„Majna–Duna-csatorna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
34. sor:
== Gazdaságosság ==
A folyók összekötése lehetővé tette a csatornán át az olcsó és energiatakarékos áruszállítást. Az európai kereskedelmi flotta tolóhajói egy-egy szállításnál 2 tehervonatot megtöltő árumennyiséget képesek szállítani, '''a vasúthoz képest 1/3 áron'''{{citation needed}}. [[Kamion]]okkal összevetve: száz óriás kamion árukészletét képes egy hajó környezetbarát és olcsó, energiatakarékos módon szállítani. Bizonyos speciális termékek hajón szállíthatók a leggazdaságosabban, így a csatornának folyamatosan élénk a forgalma.
A környékén élők nagyon sokat nyertek az idegenforgalommal és a személyes környezetük rendezésével.
Áttételesen nyertek a hollandok és németek is, mert nagy úszó szállodáikkal sokszor egészen a [[Fekete-tenger]]ig lehajóznak. Holland és német kereskedők már a magyar Duna-szakaszon is megjelentek hajószállítási szolgáltatásaikkal (a [[MAHART]] visszaszorult és nincsen magyar szállodahajó). Elmondhatni, hogy a nyugatiak nyertek a csatornán, de a magyar vállalatok nem készültek fel, hogy éljenek a csatorna kínálta lehetőségekkel.
Az [[Európai Unió]] a VII. közlekedési folyosónak tartja. A hozzá kapcsolódó, keletebbre eső Duna-szakaszok fejlesztésére pénzt ad, de Magyarország a vízlépcső-botrány miatt egyelőre semmilyen fejlesztést nem hajlandó végezni{{citation needed}}, holott pont a német példa mutatja, hogy van környezetbarát megoldás a hajózhatóvá tételre.
== Nehézségek ==
| |||