„Massospondylus” változatai közötti eltérés

* ''M. kalae'' <small>Barrett, 2009</small>

| synonyms =

| wikispecies = Massospondylus

| wikicommons = Massospondylus

Valószínűleg [[növényevő]] volt, bár létezik olyan elképzelés, ami szerint prosauropodák [[mindenevő]]k voltak. Karcsú testtel, hosszú nyakkal és farokkal rendelkezett, mellső lábainak [[hüvelykujj]]ain éles karmok helyezkedtek el, melyeket a táplálkozás vagy esetleg a védekezés során használhatott. Néhány újabb vizsgálat szerint a ''Massospondylus'' folyamatosan növekedett egész életében, testében a [[madarak]]éhoz hasonló légzsákok voltak, és feltehetően gondozta az utódait.

 

[[Fájl:Massospondylus scale.png|balra|bélyegkép|A ''Massospondylus'' és az ember méretének összehasonlítása]]

 

A ''Plateosaurushoz'' hasonlóan minden lábán öt ujja volt, a hüvelykujjain pedig nagy karmokat viselt, amiket feltehetően táplálkozásra vagy a [[Ragadozó életmód|ragadozókkal]] szembeni védekezésre használt. A mellső láb negyedik és ötödik ujja kisebb volt, aszimmetrikus látszatot keltett. A 2007-es vizsgálat megállapította, hogy a kéztartás félig szupinált („imádkozó tartás”) volt, a tenyerek egymás felé fordultak; a csuklókat sosem találták meg elfordított helyzetben a még ízelt (kapcsolódó részekből álló) fosszíliáknál.<ref name=Bon07/>

 

[[Fájl:Massospondylus Skull Steveoc 86.png|bélyegkép|balra|A ''Massospondylus'' koponyájának ábrája, a rajta található különböző nyílásokkal]]

 

Fejének hossza körülbelül a [[combcsont]] hosszának felét érte el. Számos nyílás található rajta, melyek csökkentik a tömegét és izomtapadási pontokat, illetőleg helyet biztosítanak az [[érzékszervek]] számára. A nyílások a [[koponya]] két oldalán szimmetrikusan helyezkednek el. Elöl két nagyobb méretű, ellipszis alakú orrnyílás található. A szemnyílások aránylag nagyobbak, mint a hasonló nemeknél, például a ''Plateosaurusnál''. A szemek és az orr között elhelyezkedő oldalsó nyílás ''(fenestra antorbitalis)'' kisebb, mint a ''Plateosaurusé''. A koponya hátsó részén, közvetlenül a szemek mögött oldalt és felül, valamint az [[Állkapocscsont|állkapocs]] oldalán, további nyílások találhatók.<ref name=Dinosauria/> A koponya szélesebb és rövidebb, mint a ''Plateosaurusé'', de az összehasonlítást megnehezíti, hogy az egyes példányok koponyái sérültek, csak a helyreállított változataik vizsgálhatók.<ref name=Dinosauria/> A különböző egyedek koponyái eltérő jellegzetességeket mutatnak; például más a szemnyílás felső szegélyének vastagsága és a [[felső állcsont]] alsó részének magassága. Ezek a különbségek talán a [[nemi kétalakúság]] jelei,<ref name=GKR90>{{cite journal|last=Gow|first=Christoper E.|coauthors=J.W. Kitching and Michael K. Raath|year=1990|title=Skulls of the prosauropod dinosaur ''Massospondylus carinatus'' Owen in the collections of the Bernard Price Institute for Palaeontological Research|journal=Palaeontologia Africana|volume=27|pages=45–58}}</ref> vagy az egyedek közti kisebb eltérések lehetnek.<ref name=PMG97>{{cite journal|last=Galton|first=Peter M.|year=1997|title=Comments on sexual dimorphism in the prosauropod dinosaur ''Plateosaurus engelhardti'' (Upper Triassic, Trossingen)|journal=Neus Jahrbuch für Geologie und Paläontologie, Monatshefte|volume=11|pages=674–682}}</ref>

Más prosauropodákhoz hasonlóan valószínűleg a ''Massospondylusnak'' is volt a táplálék kihullását gátló pofarésze, mivel az állkapocs csontok felszínén a [[hüllők]]re jellemző apró lyukaknál jóval nagyobbak találhatók a [[véredény]]ek számára.<ref name=Dinosauria/> A. W. Crompton és John Attridge 1986-ban készült tanulmányukban megállapították, hogy a ''Massospondylus'' koponyák a túlharapás jeleit mutatják, és azt feltételezték, hogy az alsó állkapocs elején egy elszarusodott csőrszerű képződmény helyezkedhetett el, ami az alsó és a felső [[fog]]sor közötti távolságot töltötte ki.<ref name=CA86>{{cite book|last=Crompton|first=A.W.|coauthors=John Attridge|year=1986|chapter=Masticatory apparatus of the larger herbivores during Late Triassic and Early Jurassic times|editor=Kevin Padian|title=The Beginning of the Age of Dinosaurs: Faunal Change Across the Triassic–Jurassic Boundary|location=New York|publisher=Cambridge University Press|pages=223–236|isbn=0-521-36779-4}}</ref> A feltételezésről azonban a későbbiekben megállapították, hogy helytelen, mivel az eltérést a fosszíliára alulról és felülről ható nyomás okozta. A hasonló módon nem sérült koponyáknál nem észlelhető a túlharapás.<ref name=GKR90/> Emellett úgy tűnik, hogy a fogak alaktanára vonatkozó megállapítások a fogak állkapocsban való elhelyezkedésén alapulnak.<ref name=ageofdinosaursmassospondylus/> Bár a ''Massospondylus'' ''heterodont'' fogazata nagyobb fogak közötti eltérést mutat, mint a ''Plateosaurusé'', nem ér el olyan szintű specializációt, ami például a ''[[Heterodontosaurus]]nál'' tapasztalható.<ref name=ageofdinosaursmassospondylus/> A felső fogsor elülső fogai kör keresztmetszetűek és kúposak, ellentétben a hátsó fogakkal, melyek laposabbak és ovális keresztmetszetűek.<ref name=Dinosauria/><ref name=ageofdinosaursmassospondylus/>

 

A ''Massospondylus'' első fosszíliáit Richard Owen írta le 1854-ben.<ref>{{cite book|author=Owen, Richard|year=1854|title=Descriptive catalogue of the Fossil organic remains of Reptilia and Pisces contained in the Museum of the Royal College of Surgeons of England|location=London|pages=1–184|OCLC=14825172}}</ref> Neve az ógörög ''masszon'' ('megnyúlt')<ref name=Creisler>{{cite web|last=Creisler|first=Ben|title=Dinosauria Translation and Pronunciation Guide|publisher=Dinosauria.com|year=2003|url=http://www.dinosauria.com/dml/names/dinom.htm|accessdate=20100301}}</ref> és ''szpondülosz'' ('gerinc') szavakból származik.<ref name=Liddell1980>{{cite book|last=Liddell|first=Henry George|coauthors=Robert Scott|year=1980|title=A Greek-English Lexicon (Abridged Edition)|publisher=Oxford University Press|location=Oxford|isbn=0-19-910207-4|oclc=17396377}}</ref> A fosszíliákat J. M. Orpen fedezte fel az Elliot-formáció felső részén, a dél-afrikai Harrismith közelében, 1853-ban. A maradványok között megtalálhatók voltak a nyak, a hát és a farok csigolyák, egy [[lapocka]], egy [[felkarcsont]], egy részleges [[Csontos medence|csípő]], egy combcsont, egy [[sípcsont]] és a kezek, valamint a lábak csontjai. A holotípus a londoni Royal College of Surgeons gyűjteményébe került, majd megsemmisült a [[második világháború]] alatt; csupán a másolatai maradtak fenn.<ref name=DFG97>{{cite book|chapter=Massospondylus|last=Glut|first=Donald F.|title=Dinosaurs: The Encyclopedia|year=1997|publisher=McFarland & Co|location=Jefferson, North Carolina|pages=581–586|isbn=0-89950-917-7}}</ref> A későbbiekben feltételezett ''Massospondylus'' maradványok kerültek elő a dél-afrikai Elliot-formáció felső részéről, a Clarens-formációból, a Bushveld Sandstone-formáció dél-afrikai és lesothói részéről; a zimbabwei Forest Sandstone-formációból és a Karroo Sandstone-formáció felső részéről; valamint az arizonai Kayenta-formációból. Ezek a leletek legalább 80 hiányos csontvázat és négy koponyát tartalmaznak, egy részük fiatal, más részük pedig felnőtt egyedektől származik.<ref name=Dinosauria/>

 

[[Argentína|Argentínából]] is ismert ''Massospondylusról'' szóló beszámoló,<ref name=Dinosauria/> de erről a leletről később megállapították, hogy egy közeli rokon nemhez tartozik. A több részleges csontvázat és legalább egy koponyát tartalmazó fosszíliákra a [[kora jura]] kori Cañon del Colorado-formációban találtak rá, az argentínai San Juan mellett. Az anyag 2009-ben az ''[[Adeopapposaurus]]'' nevet kapta.<ref name=RNM09>{{cite journal|last=Martínez|first=Ricardo N.|year=2009|title=''Adeopapposaurus mognai'', gen. et sp. nov (Dinosauria: Sauropodomorpha), with comments on adaptations of basal sauropodomorpha|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=29|issue=1|pages=142–164|doi=10.1671/039.029.0102}}</ref>

 

Számos fajt neveztek el, azonban a legtöbbet már nem tekintik érvényesnek.

A típusfaj a Richard Owen által elnevezett ''M. carinatus''.<ref name=PaleobiologyDB>{{cite web|title=Massospondylus|year=2007|work=The Paleobiology Database|url=http://paleodb.org/cgi-bin/bridge.pl?action=checkTaxonInfo&taxon_no=38642&is_real_user=1|accessdate=20100301}}</ref> A további fajok közé tartozik a ''M. browni'' (Harry Seeley, 1895),<ref name=Seeley1895>{{cite journal|last=Seeley|first=H.G.|title=On the type of the genus ''Massospondylus'' and on some Vertebrae and limb-bone of ''M. (?) browni''|journal=Annals and Magazine of Natural History|volume=15|issue=|pages=102–125|year=1895}}</ref> a ''M. harriesi'' (Robert Broom 1911),<ref name=Broom11>{{cite journal|last=Broom|first=Robert|title=On the dinosaurs of the Stormberg, South Africa|journal=Annals of the South African Museum|volume=7|issue=4|pages=291–308|year=1911}}</ref> a ''M. hislopi'' (Richard Lydekker, 1890),<ref name=Lydekker>{{cite journal|last=Lydekker|first=Richard|coauthors=|title=Note on certain vertebrate remains from the Nagpur district|journal=Records of the Geological Survey of India|volume=23|issue=1|pages=21–24|year=1890}}</ref> a ''M. huenei'' (Cooper, 1981),<ref name=Cooper>{{cite journal|last=Cooper|first=M.R.|title=The prosauropod dinosaur ''Massospondylus carinatus'' Owen from Zimbabwe: its biology, mode of life and phylogenetic significance|journal=Occasional Papers of the National Museums and Monuments of Rhodesia, Series B, Natural Sciences|volume=6|issue=10|pages=689–840|year=1980}}</ref> a ''M. kaalae'' (Barrett 2009),<ref name=BPM09>{{cite journal|last=Barrett|first=P. M.|year=2009|title=A new basal sauropodomorph dinosaur from the Upper Elliot Formation (Lower Jurassic) of South Africa|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=29|issue=4|pages=1032–1045|doi=10.1671/039.029.0401}}</ref> a ''M. rawesi'' (Lydekker, 1890)<ref name=Lydekker/> és a ''M. schwarzi'' (Haughton, 1924).<ref name=Haughton1924>{{cite journal|last=Haughton|first=Sydney H.|title=The fauna and stratigraphy of the Stormberg Series|journal=Annals of the South African Museum|volume=12|pages=323–497|year=1924}}</ref>

A ''M. kaalae''-ról 2009-ben készült leírás egy részleges koponya alapján, ami az Elliot-formáció felső részén került elő a dél-afrikai Herschel-körzetben. Ez a faj ugyanabból az időből és térségből származik, amelyből a ''M. carinatus''. A típusfaja az agyüreg morfológiájában és a koponya más tulajdonságaiban, többek között a premaxilla arányaiban tér el.<ref name=BPM09/>

 

Több dinoszaurusz nevet is a ''Massospondylus'' szinonimájaként kezelnek. Ezek közé tartozik az ''Aristosaurus'', a ''Dromicosaurus'', a ''Gryponyx'', a ''Hortalotarsus'', a ''Leptospondylus'', és a ''Pachyspondylus'', melyek kevés tudományos értékkel bíró bizonytalan elnevezések.<ref name=Cooper/> A ''Hortalotarsus skirtopodust'' Harry Seeley azonosította 1894-ben, néhány lábcsont alapján. A következő évben Richard Owen néhány csigolya fosszíliát megvizsgálva alkotta meg a ''Leptospondylus capensis'' és a ''Pachyspondylus orpenii'' nevet. Ezek a fosszília töredékek a [[második világháború]]ban megsemmisültek. Az ''Aristosaurus erectus'' nevet E. C. N. van Hoepen adta 1920-ban, egy olyan példánynak, melynek majdnem a teljes csontváza megőrződött. A szintén Hoepen által elnevezett ''Dromicosaurus gracilisnek'' csak a hiányos csontváza került elő. A mindössze egy csípő alapján ismert ''Gryponyx taylori'' fajt Sidney H. Haughton nevezte el 1924-ben. Ezek a fosszíliák Dél-Afrika [[hettangi]] vagy [[sinemuri]] korszakához tartozó rétegeiből kerültek elő, ahol a ''Massospondylust'' is megtalálták.<ref name=Tweet>{{cite web|last=Tweet|first=Justin|title=Sauropodomorpha|work=Thescelosaurus!|year=2007|url=http://www.thescelosaurus.com/sauropodomorpha.htm|accessdate=20100301}}</ref><ref name=WETAL04>{{cite book|last=Weishampel|first=David B.|coauthors=Paul M. Barrett, Rodolfo Coria, A., Jean Le Loeuff, Zhao Xijin Xu Xing, Ashok Sahni, Elizabeth M.P. Gomani and Christopher R. Noto|chapter=Dinosaur Distribution|editor=David B. Weishampel, Peter Dodson and Halszka Osmólska|title=The Dinosauria|edition=2nd ed.|year=2004|publisher=University of California Press|location=Berkeley|isbn=0-520-24209-2|pages=517–606}}</ref> A zoológiai nevezéktan szabályai szerint ezek az elnevezések szinonimáknak tekintendők. Mivel a ''Massospondylus'' név korábban szerepelt tudományos cikkben, elsőbbséget élvez.

 

{|style="margin-left: 1em;; margin-bottom: 0.5em; width: 248px; border: #99B3FF solid 1px; background-color: #FFFFFF; color: #000000; float: right; "

|{{clade|style=font-size:75%

A ''Massospondylus'' a Massospondylidae család [[Típusgénusz|típusneme]] és névadója. A Massospondylidae családba tartozik a ''Yunnanosaurus'' is,<ref name=Sereno>{{cite journal|last=Sereno|first=Paul C.|title=The evolution of dinosaurs|journal=Science|volume=284|issue=5423|pages=2137–2147 year=1999|doi=10.1126/science.284.5423.2137|year=1999}}</ref> habár Lu Junchang és más kutatók (2007-ben) a ''Yunnanosaurust'' saját családba sorolták be.<ref name=Luetal07>{{cite journal|last=Lu|first=J.|coauthors=T. Li, S. Zhong, Y. Azuma, M. Fujita, Z Dong and Q. Ji|title=New yunnanosaurid dinosaur (Dinosauria, Prosauropoda) From the Middle Jurassic Zhanghe Formation of Yuanmou, Yunnan province of China|journal=Memoir of the Fukui Prefectural Dinosaur Museum|volume=6|issue=|pages=1–15|year=2007}}</ref> Yates (2007-ben) úgy vélte, hogy a ''Massospondylus'', a ''Coloradisaurus'' és a ''Lufengosaurus'' massospondylidák, az [[Anchisauria]] kládba tartozó ''Yunnanosaurusszal'' együtt.<ref name=Yates/> Nathan D. Smith és Diego Pol (2007-ben) egy filogenetikai elemzést végeztek, mely alapján a ''Massospondylus'', a ''Coloradisaurus'', és a ''Lufengosaurus'' mellett egy új nemet, a ''[[Glacialisaurus]]t'' is a Massospondylidae család tagjaként osztályozták.<ref name=SP07>{{cite journal|last=Smith|first=Nathan D.|coauthors=Diego Pol|year=2007|title=Anatomy of a basal sauropodomorph dinosaur from the Early Jurassic Hanson Formation of Antarctica|journal=Acta Palaeontologica Polonica|volume=52|issue=4|pages=657–674|url=http://www.app.pan.pl/archive/published/app52/app52-657.pdf|format=PDF|accessdate=20100301}}</ref> Az ''Adeopapposaurus'' olyan fosszíliákon alapul, amelyeket eredetileg a ''Massospondylus'' dél-amerikai képviselőjének gondolták, de később egy másik massospondylida nembe sorolták be.<ref name=RNM09/>

 

A kora jura korban az állat- és növényvilág világszerte hasonló volt. A [[tűlevelűek]] alkalmazkodtak a forró időjáráshoz, és gyakori növényekké váltak,<ref name=DAR89>{{cite book|last=Russell|first=Dale A.|title=An Odyssey in Time: Dinosaurs of North America|year=1989|publisher=NorthWord Press|location=Minocqua, Wisconsin|isbn=1-55971-038-1|pages=45}}</ref> míg a dinoszaurusz populáció fő részét a prosauropodák és a bazális theropodák alkották.<ref name=HCL04>{{cite book|author=Holtz, Thomas R., Jr., Ralph E. Chapman, Matthew C. Lamanna|chapter=Mesozoic biogeography of Dinosauria|editor=Weishampel & ''als.''|title=The Dinosauria|edition=2nd edition|pages=627–642}}</ref>

Dél-Afrikára a kora jura idején a [[sivatagi éghajlat]] volt jellemző.<ref name=GSP88>{{cite_book|last=Paul|first=Gregory S.|year=1988|title=Predatory Dinosaurs of the World|chapter=Coelophysis rhodesiensis|location=New York|publisher=Simon and Schuster|pages=pp. 262–265|isbn=978-0-6716-1946-6}}</ref> Az afrikai ''Massospondylus'' kortársai voltak a [[Crocodylomorpha|crocodylomorphák]], a [[Tritylodontidae|tritylodontidák]], a [[Trithelodontidae]] családba tartozó [[Therapsida|therapsidák]] és a ''[[Morganucodon]]'' nembe tartozó [[emlősök]],<ref name=Dinosauria/> a dinoszauruszok között pedig az olyan kis theropodák, mint a ''[[Megapnosaurus|Megapnosaurus rhodesiensis]]'', a ''[[Melanorosaurus]]'' nem ''(M. thabanensis)'', a [[madármedencéjűek]] több korai képviselője, például a ''[[Lesothosaurus]]'', a [[Heterodontosauridae|heterodontosauridák]] családjába tartozó ''[[Abrictosaurus]]'', a ''[[Heterodontosaurus]]'' és a ''[[Lycorhinus]]''.<ref name=WETAL04/> Nem tisztázott, hogy a [[húsevő]]k vadásztak-e a ''Massospondylusra''.

A dél-afrikai kora jura kori rétegekből előkerült theropodák, például a ''Megapnosaurus'', kisebbek voltak a ''Massospondylushoz'' hasonló közepes méretű prosauropodáknál. A kis ragadozóknak gyorsan és meglepetésszerűen kellett lecsapniuk a prosauropodákra, melyek a mellső és hátsó lábaikon levő karmaikkal védhették magukat.<ref name=GSP88/> A 6&nbsp;méter hosszúságú<ref name=Smithetal>{{cite book|last=Smith|first=N.D.|coauthors=P.J. Makovicky, D. Pol, W.R. Hammer and P.J. Currie|chapter=The Dinosaurs of the Early Jurassic Hanson Formation of the Central Transantarctic Mountains: Phylogenetic Review and Synthesis|editor=Alan Cooper, Carol Raymond et ''als.'' (eds.)|year=2007|title=Antarctica: A Keystone in a Changing World\u2014Online Proceedings for the Tenth International Symposium on Antarctic Earth Sciences|location=Reston, Virginia |publisher=U.S. Geological Survey|isbn=1-411-31788-2|doi=10.3133/of2007-1047.srp003|oclc=85782509|url=http://pubs.usgs.gov/of/2007/1047/srp/srp003/of2007-1047srp003.pdf|format=PDF|accessdate=20100301}}</ref> húsevő theropoda, a ''[[Dracovenator]]'' is ekkor élt (a hettangi és sinemuri korszakok során), és a maradványait megtalálták az Elliot-formációban is, ahonnan a ''Massospondylus'' előkerült.<ref name=Yates0506>{{cite journal|last=Yates|first=A.M.|title=A new theropod dinosaur from the Early Jurassic of South Africa and its implications for the early evolution of theropods|journal=Palaeontologia africana|volume=41|pages=105–122|year=2006}}</ref>

 

Más dinoszauruszokhoz hasonlóan a ''Massospondylus'' biológiájának nagy része, beleértve viselkedését, színét és fiziológiáját is, ismeretlen. A legújabb vizsgálatok azonban lehetővé tették, hogy a kutatók elméleteket gyártsanak a növekedési mintákat,<ref name=Sanderklein/> a táplálkozást,<ref name=Weemsetal/> a testhelyzetet,<ref name=Bon07/> a szaporodást<ref name=Reiszetal05/> és a légzőrendszert<ref name=Wedel/> illetően.

 

Egy 2007-es tanulmány alapján a ''Massospondylus'' képes lehetett rövid karjait a ragadozókkal vagy a fajtársakkal való harc, valamint táplálkozás közben használni, bár a száját nem volt képes elérni velük. A tudósok úgy vélik, hogy a ''Massospondylus'' a nagy hüvelykujj karmai segítségével letéphette a fákról az ehető részeket,<ref name=Bon07/> de harc, ásás vagy akár a tisztálkodás<ref name=ageofdinosaursmassospondylus/> során is a segítségére lehettek.

 

 

Egy 2005-ös vizsgálat szerint a ''Massospondylus'' [[Kladisztika#Alapelvek, fogalmak|testvértaxonja]], a ''Plateosaurus'' olyan növekedési mintákat mutat, amire hatással voltak a környezeti tényezők. Amikor bőségesen állt rendelkezésre az élelem, vagy amikor a klíma kedvezőbb volt, a ''Plateosaurus'' növekedése meggyorsult. Ez az úgynevezett „fejlődési képlékenység” más dinoszauruszoknál például a ''Massospondylusnál'' nem figyelhető meg, annak ellenére, hogy közeli rokonságban álltak egymással. A vizsgálat során az is kiderült, hogy a ''Massospondylus'' növekedése egy jellegzetes görbét követett, amely a növekedési arány változásokat és az egyedek végleges méretét illetően kis eltéréseket mutat.<ref name=Sanderklein>{{cite journal|last=Sander|first=P. Martin|coauthors=Nicole Klein|title=Developmental plasticity in the life history of a prosauropod dinosaur|journal=Science|volume=310|issue=5755|pages=1800–1802|year=2005| doi=10.1126/science.1120125|pmid=16357257}}</ref> Egy másik, [[Dinoszauruszok életkorának meghatározása|kormeghatározással]] kapcsolatos vizsgálat szerint a ''Massospondylus'' átlagos növekedési aránya 17 kilogramm volt évente, és nagyjából 15 éves korára érte el a végleges méretét.<ref name=Ericksonetal>{{cite journal|last=Erickson|first=Gregory M.| coauthors=Kristina Curry Rogers and Scott A. Yerby|title=Dinosaurian growth patterns and rapid avian growth rates|journal=Nature|volume=412|issue=|pages=429–433|year=2001|doi=10.1038/35086558}}</ref>

 

A ''Massospondylus'' és más prosauropodák növényevők vagy mindenevők lehettek. Az 1980-as években és a 2000-es évek első felében az őslénykutatók arról vitatkoztak, hogy a prosauropodák képesek voltak-e húsevőként élni.<ref name=Attridgeetal85/><ref name=Cooper/> A húsevő prosauropodák elméletét azonban kétségbe vonták, és az újabb vizsgálatok már növényevő vagy mindenevő életmódot valószínűsítenek. Galton és Upchurch (2004-ben) úgy vélték, hogy a koponya jellegzetességei (például az állkapocs ízület) közelebb állnak a növényevő hüllőkéhez, mint a húsevőkéhez, míg a fogak koronájának alakja a modern növényevő vagy mindenevő [[Iguana|leguángyíkokéra]] hasonlít. A fogkorona maximális szélessége nagyobb, mint a gyökéré, miáltal a vágóél a ma élő növényevő vagy mindenevő hüllőkére emlékeztet.<ref name=Dinosauria/> Paul M. Barrett (2000-ben) felvetette, hogy a prosauropodák kiegészíthették a növényi táplálékukat az általuk elejtett apróbb állatok vagy esetleg dögök húsának elfogyasztásával.<ref name=Barrett>{{cite book|last=Barrett|first=P.M.|chapter=Prosauropod dinosaurs and iguanas: Speculations on the diets of extinct reptiles|editor=Hans-Dieter Sues|year=2000|title=Evolution of Herbivory in Terrestrial Vertebrates: Perspectives from the Fossil Record|location=Cambridge|publisher=Cambridge University Press|isbn=978-0-521-59449-3|pages=42–78}}</ref> A zúzókövek (gasztrolitok), melyeket a dél-afrikai ''Massospondylus'' fosszíliákkal<ref name=ageofdinosaursmassospondylus/> és egy [[Virginia]] állambeli késő triász kori ''Massospondylusszerű'' állat maradványaival együtt találtak,<ref name=Weemsetal>{{cite journal|last=Weems|first=Robert E.|coauthors=Michelle J. Culp and Oliver Wings|title=Evidence for Prosauropod Dinosaur Gastroliths in the Bull Run Formation (Upper Triassic, Norian) of Virginia|journal=Ichnos|volume=13|issue=3–4|pages=271–295|year=2007|doi=10.1080/10420940601050030}}</ref> arról árulkodnak, hogy az állat köveket nyelt az emésztése megkönnyítésére;<ref name=ageofdinosaursmassospondylus /> az állat [[Zúzógyomor|zúzájának]] izom-összehúzódásai porrá őrölték a lenyelt növényi anyagokat, kompenzálva a rágószervek tökéletlenségét.

 

[[Fájl:Massospondylus baby BW.jpg|bélyegkép|jobbra|Művészi rekonstrukció, amely négy lábon járó állatként ábrázol egy fiatal ''Massospondylust'']]

1977-ben hét 190 millió éves [[Tojás (biológia)|tojást]] találtak a dél-afrikai Golden Gate Highlands National Parkban, melyeket James Kitching a ''Massospondylusénak'' tulajdonított. Közel 30 évvel később, a fosszíliákból 15&nbsp;centiméter hosszú embriókat távolítottak el. Ezek a valaha talált legrégebbi dinoszaurusz embriók. A születendő utódoknak még nem voltak fogaik, ami alapján feltételezhető, hogy a születésük után nem tudták ellátni magukat. A lábaik közel egyenlő hosszúak voltak, így valószínű, hogy az újszülött ''Massospondylusok'' négy lábon jártak.<ref name=Reiszetal05>{{cite journal|last=Reisz|first=Robert R.|coauthors=Diane Scott, Hans-Dieter Sues, David C. Evans, Michael A. Raath|title=Embryos of an Early Jurassic prosauropod dinosaur and their evolutionary significance|journal=Science|volume=309|issue=5735|pages=761–764|year=2005|doi=10.1126/science.1114942}}</ref> A koponya és a szemek a test arányait tekintve túlméretezettek voltak, ahogyan az más gerincesek fiatal példányainál is megfigyelhető, emellett pedig a koponyájuk magasabb és sokkal keskenyebb is volt a felnőttekénél.<ref name=ageofdinosaursmassospondylus/> Az utódok négylábúságából kikövetkeztethető, hogy a későbbi sauropodák e fiatalkori jellegzetesség visszamaradása (az úgynevezett [[Pedomorfizmus|pedomorfózis]]) révén váltak felnőtt korukra négy lábon járó állatokká.<ref name=Reiszetal05/>

 

Számos hüllőmedencéjű dinoszaurusz rendelkezett levegőtartalmú üreges csigolyákkal és bordákkal ''(foramina pneumatica)'', melyek amellett, hogy csökkentették a csontok tömegét, talán egyszerű átáramoltató cirkulációs rendszerként is működtek, amihez hasonló a modern madaraknál is megtalálható. Egy ilyen rendszerben üregesek a nyakcsigolyák és a bordák a nyaki légzsáknál, a hátcsigolyák a tüdőnél, a deréktáji és keresztcsonti (csípő) csigolyák pedig a hasi légzsáknál. Ezek a szervek egy nagyon hatékony és összetett légzőrendszert alkotnak.<ref name=oconnorclaessens2006>{{cite_journal|last=O'Connor|first=Patrick M.|coauthors=Leon P.A.M. Claessens|year=2006|title=Basic avian pulmonary design and flow-through ventilation in non-avian theropod dinosaurs|journal=Nature|volume=436|issue=7048|pages=253–256|doi=10.1038/nature03716}}</ref> A prosauropodák a hüllőmedencéjűek egyetlen nagyobb csoportja, melynek nincs kiterjedt ''foramina pneumatica'' rendszere. A ''Plateosaurusnál'' és a ''Thecodontosaurusnál'' találhatók olyan nyomok, amelyek a pneumatikus bemélyedésekre hasonlítanak, de kisebbek azoknál. Egy 2007-es vizsgálat, a testvértaxonoknál (a sauropodáknál és a theropodáknál) talált bizonyítékok alapján megállapította, hogy az olyan prosauropodáknak, mint a ''Massospondylus'', valószínűleg voltak nyaki és hasi légzsákjaik. Bár nem sikerült meghatározni, hogy mely prosauropodáknak volt madárszerű átáramoltató tüdejük, az mindenesetre biztos, hogy már rendelkeztek légzsákokkal.<ref name=Wedel>{{cite journal|last=Wedel|first=Mathew|title=What pneumaticity tells us about 'prosauropods', and vice versa|journal=Special Papers in Palaeontology|volume=77|issue=|pages=207–222|publisher=|location=|year=2007|url=http://sauroposeidon.net/Wedel_2007_pneumaticity-and-prosauropods.pdf|format=PDF|accessdate=20100301}}</ref>

 

{{fordítás|en|4=angol|n=a|Massospondylus|oldid=342005099}}<!-- 2010-02-05 -->

{{források}}

 

* {{cite journal|author=Chinsamy, A.|year=1992|chapter=Ontogenetic growth of the dinosaurs ''Massospondylus carinatus'' and ''Syntarsus rhodesiensis''|title=Abstracts of papers. Society of Vertebrate Paleontology, fifty-second annual meeting|publisher=Royal Ontario Museum Toronto, Ontario|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=12|issue=3|pages=23A}}

* {{cite journal|author=Gow, C. E.|year=1990|title=Morphology and growth of the ''Massospondylus'' braincase (Dinosauria, Prosauropoda)|journal=Palaeontologia Africana|volume=27|pages=59–75}}

* {{cite journal|author=Martínez, R.N.|year=1999|title=''Massospondylus'' (Dinosauria: Sauropodomorpha) in northwestern Argentina|journal=Abstracts VII International Symposium on Mesozoic Terrestrial Ecosystems, Buenos Aires|volume=40}}

 

* {{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/fold/20050803alegkorabbi.html|title=Tudomány – A legkorábbi dinoszauruszembrió|accessdate=20100301}}

* {{cite web|url=http://old.hirado.hu/nyomtatas.php?id=52540|title=Először másztak, majd futni tanultak a fiatal dinoszauruszok|accessdate=20100301}}

 

* {{cite web|url=http://brodel.med.utoronto.ca/~heidir/interface.html|title=Locomotion and Ontogeny of ''Massospondylus carinatus''|accessdate=20100301}}

* {{cite web|url=http://www.palaeos.com/Vertebrates/Units/330Sauropodomorpha/330.100.html#Massospondylidae|title=Palaeos Vertebrates 330.100 Sauropodomorpha : Prosauropoda|work=Palaeos|accessdate=20100301}}

* {{cite web|url=http://news.nationalgeographic.com/news/2005/07/0728_050728_dinoembryo.html|title=Rare fossil embryos reveal growth|work=National Geographic M|date=2005-07-28|accessdate=20100301}}

* {{cite web|url=http://www.thescelosaurus.com/sauropodomorpha.htm|title=Sauropodomorpha|work=Thescelosaurus!|accessdate=20100301}}

 

[[Kategória:Prosauropodák]]

 

{{Link FA|en}}

[[en:Massospondylus]]

[[ar:ماسوسبونديلوس]]