„Nyugat-szibériai Gazdasági Körzet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a név jav.
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
15. sor:
 
== Vázlatos jellemzése ==
Nyugat-Szibéria az [[Urál]]-hegységtől keletre a [[Jenyiszej]] folyóig, észak-déli irányban pedig csaknem 3000  km hosszan terül el. Északi fele a tundra és az erdős tundra övbe, de zömmel a tajgaövbe tartozik és rendkívül mocsaras; déli részét főként erdős sztyep és sztyep uralja, de a körzethez tartozik az [[Altaj-hegység]] is.
 
A Föld legnagyobb ismert földgázkészlete a Nyugat-szibériai-síkság területén (zömmel annak északi részén) összpontosul. Oroszország földgáz készleteinek 80 %-a, kőolaj készleteinek 70 %-a Nyugat-Szibériában található. A 21. század első éveiben az országban kitermelt összes földgáz 90 %-a, az összes kőolaj több mint 60 %-a, az összes szén közel 40 %-a a Nyugat-Szibériai gazdasági körzetből származott. A legnagyobb szénhidrogénmezők északon a [[Taz]], a [[Pur]] és a [[Nadim]] folyók alsó szakaszának környékén, illetve az [[Ob]] középső szakaszán ([[Szurgut]], Szamotlor) találhatók.
 
A körzet iparának döntő részét az energiahordozók kitermelése és feldolgozása adja. A kőolaj- és földgázvagyonra alapozva a körzetben fejlett vegyipar jött létre. Kőolaj-finomítók és azokra alapozott vegyiüzemek épültek az Ob középső folyása mentén, [[Omszk]]ban, [[Tomszk]]ban, [[Tobolszk]]ban, Acsinszkban. A szénfeldolgozó vegyipar központja [[Kemerovo]]. A körzetben hagyományos szódagyártás alapanyagát a Kulunda-sztyep sós tavaiból nyerik, ahol konyhasó, bróm- és magnéziumsó is bőven található.
 
[[Novokuznyeck]] és környéke az ország egyik legjelentősebb nehézipari központja, a városban két teljes ciklusú vaskohászati kombinát épült, lemezhengermű, csőgyár üzemel. Az alapanyagot a Kuznyecki-szénmedence bányavidéke, illetve a Soria-hegyvidék és a szomszédos körzetből az Angara–Ilimi-medence és [[Hakaszföld]] vasérce szolgáltatja.
 
A Szalair-hátságon bányászott színesfémércet Belovo város cinkkohászata dolgozza fel, [[Novoszibirszk]]ben ónkohászati üzem van. A nehézipari gépgyártás központjai a nagyvárosok: Novoszibirszk, Novokuznyeck, Kemerovo, Omszk, Tomszk, [[Tyumeny]], [[Barnaul]], [[Bijszk]], stb.
 
Mezőgazdasági művelés alá vont földek csak a Nyugat-szibériai-síkság mocsárvilágától délre találhatók. Az északi tundrán a mezőgazdaság vezető ága a rénszarvastenyésztés, ősi foglalkozás a halászat és a vadászat. A síkság déli területein és az Altaj előterében meghatározó ágazat a gabonafélék termesztése, a sztyep övezetében a búzatermesztés. Az Altaj melegebb alföldi részein cukorrépát, napraforgót is termelnek. A szántóföldi takarmánynövények mellett a folyók ártérének kaszálói jelentik az állattenyésztés takarmánybázisát, a magashegyi legelőkön pedig a pásztorkodásnak, a juhtenyésztésnek van nagy hagyománya. A körzet művelés alá vont déli területei egész Szibéria „éléskamrájának” számítanak.
 
== Lásd még ==
* [[Oroszország közigazgatási felosztása]]
 
== Források ==
* {{cite book |editor = A. V. Borodko|others= |title=Nacionalnij atlasz Rosszii |origdate = | url = | accessdate = |publisher= Roszkartografija | location =Moszkva | language =orosz |year= 2004 |edition= I. kötet |id= ISBN 5851202173| pages =393}}
* {{cite book |author= Rudl József|authorlink= |editor = |others= |title= A Szovjetunió utódállamainak földrajza|origdate = | url = | accessdate = |publisher= Doalógus Campus Kiadó| location =Budapest–Pécs| language = |year= 1999 |edition= |id= | pages =129-135 | chapter = }}
 
[[Kategória:Oroszország gazdasági körzetei]]