |publisher=Henderson State University |accessdate=2010-01-05 |archiveurl=http://web.archive.org/web/20080403040751/http://fac.hsu.edu/langlet/comics_psy/Fromm_Marvel_Travis_Langley.htm |archivedate=2008-04-03}}</ref>

 

 

''A jövendő múlt napjai''t eredeti megjelenése után többször is kiadták, köztük a 2001-ben megjelent ''[[100 Greatest Marvel of All Time|The 100 Greatest Marvels of All Time]]'' című sorozat első számában is, ahová az olvasók szavazatai alapján a kiadó elmúlt negyven évének száz legjobb története közül került be az első huszonötbe.<ref>{{cite comic|title=The 100 Greatest Marvels of All Time |issue=1 |year=2001 |month=december |language=angol |publisher=Marvel Comics |location=New York}}</ref>

[[John Byrne]] képregényborítója, melyet az ''Uncanny X-Men'' 141. számához készített az X-Men-füzetek és a Marvel Comics legismertebb és legtöbbet másolt borítói közé tartozik.<ref>{{cite web|url=http://www.byrnerobotics.com/forum/forum_posts.asp?TID=34006#1069589 |title=Back to the Future - 01.01.10 |author=John Byrne |accessdate=2010-01-04 |language=angol |date=2010-01-01 |work=Byrne Robotics |publisher=John Byrne Incorporated |archiveurl=http://www.webcitation.org/5mqupfwfM |archivedate=2010-01-17}}</ref> A borítón a disztópikus jövő világában [[Rozsomák (képregény)|Rozsomák]] és [[Kitty Pryde|Kate Pryde]] falhoz szorítva állnak. Mögöttük egy hatalmas körözési plakát látható elesett és bebörtönzött társaik képeivel. A Marvel Comics kiadványai számára, de attól függetlenül is, a borítót több alkotó is átdolgozta, az azon látható szereplőket saját főhőseire cserélve. Ilyen például [[Casey Jones]] az ''[[Excalibur (Marvel Comics)|Excalibur]]'' 1996-ban megjelent 94. számához, [[Clayton Henry]] az ''[[Alfa Különítmény|Alpha Flight]]'' 2004-ben megjelent 9. számához, [[Paco Medina]] a ''[[New X-Men]]'' 2006-ban megjelent 26. számához, vagy [[Arthur Suydam]] a ''Marvel Zombies vs. Army of Darkness'' című minisorozat első számához készült borírója. [[Jim Valentino]] az [[Image Comics]] kiadásában megjelenő ''[[Noble Causes|Noble Causes: Family Secrets]]'' című minisorozatának harmadik számához és [[Roberto Campus]] a ''[[Star Wars Insider]]'' című magazin 87. számához készült borítója szintén Byrne eredeti rajzát idézi. 2004-ben a borító jelenete [[dioráma]] formájában is megjelent a [[Dynamite Entertainment|Dynamic Force]] gyártásában. A szobrocska figuráit a Kucharak testvérek mintázták meg.<ref>{{cite web|url=http://www.comicsbulletin.com/news/107653265467802.htm |title=DF Unveils Classic Wolverine Statue |author=Shawn Patty |date=2004-02-11 |language=angol |work=Comics Bulletin |publisher=Silver Bullet Holdings |archiveurl=http://webcitation.org/5mqupjMda |archivedate=2010-01-17}}</ref> A [[Marvel Toys|ToyBiz]] 2005-ben szintén megmintázta a jelenetet a [[Marvel Select]] akciófigura-sorozatának részeként.

 

 

 

{{források}}

 

 

 

{{X-Men}}

 

{{DEFAULTSORT:Jovendo Mult Napjai, A}}

[[Kategória:Marvel Comics-történetek]]

 

[[en:Days of Future Past]]