„Emissziós köd” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások,
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
4. sor:
Az '''emissziós köd''' [[ion]]izált [[gáz]]ból ([[plazma|plazmából]]) álló, változatos színekben világító csillagközi felhő. Az ionizáció forrását a közeli [[csillag]]okból érkező nagyenergiájú [[foton]]ok jelentik. Két különböző módon jöhet létre a fény kisugárzása:
 
* '''[[Ionizáció]]val és [[rekombináció]]val''': a köd atomjairól az ionizációs szintet meghaladó energiával rendelkező fotonok [[elektron]]okat szakítanak le. Az ionizált atomok a szabad elektronokat újra befoghatják; e folyamat során az elektronok mozgási energiájuk egy részét foton formában leadják. A befogás során az atom gyakran gerjesztett állapotúvá válik, mivel az elektron nem a legalacsonyabb, még betöltetlen héjra kerül. Az elektron azonban rövid idő elteltével alacsonyabb héjra ugrik, és a héjak közötti energiakülönbséget meghatározott [[hullámhossz]]ú és energiájú foton formájában kisugározza. Ez a folyamat addig tart, amíg az elektron eléri a legalacsonyabb, még betöltetlen héjat.
* '''[[Gerjesztés]]sel''': egy atomhoz kötött elektron meghatározott energiájú foton behatásának köszönhetően magasabb energiájú elektronhéjra ugrik. A foton, illetve a fotonok által átadott energiának pontosan meg kell egyeznie a két héj közötti energiakülönbséggel. A rekombinációs folyamat okozza azt, hogy az elektron az eredeti héjra visszaugrik, és közben fotont (fotonokat) bocsát ki.
 
A két folyamat okozza azt, hogy az ilyen ködök [[színkép]]e nem folytonos, hanem erős emissziós vonalakból áll.
12. sor:
 
Ezek a ködök legtöbbször gázfelhők maradványai, melyekből a ködöt megvilágító – gyakran '''[[O színképtípusú csillag|O]]''', '''[[B színképtípusú csillag|B]]''' vagy '''[[A színképtípusú csillag|A]]''' színképtípusú – csillagok létrejöttek. A köd színe egyrészt kémiai összetételétől, másrészt a besugárzott fény energiájától függ. Mivel az univerzumban a [[hidrogén]] a leggyakoribb csillagközi [[gáz]], és mivel viszonylag alacsony az ionizációs energiaküszöbe, így sok köd a hidrogénre jellemző vörös színben, 652 nm-es [[hullámhossz]]on világít. Amennyiben a besugárzott energia elegendő, úgy más [[atom]]ok és [[molekula|molekulák]] is ionizálódhatnak, mely a ködnek zöld vagy kék színt kölcsönöz. A köd színéből megállapítható annak összetétele: a legtöbb emissziós köd 90%-ban hidrogénből áll, mely mellé [[hélium]], [[oxigén]], [[nitrogén]] és egyéb elemek is vegyülnek.
 
{{commons|Category:Emission nebulae}}