„Harmadik Nagy Imre-kormány” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (kisebb formai javítások)
A '''harmadik Nagy Imre-kormány''' [[1956]]. [[november 3.|november 3-án]] alakult meg<ref>''Naplók, interjúk '56-ról.'' Összállította és szerkesztette: Sümegi György. Enciklopédia Kiadó, Bp., 2006. 61-62. o.</ref><ref>''Krónika 1956''. Főszerk.: Izsák Lajos. Szerk.: Stemler Gyula. Kossuth Kiadó - Tekintet Alapítvány, Bp., 2006. 159. o.</ref><ref>''Bibó István (1911-1979). Életút dokumentumokban''. Válogatta, öszeállította Huszár Tibor. A felhasznált interjúkat készítette Huszár Tibor és Hanák Gábor. A kötetet szerkesztette: Litván György és S. Varga Katalin. 1956-os Intézet - Osiris-Századvég, Bp., 1995. 445. o.</ref>, amely már valódi többpártrendszert képviselő koalíciós kormány volt. A kormányban a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] ([[MSZMP]]) négy, a [[Független Kisgazdapárt]] ([[FKgP]]) és a ([[Magyar Szociáldemokrata Párt]] ([[MSZDP]]) három-három, valamint a [[Petőfi Párt]] (néven újraalapított [[Nemzeti Parasztpárt]]) két tagja foglalt helyet.
 
== A kormányfő és a kormány tagjai ==
 
* [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]], a Minisztertanács elnöke, mint [[kormányfő]], és egyben [[Magyarország külügyminisztereinek listája|külügyminiszter]] (MSZMP)
* [[Tildy Zoltán]] államminiszter ([[FKGP]])
* [[Kovács Béla]] államminiszter ([[FKGP]])
* [[B. Szabó István]] államminiszter ([[FKGP]])
* [[Kéthly Anna]] államminiszter ([[MSZDP]])
* [[Kelemen Gyula]] államminiszter ([[MSZDP]])
* [[Fischer József]] államminiszter ([[MSZDP]])
* [[Bibó István]] államminiszter ([[Petőfi Párt]])
* [[Farkas Ferenc (politikus)|Farkas Ferenc]] államminiszter ([[Petőfi Párt]])
* [[Losonczy Géza]] államminiszter ([[MSZMP]])
* [[Szántó Zoltán]] államminiszter ([[MSZMP]])
* [[Maléter Pál]] honvédelmi miniszter ([[MSZMP]]).
 
== Ellentmondások ==
 
Gyakorlatilag ''(de facto)'' csak egy napig, a szovjet hadsereg másnapi általános támadásáig működött. Jogilag ''(de iure)'' ez a kormány egészen [[1956]]. [[november 7.|november 7-éig]] hivatalban volt, hiszen a Magyar Köztársaság Elnöki Tanácsa nem mentette fel. November 7-én az Elnöki Tanács végül felmentette a kormányt. (A döntés [[november 12.|november 12-én]] jelent meg a [[Magyar Közlöny]]ben.) Ugyanezen a napon felesküdött a [[Országgyűlés|Parlamentben]] [[Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány|Kádár János kormánya]], amely a szovjet fegyverek védelmében alakult, törvénytelenül.
A két kormány hivatali ideje közti átfedés megoldhatatlan jogi probléma elé állította a születő Kádár-rendszert, hiszen a [[Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány|Kádár-kormány]] [[november 4.|november 4-én]] hajnalban, az [[ungvár]]i rádión bejelentett megalakulása nem lehetett törvényes, ha elődje akkor még hivatalban volt.
 
Kezdetben a Kádárt támogató szovjetek azzal próbálkoztak, hogy a [[Jugoszlávia]] budapesti nagykövetségére [[november 4.|november 4-én]] menekült Nagy Imrétől néhány nappal később D. T. Sepilov külügyminiszter november 4-re visszadátumozott lemondó nyilatkozatot követelt (amit Nagy Imre megtagadott). Azért is meg kellett tagadja, mert [[november 11.|november 11-én]] az MSZMP (alapító) Intéző Bizottsága a jugoszláv nagykövetségen [[Donáth Ferenc]], [[Haraszti Sándor]], [[Losonczy Géza]], [[Lukács György]], [[Nagy Imre]] és [[Szántó Zoltán]] részvételével tartott ülésén határozatban rögzítette, hogy a Nagy Imre-kormánynak nem szabad lemondania.<ref>''Krónika 1956''. Idézett mű 174. o.</ref>
 
Az ellentmondást a forradalom és szabadságharc vérbefojtói nem is tudták feloldani, egyszerűen eltusolták és évtizedekig senki nem mert nyíltan beszélni arról, hogy 1956-ban a bevonuló szovjet hadsereg ''nem a magyarok hívására'' érkezett, hanem ''a törvényes kormányt döntötte meg'', és állította helyébe saját bábkormányát.<ref>''Bibó István (1911-1979). Életút dokumentumokban''. Idézett mű 450. o.</ref>
 
A [[november 23.|november 23-án]] a [[románia]]i [[Snagov]]ba hurcolt Nagy Imre hetekkel később így fogalmazta meg ezt a tényt, illetve a belőle adódó jogi következtetést a [[Snagovi feljegyzések]]ben: ''"Ezek az összeütközések nem az "ellenforradalom", hanem'' a két hadsereg fegyveres harcának jellegét viselték magukon." Kádár "kormányát" Nagy Imre többszörösen idézőjelben említi.
 
el a szovjetek. ''"Mivel ebben biztosak mégsem voltunk, Kádárt a kabinetből november 3-án kihagytuk, és helyébe az [[MSZMP]] részéről [[Szántó Zoltán]] elvtársat vontuk be. Ez a kiadott közleményből csupán technikai hiba folytán maradt ki."'' (Sok forrás tévesen úgy tudja, Kádár is tagja volt ennek a kormánynak.)
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Forrás ==
* Nagy Imre: Snagovi jegyzetek, Budapest, [[2006]], Szerk. Vida István ISBN 9639610550
 
== Külső hivatkozás ==
* [http://szabadnet.origo.hu/20061103kormanyatalakitas.html A Szabad Kossuth Rádió közleménye]
* [http://www.historia.hu/archivum/2004/0401rainer.htm Rainer M. János: Nagy Imre. Életrajzi kronológia.]
 
== A három Nagy Imre-kormány ==
131 512

szerkesztés