„Szentemágócs nemzetség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Történetük: III. András hivatkozások kékítése, |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
A '''Szente-Mágócs nemzetség''' egy magyar [[nemes]]i nemzteség volt. A nemzetség nevét Szente és Mágócs testvérekről kapta (miként a Hont-Pázmány, Gút-Keled stb. nemzetségek). A forrásokban előforduló névalakok: ''Senta 'et Maguch, Sentemacus, Zentamaguch, Scentemaguch, Scentemagygh''.
== Történetük ==
A ''nemzetség őse''' – elágazásait tekintve – legalább a [[XII. század]] elején élt. [[1229]]-ben még élt az emléke annak, hogy a nemzetség névadója két testvér volt, s ezért a királyi kancellária ''„Szente és Mágócs neméből valónak”'' írja azon nemeseket, akik a [[Pest megye]]i (hajdan [[Fejér megye]]i) [[Ordas]] falu mellett egy erdőt bírtak.
9. sor:
A nemzetség ezenkívül jogot tartott még (Karácsonyi János véleménye szerint a [[pilis]]ivel egy) az [[esztergom]]i [[Esztergom elpusztult középkori templomai és kápolnái#Külvárosok|cziszterczi monostor]] kegyuraságához is. Mivel a fennmaradt okleveleink adataiból a nemzetség hajtásainak összeköttetése megközelíthetőleg sem állapítható meg, lehetőleg lakásuk és birtokaik szerint írjuk le e hajtásokat:
I. '''Tolna-baranyai''', II. '''Valkómegyei''', III. '''Szabolcs-zempléni''',
IV. '''Czégényi''' ágakat, illetve töredékeket.
=== Czégényi-ág ===
A Szente-Mágócs nemzetségnek még a múlt században is virágzó, a '''Kölcsey''' és
'''Kölcsei Kende''' családokat adó ága.
A '''Szamos''' folyó mellett felépített ''Boldogságos Szűz tiszteletére avatott''
'''czégényi monostor''' ''alapítója'', és századokon át kegyura volt, ezért nevezzük czégényi ágnak.
[[1181]] előtt '''Kölcse ispán''' – bizonyára királyi adományként – oly szép birtokokat kapott a ''Szamos-Tisza'' szögén,
hogy 1181-re felépíthette a ''' czégényi monostort''' s annak javára tett adományait ez évben a király által is megerősíttette. (Kapy család levélt. a Nemz. Múz.-ban.)
34. sor:
Ugyanez évben a várdai püspökkel és más nagy urakkal együtt fogott-bíráskodik a [[Káta nemzetség]] ''Lázáry-ágának'' osztozásánál.
I. Mikóról tudható még, hogy Kadarcs (Kadarch) nevű faluját odaadta a '''Császáry családnak''' a [[Szatmár vármegye|szatmármegyei]] '''Szekeres''' és '''[[Zsarolyán]]''' falvak részeiért. E részek azután az ő magvaszakadtával legközelebbi atyafiára, '''Mátéfia Dénesre''' szálltak.
[[1292]] körül Mátéfia Dénes az esztergomi káptalan kárairól tanúskodik, de nem a Tolna-baranyai ágakkal közösen, hanem azoktól külön.
[[1308]]-ban Mátéfia Dénes I. Mikó után örökölt [[Nagyszekeres|szekeresi]] és [[zsarolyán]]i részeit elveszítette, mert a [[Császáry család]] jogtalanul bocsátotta azokat cserére.
Dénes fiai: Jakab, János, András, Mihály és Miklós apjuk halála után, [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király idejében nagy perbe keveredtek –mivel a király birtokaikat tévedésből a koronára szállottnak vélte – mely per még [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király idejében is folyt.
'''[[1344]]. július 4-én kelt oklevelében''' '''[[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király''' – mérlegelve az igazságot – a követelésről lemondott, és '''Dénes fiait megerősítette''': '''Czégény monostora kegyuraságában'''([[Cégénydányád]]), '''[[Kölcse]]''', '''Istvándi'''([[Túristvándi]]), '''Kóród''' ([[Tiszakóród]]), '''Cseke'''([[Szatmárcseke]]), '''Csécse'''([[Tiszacsécse]]),
'''[[Milota]]''', '''[[Kömörő]]''', '''Szekeres''' ([[Kisszekeres|Kis]]- és[[Nagyszekeres]]), '''Ököritó'''
([[Ököritófülpös]]), '''Mácsa''' (elpusztult település), és '''Ete-Tyukodja''' ([[Tyukod]]) falvak birtokában.
56. sor:
Ekkor határozottan a Szente-Mágócs nemzetség tagjának írják.)
=== Szabolcs-zempléni ág ===
Az e-ágból származók Szabolcs- és [[Zemplén megye|Zemplén megyékben]] nyertek állandó birtokokat.
67. sor:
[[1291]]-ben e ág tagjai a Szente-Mágócs nemzetség-beliektől arra kaptak megbízást, hogy a nemzetségnek idegen kézre jutott esztergomi (pilisi) monostorát szerezzék vissza (H.O.VI. 398).
Ezt a megbízást talán azért nyerték el, mert éppen ez ágnak volt [[Esztergom]] közelében,
'''[[Bajót]]''', '''Mogyorós''' és '''[[Bajna]]''' között, '''Pély''' nevű faluja
(ma [[Péliföldszentkereszt]]).
77. sor:
A nemzetség ez ágának tagjai a [[XIV. század]] elején [[Károly Róbert király]]-hoz csatlakoztak. Hálából a király előbb '''Kapi várával''' ([[Sáros vármegye|Sáros megye]]) jutalmazta őket.
[[1325]] előtt Kapi vára helyett a zemplénmegyei Bodrog-Olaszit adta nekik cserébe.
92. sor:
[[1362]]-ben I. Istvánnak, és [[1372]]-ben Györgynek Olaszi (Zemplénm.), [[Szabolcs (település)|Szabolcs]], [[Balsa]], [[Halásztelek]], és Pugteleke (Szabolcsm.) birtokokból kellett leánynegyedet fizetnie.
== Forrás ==
* [[Karácsonyi János]]: Magyar nemzetségek
== Jegyzetek ==
{{források}}
| |||