„Kővágószőlős” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Külső hivatkozások: kisebb formai javítások |
a kisebb formai javítások |
||
28. sor:
== Története ==
'''Kővágószőlős''' területéről már a [[Paleolitikum|kőkorból]] ismerünk régészeti leleteket. A [[bronzkor]]ban és a [[vaskor]]ban a falu fölé magasod [[Jakab-hegy]]en a [[Kárpát-medence]] egyik legmonumentálisabb [[földvár]]a emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek.
A [[Római birodalom|római korban]] a Jakab-hegyi vár szerepét [[Pécs|Sopianae]], a mai [[Pécs]] elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy [[római villa]] és egy hozzá kapcsolódó település jött létre. ▼
▲A [[Római birodalom|római korban]] a Jakab-hegyi vár szerepét [[Pécs|Sopianae]], a mai [[Pécs]] elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy [[római villa]] és egy hozzá kapcsolódó település jött létre.
A [[IV. század]]ban a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. Az [[V. század]]ban a [[hunok]] elől elmenekülő római lakosság helyét [[Gótok|osztrogótok]] vették át, akiknek temetője a római villa közelében került elő. ▼
▲A [[IV. század]]ban a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. Az [[V. század]]ban a [[hunok]] elől elmenekülő római lakosság helyét [[Gótok|osztrogótok]] vették át, akiknek temetője a római villa közelében került elő.
A [[VI. század]]ban [[longobárdok]], majd [[avarok]] telepedtek a vidékre. Ez utóbbi nép több temetőjét is ismerjük Kővágószőlősről.
A magyarok a [[X. század]]ban jelentek meg a mai falu helyén. A település a [[középkor]]ban a [[pécsi székesegyház]] birtokába került. A Jakab-hegyen is egy falu jött létre. Ennek templomát azonban [[1225]]-ben Bertalan püspök az általa összegyűjtött remetéknek adta, és mellé kolostort épített. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a [[pálosok]] első háza. A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak, amint azt egy [[1290]] körül keletkezett oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu '''Sceuleus''' (Szőlős) nevét.
A falu a [[középkor]]ban a templom körül terült el. A védett elhelyezkedésének köszönhetően épségben átvészelte a [[török hódoltság|török kor]] háborúit, középkori eredetű magyar katolikus lakossága megmaradt.
Lakóinak fontos megélhetési forrása volt a ''szőlőtermesztés'', aminek a település [[XIX. század]]i felvirázását is köszönheti.
A falu felett emelkedő ''Jakab-hegy'' vörös homokkövét már a középkorban is fejtették, de ez igazán nagy jelentőséget az [[újkor]]ban kapott. Ekkor, [[1773]]-ban, kapcsolódott a település nevéhez a ''Kővágó'' előtag.
Az [[1950]]-es években megindult a falu területén az [[urán]] kutatása majd bányászata. Ezután épült ki a bányászok elhelyezésére szánt új településrész. Az ''uránbányászat'' megszűnése után az [[1990]]-es évektől az egykori bányatelepek és meddőhányók rekultivációja folyik.
74. sor:
|}
=== [[Jakab-hegy]] pálos kolostor ===
{|
|-
86. sor:
Timár György: A Nyugat-Mecsek középkori templomai, ''Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára'', 651.
Nagy Levente: Római kori villa és késő római sírkamra Kővágószőlősön, ''Régészeti Értékeink'', é.n.
Buzás Gergely: A Jakab-hegyi pálos kolostor, ''Várak, Kastélyok, Templomok'', III/4. 2007. augusztus, 8-11.
== Külső hivatkozások ==
{{commonscat}}
[[Kép:Kővágószőlős.jpg|thumb|220px|Kővágószőlős látképe a Jakab-hegyről]]
| |||