„Teratológia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
5. sor:
== A teratológia tárgyköre ==
 
A növényi szervek kifejlődése és a köztük fennálló kölcsönös viszony törvényszerű. Előfordul azonban az az eset is, amikor egyes egyedeken valamely [[szerv]] fejlődése eltér a rendestől, vagy a normálistól eltérő helyen alakul ki. Az elváltozások különböző okokra vezethetők vissza, és gyakran burjánzások, daganatok, torzulások vagy határozott alakú képződmények (pl. gubacsok) formájában is jelentkezhetnek.
A keletkezett rendellensség részben [[növénykórtan]]i és [[állattan]]i vonatkozásúak, részben pedig [[fejlődésalaktan]]i ''(morphogenetica)'', sőt törzsfejlődéstani, [[filogenetika]]i jelentőségűek. Mint már említettem a kóros betegségekből eredő elváltozások nem tartoznak a teratológia tudományának kutatási területébe, ezért itt ezekkel nem is foglalkozunk.
 
26. sor:
=== Összenövés (connatio) ===
 
Az egyik leggyakoribb teratóma. Számos összenövés van: Összenőhet levél tölcsérré ''(ascidium)'', szárképletek ''(synoptia)'', virágzatok ''(synanthodia)'', virágok ''(synanthia)'', virágtakarólevelek ''(cohaesio)'', porzók ''(synantheria)'', termések, magvak ''(synspermia)'', núduszok ''(adhaesio)'' egymással.
 
=== Hasadás (chorise) ===
 
Beszédes nevű teratóma: a szervek hasadásával, tehát számnövekedéssel jár együtt. Gyakori a szirmok, de a lomlevelek, porzók hasadása is. Örvös hajtásrendszerben megnőhet a nóduszok és ezzel az örvök száma, vagy a nódoszből eredő képletek mennyisége.
 
=== Átváltozás (metamorphosis) ===
38. sor:
=== Járulékos szervek alakulása ===
 
Gyakran jelennek meg a növényi szerveken járulékos függelékek. Például gyakori a virágban járulékos rügyek kialakulása, mely a szervek átnövéséhez vezethet.
 
== Látványos teratómák ==
 
A következőkben néhány igen érdekes teratómapéldát emelnék ki. Kis szerencsével akár találkozhatunk is velük.
 
* A levél szárhoz való növése gyakori például a gyermekláncfüvön, kőrisen akácon.
* A fűz levéállása keresztben átellenessé alakul, a szórt levélállásból.
* A porzó és a termő összenőhet a szőlő virágában.
* A dió és mandula esetében a termők megsokszorozódása összenőtt termést, a diónál 3-4 héjból álló termés kialakulását eredményezheti.
* A paradicsom normális öttagú világlevélörvei helyett 6-7 tagú örvök keletkeznek.
* A tündérrózsák porzói sokszor szirommá alakulnak, a sziromszegélyen vannak a keskeny pollenzsákok.
* A kajszin előfordul, hogy a porzószál rendesen kialakul, csak a portokok helyén fejlődik szirom.
* Egyes kerti virágokban a termők zöld lomblevelekké fejlődhetnek ''(gynophyllia)''.
* Az orgonán, muskátlin a porzókon és a szirmokon magkezdemény fejlődhet.
* Kétlaki növényeknél esetleg a hím virágban porzó helyett termő fejlődik.
* A tulipán virágában a porzó ránő a termőre.
* A magház belsejében portokok fejlődnek.
 
== A teratómák filogenetikai jelentősége ==
67. sor:
== Forrás és ajánlott irodalom ==
 
* Kárpáti Zoltán: Kertészeti növénytan I. – Növényszervezettan
* Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan
* Haraszty Árpád: Növényszervezettan
 
[[Kategória:Botanika]]