„Lízing” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ptbotgourou (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: it:Leasing (diritto italiano)
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
1. sor:
A '''lízingszerződés''' a hatályos magyar Polgári Törvénykönyvben nem szereplő atipikus finanszírozási szerződésforma. Jelenleg zajlik a [[Polgári törvénykönyv (Magyarország)|Polgári törvénykönyv]] kodifikációja, itt a várható szöveg szerepel, amely a tervek szerint az új PTK V., "Kötelmi jog" c. könyvében fog megjelenni.
A '''lízing''' egy [[polgári jog]]i, eszköz alapú finanszírozási [[szerződés]]fajta.
 
== FogalmaLízingszerződés ==
(1) A [[lízingszerződés]] alapján a [[lízingbeadó]] köteles a szerződésben meghatározott ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogát a [[lízingbevevő]] választása szerinti feltételek mellett és a [[lízingbevevő]] megbízása szerint abból a célból megszerezni vagy azt abból a célból előállítani, hogy azt a szerződésben meghatározott időtartamra ([[futamidő]]), [[eszköz alapú finanszírozás]] keretében a [[lízingbevevő]] használatába adja. A [[lízingbevevő]] a dolog átvételére és díj fizetésére köteles.
 
(2) A lízingszerződés érvényességéhez a [[szerződés]] írásba foglalása szükséges.
== A szó eredete ==
A szó az [[angol nyelv|angol]] ''lease'' (illetve present participle alakjából, a ''leasing'' szóból ered. A szó használata angol nyelvterületen sokkal tágabb, a [[bérlet]] olyan fajtáit is magában foglalja, amely a magyar fogalomban nem szerepel (például hozzáférési idő bérlése számítógépes hálózathoz). A tipikus szerződési forma, amely a bérlet és az adásvétel keveredéséből alakult ki, de egyik sem található meg benne tiszta formában.
 
== Hasznok, terhek, kárveszélyviselés ==
== Definíció ==
(1) A [[lízingbevevő]] a dolog átvételétől kezdve szedi a dolog hasznait, viseli a dologgal járó terheket, és köteles a dolog karbantartásáról gondoskodni.
Olyan ügyletfajta, ahol két szereplő, a [[lízingbeadó]] és a [[lízingbevevő]] meghatározott időre köt egymással szerződést. A [[lízingbeadó]] vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, a [[lízingtárgy]]at megvásárolja, és a [[lízingbevevő]] részére átengedi annak használati jogát. Cserébe a [[lízingbevevő]] köteles [[lízingdíj]]at fizetni, amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része (hónap, év… stb.). A [[lízingszerződés]] lejártakor a [[lízingtárgy]] automatikusan, vagy [[maradványérték]] megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet, attól függően, hogy hogyan állapodtak meg a [[lízingszerződés]] megkötésekor. A lízing jellemzően több kiegészítő szolgáltatást is magában foglalhat, például: biztosítási, vagy vámügyintézés, szállítás… stb.
 
== FajtáiA dolog használata ==
(1) A dolog átvételétől kezdve a [[lízingbevevő]] jogosult azt rendeltetésszerűen és szerződésszerűen használni. A [[lízingbevevő]] felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye.
A lízing fajtái:
* pénzügyi lízing (ez lehet zártvégű vagy nyíltvégű)
* operatív lízing
* allízing
* határon átnyúló lízing
* szállítói lízing
* teljes körű szolgáltatás
* visszlízing
 
(2) A [[lízingbevevő]] a dolgot csak a [[lízingbeadó]] előzetes hozzájárulásával alakíthatja át, dolgozhatja fel, egyesítheti, vagy vegyítheti más dolgokkal, illetőleg építheti össze ingatlannal. Az eredeti állapot helyreállítása esetén annak költségei a [[lízingbevevő]]t terhelik.
== A pénzügyi lízing ==
 
(3) A [[lízingbeadó]]
{{fő|Pénzügyi lízing}}
A [[pénzügyi lízing]] olyan [[üzlet]]i megállapodás, mely szerint a [[lízingbeadó]] megvásárolja a [[lízingbevevő]] által kiválasztott [[jószág]]ot, azaz a [[lízingtárgy]]at azért, hogy annak használatát a [[lízingbevevő]]nek díjfizetés ellenében átengedje.
 
a) a [[lízingbevevő]] szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot;
A [[futamidő]] végén a lízingelt eszköz zárt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó lízingdíj megfizetésével automatikusan a [[lízingbevevő]] tulajdonába kerül, nyílt végű pénzügyi lízingnél pedig a lízingbevevőnek joga van kijelölni a leendő tulajdonost.
 
b) követelheti a szerződésellenes vagy rendeltetésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kárának megtérítését;
A [[pénzügyi lízing]] során a [[jószág]] végig a [[lízingbevevő]] könyveiben szerepel, azonban a tulajdonos a [[lízingbeadó]].
== Allízing ==
Ha nem a lízingbevevő használja a lízingtárgyat, hanem tovább adja lízingbe, bérletbe. Jellemzően akkor kerül sor az alkalmazására, ha sok, kis értékű tárgyat kell bérbe adni, sok felhasználónak. A magyar jogszabályok előírják, hogy a végső felhasználónak pontosan tudni kell, hogy a lízingbeadója nem tulajdonosa a tárgynak, és milyen körülmények együttállása esetén kerülhet felmondásra a szerződés abban az esetben is, ha ő rendesen fizet.
== Határon átnyúló lízing ==
Akkor beszélünk határon átnyúló lízingről, ha a lízingbeadó és a lízingbevevő két különböző országban található. A magyar jogi szabályozás általában nem gördít akadályokat a határon átnyúló lízing elé, de kivételek persze itt is akadnak. A hatályos szabályozás szerint például [[termőföld]] nem kerülhet külföldi tulajdonba, ezért ennek [[tulajdonjog]] átruházással járó lízingje sem engedélyezett.
== Szállítói lízing ==
A szállító megállapodik a lízingcéggel, hogy azon ügyfeleinek, akik bérelni, lízingelni szeretnének, az adott lízingcéget ajánlja. A konstrukció a nagyon laza együttműködéstől kezdve a kifejezetten szoros kapcsolatig terjedhet. A magyar piacon az [[ügynök]]i keretszerződések a jellemzők, a szállító minden lízingcéghez irányított ügyfél után [[jutalék]]ot kap. Szembeötlő esete például az autóvásárlás, ahol a kiélezett verseny miatt a kereskedők [[árrés]]e az értékesített autókon minimálisra csökkent, a lízingcégektől kapott jutalék azonban kárpótolja őket.
== Teljes körű szolgáltatás ==
Elsősorban járműfinanszírozás, flottaüzemeltetés területén ismert forma. A lízing mellett a lízingbe vevő teljes körű szolgáltatást kap, és mindent egy díjba sűrítve fizet meg, pl: autóflottájának karbantartása, szervíze és lízingdíja egy számlában jelenik, a flottaüzemeltető ezzel leveszi az üzemeltetéssel járó teher nagy részét a lízingbe vevő válláról..
== Visszlízing ==
Abban az esetben beszélhetünk visszlízingről, ha az eladó a saját tulajdonát képező tárgyat eladja a lízingcégnek, majd lízingszerződést köt az eladott tulajdonra a lízingcéggel. Ilyen esetekben tehát a tárgy eladója és vevője megegyezik, az értékesített majd visszalízingelt tárgynak ugyanakkor mindenképpen [[tehermentes]]nek kell lennie. Akkor szokott visszlízingre sor kerülni, mikor a vállalkozásnak szabadon felhasználható pénzeszközökre van szüksége. Ez alapvetően két esetben fordul elő:
* a lízingbe vevőnek jól megy az üzlet és a bővítéséhez pénzre van szüksége, így a lízingcégnek eladott tárgy árából új berendezéseket vásárolhat. Hátránya, hogy az eredményből az új beruházást és a lízinget is finanszírozni kell.
* a vállalkozás komoly pénzügyi gondokkal küzd annak ellenére, hogy tevékenysége piacképes. A pénzügyi gondokra megoldást nyújthat a visszlízing, ilyen esetben azonban még körültekintőbben kell eljárni mint az előbbi esetben.
 
c) abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a dolgot fenyegető veszély súlyossága miatt a megszüntetés követelése nem vezetne célra, a lízingszerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
== Az operatív lízing ==
Az operatív lízingnél a [[tulajdonos]] a tulajdonában lévő jószágot a vevőnek meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében átadja. A tulajdonos a használatot korlátozhatja, de az [[üzemeltetés]] [[kockázat]]ait és [[költség]]eit a lízingbe adó és a lízingbe vevő megosztja egymás között. A lízingbe adó egyéb [[szolgáltatás]]okat is vállalhat a lízingbe adáson kívül. Az előre meghatározott futamidő végén a jószág visszakerül a tulajdonoshoz, aki azt újra lízingbe adhatja, vagy továbbértékesítheti. Az operatív lízingnél a lízingtárgy értéke nagyobb a pénzügyi lízingnél a lízingbe adó számára, hiszen a használat után újra visszakerül hozzá a lízing tárgya.
 
== A dolog használatának átengedése harmadik személy részére ==
== Típusai ==
(1) A [[lízingbevevő]] a dolog használatának átengedésére csak a lízingbeadó előzetes hozzájárulásával jogosult.
* A lízingbe vevő beruházási, díjelszámolási szándék szerint
** költségként kívánja elszámolni a díjakat: operatív lízing;
** mérlegen kívül kívánja szerepeltetni az eszközt (eszközarányos mutatók javítása miatt): operatív lízing;
** a lízingbe vevő értékcsökkenést kíván elszámolni a lízingtárgyra: pénzügyi lízing;
** a lízingbe vevő célja a mérlegfőösszeg növelése: pénzügyi lízing.
* A lízingbe vevő tulajdonjog szerzési szándék szerint
** nem kíván tulajdonjogot szerezni: operatív lízing;
** nem feltétlen kíván tulajdonjogot szerezni: nyílt végű pénzügyi lízing;
** tulajdonjogot kíván szerezni: pénzügyi lízing.
* A lízingbe vevő ÁFA fizetési szándéka szerint
** Rendelkezésre áll a lízingtárgy ÁFA-ja a futamidő kezdetén: zárt végű pénzügyi lízing;
** ÁFA-t a futamidő alatt folyamatosan fizetné: nyílt végű pénzügyi lízing, operatív lízing.
== Történelmi áttekintés ==
* I e. 2000: Mezopotámia: mezőgazdasági szerszámok hasonló formában történő rendelkezésre bocsátása
* 1852: Bell Telefon Társaság: telefonkészülékek használata bérleti díj ellenében. A birtokbaadás elválik a vételár kiegyenlítésétől
* 1952: United Leasi Corporation az első szakosodott lízingfinanszírozó társaság
 
(2) Ha a [[lízingbevevő]] a dolgot a [[lízingbeadó]] engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért mint sajátjáért felel.
== A lízing Magyarországon ==
* 1970: 66/1970 PM rendelet az állóeszközök feladatszerű bérbeadására
* 1989: Társasági Törvény: a prompt lízing időszaka
* 1992: Társasági Adótörvény: most már pénz is kell a lízinghez, de megjelenik a kamatmentes részlet
* 1996: Hpt: EU konform szabályozás
== Forrás ==
 
(3) Ha a [[lízingbevevő]] a dolgot a [[lízingbeadó]] engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azokért a károkért is, amelyek e nélkül nem következtek volna be.
== Külső hivatkozások ==
 
== A szavatossági és jótállási jogok gyakorlása ==
(1) A [[lízingbeadó]]t a dolog használatának átengedésével összefüggésben [[szavatossági felelősség]] nem terheli, ugyanakkor az őt a dolog [[tulajdonjog]]ának megszerzésére irányuló [[szerződés]]ből fakadóan megillető szavatossági és jótállási jogok a lízingszerződés megkötésével, vagy ha ez későbbi, akkor a dolog tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés megkötésével – az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – a lízingszerződés időtartama alatt a [[lízingbevevő]]re szállnak át. A [[lízingbevevő]] ugyanakkor az elállás jogát csak a [[lízingbeadó]] előzetes hozzájárulásával gyakorolhatja.
 
(2) A [[lízingbevevő]] a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles az őt az (1) bekezdés szerint megillető szavatossági és jótállási jogokat saját költségére gyakorolni. A lízingbevevő felelős azért a kárért, amely e kötelezettségek elmulasztásából ered.
{{DEFAULTSORT:Lizing}}
 
(3) A [[lízingbevevő]] csak a [[lízingbeadó]] előzetes hozzájárulásával jogosult a szavatossági és jótállási jogok gyakorlását átengedni harmadik személyre.
 
(4) Amennyiben a lízingbeadónak fel nem róható okból a dolog értéke csökken, vagy az a lízingbevevő használatából – a lízingszerződés erre irányuló rendelkezése hiányában – kikerül, úgy ezekre tekintettel harmadik személy részéről bármilyen jogcímen teljesített pénzszolgáltatás – a felek eltérő megállapodása hiányában – csak a lízingbeadó kezéhez történhet.
 
(5) A lízingbeadót [[szavatosság]]i kötelezettség terheli a [[lízingbevevő]]vel szemben, ha a felek a lízingszerződésben kifejezetten ebben állapodtak meg, vagy ha a lízingbeadó a dolog [[tulajdonjog]]ának megszerzésére irányuló szerződésből fakadó szavatossági illetve jótállási jogairól a lízingbevevő tudomása nélkül mondott le.
 
== Lízingdíj ==
(1) A lízingbevevő a díjat a szerződésben meghatározott időszakonként köteles megfizetni.
 
(2) A rendeltetésszerű használat lízingbeadónak fel nem róható akadálya vagy korlátja – a felek eltérő megállapodása hiányában – nem érinti a lízingbevevő szerződés szerinti díjfizetési kötelezettségét.
 
(3) A díj, vagy a törvény, illetve a szerződés alapján a lízingbevevőt terhelő költségek és közterhek megfizetésének elmulasztása esetén a lízingbeadó a lízingszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve, hogy a lízingbevevőt határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére felszólította, és a lízingbevevő e határidő elteltéig sem fizetett.
 
== A lízingszerződés megszűnése ==
(1) A lízingszerződés megszűnésekor a lízingbevevő – amennyiben a lízingszerződés alapján ő vagy az általa kijelölt harmadik személy a dolog tulajdonjogát a lízingbeadótól nem szerzi meg, vagy a felek a lízingszerződést nem hosszabbítják meg – köteles a dolgot a lízingbeadónak visszaszolgáltatni.
 
(2) A lízingszerződést annak időtartama alatt sem a lízingbeadó, sem a lízingbevevő nem mondhatja fel rendes felmondással.
 
(3) A lízingbeadó különösen akkor jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha
 
a) a lízingbevevő a szerződés megkötésénél a lízingbeadót megtévesztette, ha ez a szerződés megkötését és annak tartalmát befolyásolta;
 
b) a lízingbevevő a dolog használatát jogosulatlanul harmadik személynek átengedi, és ezt az állapotot a lízingbeadó felszólítása ellenére sem szünteti meg;
 
c) a lízingbevevő a fizetőképességére vonatkozó, valamint a biztosítékokkal kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza;
 
d) a lízingbevevő által nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt a lízingbeadó felszólítására nem egészíti ki;
 
e) a dolog értéke – a szerződésben előre tervezett, illetve a dolog rendeltetésszerű használatával szükség szerint együtt járó, szokásos értékcsökkenéshez képest – jelentősen csökken, és a lízingbevevő a lízingbeadó felszólítása ellenére nem ad megfelelő biztosítékot.
 
(4) A lízingszerződés azonnali hatályú felmondása esetén a lízingbevevő haladéktalanul köteles a dolgot a lízingbeadónak visszaadni.
 
(5) Ha a lízingszerződés az abban meghatározott időtartam/futamidő lejárta előtt megszűnik, a felek kötelesek egymással elszámolni. Az elszámolás során a lízingbeadó érvényesítheti a szerződés megszűnéséig esedékessé vált követeléseit, kártérítési igényként a hátralévő időre még fennmaradó díjakat, valamint a szerződés megszűnésével kapcsolatban felmerült valamennyi költségét, ugyanakkor a lízingszerződésben szabályozott módon be kell számítania a dolog későbbi hasznosításából, vagy értékesítéséből befolyt összeget, illetve az esetlegesen a dologra vonatkozó és a lízingbeadóhoz befolyt kifizetések összegét is.
 
== A lízingszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása ==
(1) A lízingszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a lízingbeadó nem ingó vagy ingatlan dolgot ad használatba, hanem valamilyen vagyoni értékű jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja határozott időtartamra a lízingbevevő számára.
 
(2) Ugyancsak a lízingszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a lízingbeadó a korábban lízingbeadás céljára beszerzett vagy előállított dolgot az 5:1 – 5:7 pontok szerint ismételten használatba adja.
 
== Forrás ==
[http://www.lizingszovetseg.hu Magyar Lízingszövetség]
 
[[Kategória:Pénzügy]]
[[Kategória:Polgári jog]]
[[Kategória:Pénzügyi jog]]
 
[[en:Leasing]]
[[ar:تأجير تمويلي]]
[[az:Lizinq]]
[[ba:Лизинг]]
[[bg:Лизинг]]
[[ca:Contracte d'arrendament financer]]
[[cs:Leasing]]
[[da:Leasing]]
[[de:Leasing]]
[[el:Χρηματοδοτική μίσθωση]]
[[eo:Lizingo]]
[[es:Arrendamiento financiero]]
[[fi:Leasing]]
[[fr:Crédit-bail]]
[[he:ליסינג]]
[[hr:Leasing]]
[[hy:Վարձակալում]]
[[id:Sewa guna usaha]]
[[it:Leasing (diritto italiano)]]
[[ja:リース]]
[[lt:Finansinė nuoma]]
[[mk:Лизинг]]
[[nl:Lease (overeenkomst)]]
[[no:Leasing]]
[[pl:Dzierżawa]]
[[pt:Leasing]]
[[ro:Leasing]]
[[ru:Лизинг]]
[[sk:Lízing]]
[[sr:Лизинг]]
[[sv:Leasing]]
[[tr:Finansal kiralama]]
[[uk:Лізинг]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lízing