„Geertgen tot Sint Jans” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
6. sor:
'''Geertgen tot Sint Jans''' (ismert ''Gerrit'' vagy ''Geertgen van Haarlem'', ''Gerrit Gerritsz'' vagy ''Gérard de Saint-Jean'' néven is) ([[Leiden]] (?), [[1460]]-[[1465]] körül – [[Haarlem]], [[1495]] előtt) észak-[[németalföld]]i festő, a [[Hollandia|holland]] festészet első jelentős alkotója.
== Élete és művészete ==
Életéről keveset tudunk, s csak keresztnevét ismerjük. [[Karel van Mander]] ''Schilderboeck'' című művében úgy említi, mint laikus testvért, aki a haarlemi [[Keresztelő Szent János|Szent János]]ról elnevezett [[johannita]] [[kolostor]]ban lakik. Innen ered ma ismert neve: ''a kis Gerard, aki a Szent Jánosban lakik''. Valószínűleg [[Albert van Ouwater]] tanítványa volt, és fiatalon, 28 éves kora körül halt meg.
12. sor:
A [[15. század]]i holland festészet első jelentős alakja, akiről [[Albrecht Dürer|Dürer]] azt mondta, hogy „''valójában már az anyja méhében is festő volt''“. Munkáiban keveredik Észak-Németalföld művészete a kor flamand jellegzetességeivel. Biztosan csak két [[Bécs]]ben található festmény származik tőle, a stíluselemzések után még kb. 15 festményről állítható, hogy valószínűleg az ő munkája. Képeinek hozzávetőleges kronológiai sorrendiségét megállapítva kiderült, hogy korai képei a [[brugge]]i festőiskola jellegzetességeit mutatják. A későbbi kutatások kiderítették, hogy valószínűleg ő lehetett az a festőtanonc, akit ''Gheerkin de Hollandere'', ''Gheerkin Hollandiából'' néven jegyeztek be a bruggei Szent Lukács-céh tanulói névsorába [[1475]]-ben.
A bécsi két festmény a johannita rend számára készült főoltár jobb oldali szárnyának maradványa, a többi elpusztult. Ez volt a 15. századi németalföldi festészet egyik legnagyobb méretű oltára, s hogy elkészítésével az ifjú Geertgent bízták meg, azt mutatja, hogy már fiatalon elismert festő volt. A kép érdekessége, hogy a [[Keresztelő Szent János]]-legenda szerzeteseinek alakjában Geertgen az európai festészet első ismert csoportarcképét alkotta meg. Ez a csoportkép még merev kompozíciójú, s nem olyan kötetlen, mint később [[Frans Hals]] vagy [[Rembrandt]] képein. A ''Krisztus siratását'' ábrázoló jelenetet a [[17. század]]ban olyan nagyra becsülték, hogy rézmetszet is készült róla. Geertgen korában egyedülálló módon ábrázolta Jézus elgyötört testét és a hozzátartozók fájdalmát.
Ezeken a képeken kívül nem ismerjük dokumentált képét, a többit csak vizsgálatok alapján lehetett azonosítani. Kiderült, hogy Geertgen nemcsak a johanniták megbízásait vállalta el, hanem módos polgárokét is. Ilyen megrendelés alapján készült egyetlen aránylag épen maradt triptichonja, amely [[Prága|Prágában]] található, és a ''Lázár feltámasztását'' ábrázoló táblaképe. A vallásos témákat egyéni felfogásban festette meg. A ''Nagy Szent Család'' című képén [[Krisztus]] rokonsága nála mint holland polgári család jelenik meg, egyszerűen és közvetlenül.
Geertgentől nem állt távol a arcképfestés, hiszen festményein nem egyszer megörökítette a megrendelőket is. Egyetlen önálló portré maradt fenn tőle, amely ''Cleve-i Anna hercegnőt'' ábrázolja, és a lélekábrázolás holland mestereinek méltó elődje.
Az éjszakát is korát megelőzve festette meg a ''Jézus születése'' című képén, amelyen a gyermek testéből áradó fény világítja meg a sötétséget. E művén megelőlegezi a [[reneszánsz]] és a [[barokk]] fény-árnyék ábrázolását. Legnépszerűbb munkája a johanniták védőszentjét, Keresztelő Szent Jánost megjelenítő műve. A gondolataiba mélyedő remetét örökítette meg, a háttérben a frissen zöldellő táj ábrázolásával nem a [[gótika|gótikus]] festészet hagyományait folytatta, a táj nem kulissza, hanem az emberi alakkal egységes látványt ad. Geertgen a holland tájképfestészet első mestere.
Bár Geertgen művészetének közvetlen folytatója [[Hieronymus Bosch]] volt, emberábrázolásuk sokban különbözik. Bosch keserű iróniával figyelte az embereket, Geertgen viszont mély, együttérző humorral ábrázolta szereplőit, akik az általa teremtett világban éltek. Festményein már felfedezhetőek a későbbi holland festészet sajátosságai: az egyszerű hétköznapok szépsége, pátoszmentessége, humora, a közvetlenség és a táj szépségének méltó ábrázolása. Mivel igen fiatalon halt meg, nem voltak tanítványai, de nagy hatással volt a későbbi mesterekre. Albrecht Dürer Melankólia című metszete Geertgen munkáinak hatását mutatja, és több németalföldi festő képein kimutatható a mester műveinek ismerete.
== Művei ==
* ''Királyok imádása-triptichon'', Prága
* ''A Nagy Szent Család templombelsőben'', Amszterdam, Rijskmuseum
* ''Keresztelő Szent János földi maradványainak története'', Bécs, Kunsthistorisches Museum
* ''Krisztus siratása'', Bécs, Kunsthistorisches Museum
* ''Szent Bavo'' (töredék), Szentpétervár, Ermitázs
* ''Királyok imádása'', Winterthur
* ''Királyok imádása'', Amszterdam, Rijskmuseum
* ''Királyok imádása'', Cleveland
* ''Lázár feltámasztása'', Párizs, Louvre
* ''A rózsafüzér átadásának és csodájának legendája'' (másolat), Lipcse
* ''Mária gyermekével'', Milánó
* ''Mária gyermekével'', Berlin, Gemäldegalerie
* ''Krisztus a kereszten'', Edinburgh
* ''Mária gyermekével és angyalokkal'', Rotterdam
* ''Cleve-i Anna arcképe'', Moszkva, Puskin Múzeum
* ''Jézus születése'', London, National Gallery
* ''Keresztelő Szent János a pusztában'', Berlin,Gemäldegalerie
* ''A fájdalmas Krisztus'', Utrecht
== Forrás ==
Urbach Zsuzsa: Geertgen tot Sint Jans, Budapest, Corvina, ISSN 0324–2412
== Külső hivatkozások ==
* [http://gallery.euroweb.hu/html/g/geertgen/index.html Geertgen tot Sint Jans a Web Gallery-n]
* [http://www.artcyclopedia.com/artists/sint-jans_geertgen_tot.html Geertgen tot Sint Jans a világ múzeumaiban és az Interneten]
* [http://home.planet.nl/~marcel.tettero/Haarlem/Geertgen.html Geertgen tot Sint Jans életrajza és művei (holland)]
* [http://www.rijksmuseum.nl/aria/aria_artists/00017493?lang=nl Geertgen tot Sint Jans az amszterdami Rijksmuseumban]
{{commons|Category:Geertgen tot Sint Jans|Geertgen tot Sint Jans}}
| |||