„John Ostrom” változatai közötti eltérés

'''John H. Ostrom''' ([[1928]]. [[február 18.]] – [[2005]]. [[július 16.]]) [[Egyesült Államok|amerikai]] [[őslénytan|őslénykutató]] volt, aki az [[1960-as évek]]ben forradalmasította a [[dinoszauruszok|dinoszaurusz]]okról alkotott modern elképzelést, mikor bebizonyította, hogy ezek az állatok sokkal közelebb álltak a nagy röpképtelen [[madarak]]hoz, mint a [[hüllők]]höz. Ezt az elméletet elsőként [[Thomas Henry Huxley]] vetette fel az [[1860-as évek]]ben, de kevés támogatóra talált.

Ostrom legkorábbi, az ''[[Archaeopteryx]]ről'' szóló, átfogó alapokra épülő [[oszteológia]]i és [[filogenetika]]i ismertetője [[1976]]-ban jelent meg. A hosszú évekig tartó elkeseredett viták után keserédes reakciót váltott ki belőle a [[kína]]i [[tollas dinoszauruszok]] felfedezése.<ref>{{cite news|title=At Last, His Theory Flies|date=2000-05-05|author=Olivia F. Gentile|work=Hartford Courant|http://pqasb.pqarchiver.com/courant/access/72537025.html?dids=72537025:72537025&FMT=ABS&FMTS=ABS:FT&type=current&date=May+5%2C+2001&author=OLIVIA+F.+GENTILE%3BCourant+Staff+Writer&pub=Hartford+Courant&edition=&startpage=A.1&desc=AT+LAST%2C+HIS+THEORY+FLIES+BUT+RESISTANCE+TILL+NOW+TO+BIRD-DINOSAUR+LINK+STILL+IRKS+EX-YALE+SCIENTIST|accessdate=2009-02-17}}</ref>

[[New York]]ban született és a tanulmányait a Union College-ben kezdte meg. Úgy tervezte, hogy apjához hasonlóan [[orvos]] lesz, de miután elolvasta George Gaylord Simpson ''The Meaning of Evolution'' ''(Az evolúció jelentősége)'' című könyvét, meggondolta magát. A [[Columbia University]]n tanult tovább Edwin H. Colberttel (a ''[[Coelophysys]]'' felfedezőjével). [[1952]]-ben házasságot kötött Nancy Grace Hartmannel (aki [[2003]]-ban elhunyt). Két lányuk született Karen és Alicia.

 

Ostrom egy évig tanitott a Brooklyn College-ben, majd miután öt évet töltött el a Beloit College-ben, a [[Yale Egyetem|Yale]]-re távozott. A Yale-en, professzorként eltöltött évek alatt lett a Peabody Természetrajzi Múzeum (Peabody Museum of Natural History) gerinces őslénytani vezető kurátora. A múzeum jelentős [[fosszília]] gyűjteményét [[Othniel Charles Marsh]] kezdte el összegyűjteni, a [[19. század]] második felében. A [[Connecticut]] állambeli Lichfieldben hunyt el 77 éves korában, [[Alzheimer-kór]] következtében.

 

Az általa [[1964]]-ben felfedezett ''[[Deinonychus]]'' egyike az őslénytan történetében tett legjelentősebb felfedezéseknek.<ref>{{cite web|url=http://www.ucmp.berkeley.edu/diapsids/saurischia/dromaeosauridae.html|title=The Dromaeosauridae – The "raptors"|accessdate=2008-10-08}}</ref> A ''Deinonychus'' egy aktív ragadozó volt, amely rávetette magát áldozatára, majd sarló alakú lábkarmaival felhasítva illetve döfködve megölte az állatot. Az aktív életmódra többek között bizonyítékul szolgálnak azok a hosszú ínszalagok, amik a farok mentén futottak végig, jó egyensúlyt biztosítva futás és ugrás közben. A következtetést, miszerint legalább néhány dinoszaurusz[[nem (rendszertan)|nem]] magas [[anyagcsere|metabolikus]] aránnyal rendelkezett, és így részben [[melegvérű]] volt, tanítványa [[Robert T. Bakker]] népszerűsítette, megváltoztatva a századforduló óta uralkodó nézetet, ami alapján a dinoszauruszokat lassú, [[hidegvérű]] [[gyíkok]]nak tartották.

 

A dinoszauruszokról alkotott elképzelés megváltozása egyaránt kihatással volt a professzionális dinoszaurusz illusztrátorok munkájára és a nyilvánosságra. A felfedezésnek köszönhetően megkezdődött a „[[dinoszaurusz reneszánsz]]”, melyet Bakker jelentett be [[1975]]-ben, a ''Scientific American'' című folyóiratban, a megújult vitákkal kapcsolatban, amelyek hatására megnövekedett az őslénytan iránti érdeklődés, és számos, a dinoszauruszokat érintő újdonság látott napvilágot.

 

Ostrom érdeklődése a [[dinoszaurusz-madár kapcsolat]] iránt a [[haarlem]]i ''Archaeopteryx'' tanulmányozásával kezdődött. Az [[1855]]-ös felfedezést először tévesen a ''[[Pterodactylus|Pterodactylus crassipes]]'' példányának tekintették, és a [[hollandia]]i Teylers Museumban hevert mindaddig, amíg Ostrom [[1970]]-ben egy újságcikkben (majd [[1972]]-ben készített leírásában) helyesen a madarak egyik legelső képviselőjeként azonosította. A ''[[Hadrosaurus]]'' fosszilizálódott lábnyomait megvizsgálva megállapította, hogy az úgynevezett [[Hadrosauridae|kacsacsőrű dinoszauruszok]] csordákban közlekedtek.

 

{{fordítás|en|4=angol|John Ostrom|oldid=266945058}}<!-- 2009-01-28 -->

<references />

* {{cite news|date=2005-07-21|title=Obituary|publisher=Los Angeles Times}}

 

 

{{DEFAULTSORT:Ostrom, John}}