„Xántus János Állatkert” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6. sor:
A győri állatkert elődje a Püspök-erdőben, az erdészeti fatelep mellett jött létre [[1959]]-ben, mint vadaspark. Kezdeti célja az volt, hogy bemutassa a hazai vadállományt. A vadaspark további fejlesztésének az szabott határt, hogy az [[1966]]-os [[duna]]i [[árvíz]] elöntötte a területét. Az akkor élt állatok nagy része elpusztult. A többi [[Állatok|állat]]ot pedig magánbirtokon helyezték el ideiglenesen. A [[katasztrófa|katasztrófát]] követően a város vezetői elhatározták, hogy [[Győr]]nek egy biztonságos területen elhelyezkedő vadasparkra van szüksége.
[[Fájl:Hóbaglyok.jpg|balra|200px|thumb|Hóbaglyok]]
Az elhatározást hamarosan a terület kijelölése és az alapozó munkák, megkezdése követte. A jelenlegi helyén, [[1967]]. [[május 1.|május 1-jén]] jött létre a Május 1. park hat hektáros területén. Háromhektáros területen a vadaspark helyezkedett el és hasonló méretű [[vidámpark]] is helyet kapott. Az elérendő cél továbbra sem változott: a hazai vadon élő, őshonos állatok bemutatása. A növekvő látogatói igény ösztönző hatására a vadaspark állatállományát [[egzotikus]] [[faj]]okkal bővítették
A vadaspark [[1985]]-ben [[Állatkert]]té alakult. [[1988]]-ban egy [[akvárium]] és [[terráriumház]] létesült, ahol [[halak]]at és [[Kétéltűek|kétéltű]]eket mutattak be. Utána a meglévő [[kifutó]]k felújítása következett.
Az újabb cél, hogy kis területen minél több állatot mutassanak be nem bizonyult sikeresnek. Az állatkert állatállománya nőtt, de a tartási körülményekben nem történt javulás. Sajnálatos módon a következő időszakban is ez a [[tendencia]] volt a jellemző. Ez [[1996]]-ig romlott, míg megkérdőjelezték az állatkert állattartásra való alkalmasságát.
| |||